A Vénusz felszínén eltöltött idő próbára tenné az emberi érzékszerveket és a technológiai tűrőképességet egyaránt, hiszen a bolygón uralkodó körülmények alapjaiban térnek el a földi tapasztalatoktól. Amennyiben egy űreszköz képes lenne ellenállni a 475 Celsius-fokos hőségnek, a látogatóknak akkor is egy rendkívül zavarba ejtő időbeosztással kellene megbarátkozniuk a Naprendszer legpokolibb bolygóján.
A planléta tengely körüli forgása ugyanis annyira lassú, hogy egyetlen vénuszi nap 243 földi napig tart, ami hosszabb időintervallum, mint a planéta Nap körüli keringési ideje. Mivel a Vénusz mindössze 225 földi nap alatt kerüli meg központi csillagunkat, a sajátos dinamika miatt egy év hamarabb telik el rajta, mint egyetlen nap.
A különösen lassú forgás miatt a nappalok és az éjszakák hossza is szinte elképzelhetetlenül nyújtott. A napkelte és a napnyugta között körülbelül 117 földi nap telik el. Ráadásul a bolygó forgásiránya is eltér attól, amit a Földön megszoktunk, ugyanis a Vénusz úgynevezett retrográd módon forog, vagyis a legtöbb bolygóhoz képest ellenkező irányban. Emiatt a Nap a Vénuszon nyugaton kel fel és keleten nyugszik le.
A várakozás közben a látogatók semmilyen enyhülésre nem számíthatnak, hiszen a bolygón nincsenek az értelemben vett évszakok sem. Míg a Föld 23 fokos tengelyferdesége felelős a napsugarak beesési szögének változásáért és az évszakos ciklusokért, a Vénusz esetében ez a dőlésszög mindössze három fok. Ez a minimális eltérés nem elegendő ahhoz, hogy érzékelhető évszakok alakuljanak ki a bolygón. Ez a statikus, mégis ellenséges környezet teszi a Vénuszt a Naprendszer egyik legkülönösebb és leginkább embert próbáló világává.
(Forrás: NASA, fotó: NASA)
Ez is érdekelhet:
