Habár az Amazonas-medencét sokáig egyfajta Paradicsomnak gondolták, amely az európaiak érkezéséig az embertől tökéletesen érintetlen természeti környezetként maradt fenn, valójában sokmilliós civilizáció élhetett itt. Erről a civilizációról már a korai érkezők is beszámoltak – Gaspar de Carvajal domonkos-rendi szerzetes városokról, kiépített utakról és termőföldekről írt az 1540-es évek elején. A későbbi felfedezők azonban ilyesmit nem találtak, ezért sokáig mindezt csak afféle fantáziálásnak gondolták. Félévezred telt el, mire bebizonyosodott, hogy a szerzetesnek igaza volt – egykor sokkal többen éltek itt, mint ahány emberrel eddig bárki is kalkulált volna.

Az itt élő civilizáció léte 2018-ban, egy nagyobb kutatómunka során bizonyosodott végleg be, amely műholdképek segítségével, helyszíni ásatással és számítógépes modellezéssel állapította meg, hogy eddig nagyon alábecsülték az egykor itt élő emberek számát. A kutatók a műholdképek segítségével azonosítottak be több geoglifát is az eddig feltáratlan Mato Grosso-ban (Brazília egyik szövetségi állama). A geoglifa olyan, a föld felszínén kialakított ábrát jelent, melynek valószínűleg ceremoniális szerepe volt. Ezzel a módszerrel 24 új ábrát találtak, többször ezek modern termőföldek területén helyezkedtek el, majd ezeket ténylegesen is megvizsgálták. Egy helyen feltárást is végeztek, és találtak egy falvat az időszámításunk szerinti 1410-ből – számolt be róla a National Geographic.

Ezután a felfedezések alapján felállítottak egy számítógépes modellt, amelyben rengeteg faktort figyelembe vettek a tengerszint feletti magasságtól kezdve a talaj pH-értékéig. Ez alapján arra jutottak, hogy az itt élők a geoglifákat és közelükben fekvő, alykor akár 400 méteres, megerősített falvakat főleg a magasabban fekvő területeken alakították ki, míg ezek építésében az aktuális évszak vagy a hőmérséklet nem játszott nagy szerepet. A modellből az is kiderült, hogy szemben a modern feltételezéssel, az emberek nem feltétlen a vízparton építkeztek. A számítások szerint 1300 geoglifa és falu lehetett az Amazonas-medence déli részén egy négyszázezer négyzetkilométeres területen. Ami azt jelenti, hogy ezek kétharmadát még nem találták meg. A számítógépes modellből azonban még a népsűrűségre is lehetett következtetni – ez alapján az Amazonas-medence mindössze hét százalékát kitevő területen félmillió és egymillió ember közötti népesség élhetett. Hogy kontextusba helyezzük: az addigi becslések úgy gondolták, hogy legfeljebb kétmillió ember élhetett a medence teljes területén.

A helyszínek eloszlása alapján a népesség egymással összekapcsolt, megerősített, nagyobb falvakban élt ezen a területen – és az itteni civilizáció 1200 és 1500 között virágzott, és a teljes népesség az európaiak érkezésekor közel járhatott a 10 millióhoz.

Mi történt tehát ezzel a civilizációval, miért nem találta őket senki Gaspar de Carvajal után? Jonas Gregorio de Souza, az Exeteri Egyetem régésze, aki a kutatásban részt vett, erről úgy nyilatkozott, hogy mint minden más dél-amerikai civilizáció összeomlását, úgy ezt is az európaiak érkezése okozta. A kutató szerint ráadásul az itteni populáció nagy valószínűséggel már azelőtt összeomlott, hogy az európaiak ténylegesen is megérkeztek volna – mivel a járványok gyorsabban terjednek, mint ahogy az emberek utaznak. Vagyis mire az európaiak egyáltalán betették volna a lábukat, az általuk hozott vírusok már végeztek az itteni lakossággal – a falvak és nagyobb települések elnéptelenedtek, és azokat a tárgyi emlékeket, ami emberi tevékenységről árulkodott, gyorsan visszakövetelte magának a természet. Nagyjából tehát valami hasonló történhetett, mint az inkák esetén, akik birodalma már nagyon legyengülve nézett szembe a hódítókkal, mivel azok érkezése előtt a himlő (amire a helyieknek semmiféle immunitása sem volt) brutális járványként terjedt a régióban a kiindulási helyszínnek tekinthető Mexikóból. Mindezt pedig aztán követte a tényleges erőszak, valamint a népirtás.

Magyarán az itteni népesség azért tűnt el nyomtalanul, azért nem sikerült sosem „felfedezni” őket, mert az európaik felfedezték a kontinenst, ami az Amazonas-medence titokzatos civilizációja számára végzetesnek bizonyult.

(A cikkhez használt kép illsuztráció, forrása: Flickr/Cameron Wong)