A tudósok számára új ablak nyílt a dinoszauruszok világába a Kanadában található Alberta állam Badlands régiójában talált legújabb leletnek köszönhetően. Mauricio Barbi fizikaprofesszor, éppen a híres paleontológussal, Philip Currie-vel (akinek alakja a Jurassic franchise Dr. Alan Grantjét ihlette) volt együtt egy expedíción, amikor felfedezték egy Hadrosauridae családhoz tartozó dinoszaurusz 72 millió éves, háromdimenziós, minden eddigi leletnél nagyobb épségben fennmaradt bőrdarabját.

A Regina Egyetemen Mauricio elektronmikroszkópot használhatott a Hadroszaurusz atom- és molekuláris szintű vizsgálatához. Mauricio több technikát alkalmazva megfigyelhette azt, amit előtte még élő ember nem látott: egy dinoszaurusz sejtszerű szerv-struktúráinak maradványait.

A tudósok először pillanthatták meg egy dinoszaurusz sejtrétegeinek elrendezését, és így képessé váltak összehasonlítani a dinoszaurusz sejtszerkezetét a mai élőlények sejtszerkezetével.

Mindez új betekintést nyújt az állatok fejlődésének megértéséhez.

A Hadroszaurusz bőréből a tudósok meg tudták állapítani a dinoszaurusz izomszerkezetének jellegzetességeit, azt hogy milyen gyorsan tudtak futni a faj egyedei, képesek voltak-e úszni, következtethettek rá, hogy milyen lehetett az élőhelyük, és természetesen sok apró részlet kiderül a külalakjukról is. Mauricio megállapította, hogy ennek a Hadroszaurusznak a bőre meglehetősen vastag és díszes lehetett, nagy, pikkelyszerű struktúrákkal, igen hasonlóan a modern krokodilok bőréhez. Ami a bőr pigmentjeit (a bőr színét) illeti, Mauricio elmondta: A tudósoknak ma fogalma sincs arról, hogy milyen színű volt a dinoszauruszok bőre, lehetett akár, zöld, kék vagy narancssárga is.

A Hadroszaurusz dinoszauruszokat kacsacsőrű dinoszauruszoknak is hívják, taréjjal borított koponya, patás lábak és hosszú farok jellemzik őket (a Jurassic Park 2-ben Elvisnek gúnyolja a faj egy példányát az orvvadász.)  Természetükkel kapcsolatban több részletet hagytak ránk, mint a dinoszauruszok bármely másik faja. A Kréta korban éltek, és több volt belőlük mint a legtöbb dinoszauruszból, ha az időgépünket használnánk, inkább a folyók, patakok és ártéri partok közelében keressük őket. Növényevő dinoszauruszok voltak, amelyek alacsonyabb fákat és cserjéket legeltek.

Az őslénykutatók a mai napig több mint 50 különféle Hadroszaurusz-kövületet ástak ki, amelyek valamiféle dinoszauruszbőr-lenyomatot tartalmaztak. Néhány elmélet azzal magyarázza azt, hogy miért hagytak ránk ilyen sok dino-bőrt a Hadroszauruszok, hogy a folyók és a völgyek mint élőhelyek, hajlamosak a gyors elárasztódásra, ami hamar eltemethette a dinókat a vastag üledékrétegekben, megvédve a holttestet a lebomlástól illetve a többi dinoszaurusz étvágyától. Ugyanakkor Hadroszaurusz bőrt találtak az áradásokra hajlamos területeken kívül is, ezért a tudósok azt is fontolgatják, hogy a faj egyedeinek bőre különösen kemény lehetett, amely segítette a megőrződését.

(Forrás: DinosauriaOnline Képek:Regina Egyetem)