A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának munkatársai 2022-ben készítették el azt a felmérést, ami a lakosság általános, szubjektív önértékelésen alapuló életminőségét vizsgálta és amiben az egészségi állapotot is figyelembe vették az értékelés során. A felméréshez használt kérdőív az úgynevezett EQ-5D index, amit az 1980-as években alakult és ma már 120 tagot számláló EuroQol Group állított össze azzal a céllal, hogy a kutatók számára elérhetővé tegyenek egy szabványosított, nem egy-egy betegségre, hanem általánosabb szempontokra koncentráló, az egészséggel összefüggő életminőséget mérő eszközt. Az EQ-5D kitöltése a felmérésekben résztvevők önálló értékelésére van bízva, vagyis a válaszok nem hivatalos orvosi adatokon, hanem szubjektív bírálaton alapulnak és alapvetően öt dimenzióban vizsgálják az életminőséget:

• a mobilitás (mozgásképesség)
• az önellátásra való képesség
• az aktivitás
• a fájdalom/rossz közérzet
• és a szorongás/lehangoltság

szempontjából.

A kérdőív széles körben használt, a "világ talán legelterjedtebb általános életminőség mércéje" a kutatást vezető dr. Inotai András elmondása szerint, méghozzá az egyetemen már régóta alkalmazzák és a 2000-ben lefolytatott Országos Lakossági Egészségfelmérést is ezzel végezték el.

A 2022-es vizsgálatban a 2000-eshez képest kétszer annyian 11 910-en vettek részt és a 18 év alatti korosztályt is bevonták, a felmérésről szóló tanulmányt pedig 2024 júniusában publikálták a Quality of Life Research folyóiratban. Az eredmények szerint az elmúlt két évtizedben az emberek önbevalláson alapuló életminősége elég jelentősen, átlagban 10%-kal javult a középkorú és afeletti korcsoportokban, főleg a nőknél csökkentek sokat (30%-ot) a szorongás/lehangoltság, illetve a fájdalom/rossz közérzet dimenziókban mért mutatók és érzékelhetően csökkent a férfiak és nők közötti életminőség-különbség is.

"Minél magasabb az iskolázottság és minél alacsonyabb az életkor, annál magasabbnak értékelték szubjektív egészséggel összefüggő életminőségüket a megkérdezettek.

Ugyancsak pozitív irányban befolyásolta az életminőséget az aktív munkaerőpiaci vagy hallgatói státusz, és az is, ha a háztartásban többen - maximum hatan - élnek együtt" - mondta el Inotai a felméréssel kapcsolatban. - "A kapott számértékekből látszik, hogy a 12 és 44 év közöttiek csaknem száz százalékosra értékelték egészséggel összefüggő életminőségüket, ezt követően a mutató tíz éves korcsoportonként csökken. A férfiak 55 év felett valamivel magasabbnak ítélték életminőségüket, mint az azonos korú nők."

A kérdőív emellett azt is felfedte, hogy a fiatalabb generációt a megadott öt dimenzióból főként a szorongás/lehangoltság érinti a válaszok alapján, míg az idősebbek számára (nem meglepő módon) egyre inkább a fájdalom/rossz közérzet, illetve a szokásos tevékenységek korlátozottsága okoz gondot.

A vizsgálat az ország lakosságának általános életminőségéről szóló, átfogó képet igyekezett alkotni, az eredmények okainak feltérképezése és az egyes faktorok szerepének kielemzése nem tartozott a felmérés hatáskörébe, de az egyetem szerint a magyarázatot bizonyos tekintetben könnyű megtalálni: a magasabb iskolázottság például összefüggésbe hozható az egészségesebb életmóddal, a prevenciós és mentálhigiénés programokban való nagyobb részvétellel. Ha valaki dolgozik vagy tanul, a mindennapjai lehetséges, hogy több stresszel, de ezzel együtt több fizikai aktivitással és nagyobb szociális élettel járhatnak, ami szintén pozitívan hat az életminőségre, a kapcsolati háló pedig erősebb lehet azokban a háztartásokban, ahol több ember él együtt.

A felmérés különlegességét az adta, hogy ezúttal egy speciálisan a magyar körülményekre optimalizált értékkészletet használt, ellenben a 2000-ben alkalmazott brit értékkészlettel. Ez a hazai algoritmus 2020 óta elérhető és egy olyan teszten adott válaszokra alapozták, amelyek többek között a kérdések nyelvi megfogalmazásának változatait, illetve ezeknek a válaszadókra gyakorolt hatását és a felmérés hatékonyságának elősegítését mérte fel.

"A kérdőívre kapott válaszok számszerűsítése országonként és kultúránként eltér, hiszen például merőben más egy európai hozzáállása a fájdalomhoz vagy a szorongáshoz, mint egy távol-keletié.

Mivel a kérdőív kiértékelése hazai algoritmus alapján történt, így az eredmények valóban a hazai állapotokat tükrözik" - magyarázta Inotai.

A felmérésből kiderült, hogy a fiatal férfiak általában az összes megadott dimenzióban valamivel több problémát jelentettek, mint a nők, de 75 év felett az arány megváltozott és a nők számoltak be több problémáról. A 2000-es vizsgálattal való összehasonlítás szerint 2022-ben a 18-34 évesek körében jobban alakultak a fájdalom/rossz közérzet, valamint a szorongás/lehangoltság dimenziókban mért mutatók. Az összegzés szerint a fiatal kor, a magasabb iskolázottság, az aktívabb életmód adott általában magasabb HRQoL (egészséggel összefüggő életminőség) értékeket.

A felmérés a 2020-1.1.6-JÖVŐ-2021-00013 elnevezésű program pályázati támogatásával valósult meg, de az egyetem leírása szerint a támogatói forrás (a Kulturális és Innovációs Minisztérium) nem vett részt a tanulmány megtervezésében, sem az adatok gyűjtésében és elemzésében. A vizsgálat egy tágabb kutatás részét képezi, aminek célja egyetemi együttműködésben a post-COVID szindrómás betegek életminőségének felmérése.

(Fotó: deimagine/Getty Images, superdirk/Pixabay)