A csillagászok történetük során először figyelhették meg egy szupernóva-robbanás legkorábbi, eddig gyakorlatilag láthatatlan szakaszát. A rekordgyors észlelésből kiderült, hogy a hatalmas csillagok pusztulása nem szabályos, gömbszerű robbanás, hanem megnyúlt, ellipszoid alakban zajlik.

A megfigyelést az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) chilei obszervatóriumának egyik legerősebb műszere, a világ egyik legnagyobb csillagászati távcsőrendszere, a Very Large Telescope (VLT) végezte, amely mindössze 26 órával a felfedezés után fordult rá az SN 2024ggi jelű szupernóvára. Az objektumot még 2024. április 10-én a Csinghua Egyetem egyik kutatója, név szerint Ji Jang azonosította, majd azonnal sürgősségi megfigyelési kérelmet nyújtott be az ESO-hoz. A gyors reakciónak köszönhetően a kutatók olyan rövid életű fázist rögzíthettek részletesen, amelyet korábban még soha senki nem látott ilyen tisztán – ez az időszak csak néhány órán át tart, utána a robbanás már kölcsönhatásba lép a csillag körüli anyaggal, és elveszti eredeti alakját.

Az első adatok meglepő képet festettek. A robbanás kezdetén az anyag nem egyenletesen, minden irányba terjedt, hanem inkább egy olívabogyóra emlékeztető, megnyúlt formát vett fel. Ez arra utal, hogy a szupernóvák valódi geometriája ellipszoid, nem pedig tökéletes gömb, ahogyan azt sok egyszerűsített modell feltételezte. A jelenség első óráiban a csillag belsejéből kilökődő anyag nagy sebességgel törte át a felszínt, és rövid ideig egyszerre volt megfigyelhető a csillag eredeti szerkezete és a robbanás alakja. A kutatásban részt vevő Dietrich Baade német csillagász szerint ez az időablak kulcsfontosságú, mert ilyenkor közvetlenül láthatóvá válik a robbanás geometriája.

Jang szerint a robbanás alakja alapvető információkat hordoz a csillagfejlődésről és azokról a fizikai folyamatokról, amelyek ezeket a kozmikus „tűzijátékokat” létrehozzák. Az ellipszoid forma arra utal, hogy sok nagytömegű csillag esetében hasonló, tengelyesen szimmetrikus mechanizmus működhet. Ez több korábbi, tisztán gömbszimmetriára építő modellt kizár, miközben más elméleteket megerősít és pontosít. A pontosabb geometria tehát közvetlenül hozzájárul a csillaghalál folyamatának jobb megértéséhez.

Az eredményeket a legelismertebb tudományos folyóiratok közé sorolt Science Advances közölte, ami jelzi a megfigyelés jelentőségét.

(Forrás: IFL Science, fotó: ESO/L. Calcada)

Ez is érdekelhet:

Kezdenek kifogyni a NASA érvei, egyre valószínűbb, hogy élet nyomaira bukkantak a Marson A Curiosity marsjáró olyan szerves molekulákat talált a Marson, amelyekre egyre nehezebb kizárólag nem biológiai magyarázatot találni.

Egy új elmélet alapjaiban írja át a Föld vizének eredetét Úgy tűnik, a Föld vizének nagy része már a bolygó kialakulásának korai szakaszában jelen volt, nem pedig későbbi aszteroida becsapódások hozták.

25 milliárd kilométerről fogták be a világ legtávolabbi ember alkotta eszközének jelét amatőr csillagászok Holland amatőr csillagászoknak sikerült befogniuk a NASA legendás űrszondájának, az 1977-ben útnak indított Voyager–1-nek a jelét, amely immár 25 milliárd kilométerre jár a Földtől.