Maga a létesítmény a Sanghaji Csillagászati Múzeum névre hallgat, és 58 600 négyzetméteres alapterületen fogadja a látogatókat. A fedett terület sem kicsi, 39 ezer négyzetméter, ami konkrétan a világ legnagyobb csillagászati múzeumává teszi.
A múzeum megnyitáskor három különböző fogalom köré építették fel a tárlatokat. Ezek az otthon, a kozmosz, és az odüsszeia névre hallgatnak, és az említés sorrendjében haladva a Naprendszert, a világűr többi részét, és az emberiség által a csillagászat tudománya és az űrkutatás területén eddig elért haladás történetét mutatják be.
Az épületek ívben hajló formáját úgy alakították ki, hogy tükrözze a kozmosz geometriáját. Mivel egyáltalán nincsenek egyenesek vagy derékszögek, a szerkezet három egymást átfedő ívből áll, amelyek az égitestek pályáira utalnak.
A komplexumban természetesen planetárium, obszervatórium és egy 23 méter magas naptávcső is helyet kapott. Az épületeket az amerikai Ennead Architects cég tervezte, mely még 2014 -ben nyerte meg az erre kiírt nemzetközi pályázatot.
A kínai Global Times beszámolója szerint a múzeumban gondosan megtervezett fény- és hanghatásokkal, valamint élethű szimulációkkal igyekeznek fokozni az élményt a látogatók számára. Modellek és kísérleti berendezések segítenek megérteni az asztronómia elvontabb fogalmait és láthatók ismert kísérletek reprodukciói is. Ide tartozik Léon Foucault francia fizikus inga-kísérlete, mellyel a Föld Nyugat felől keleti irányba történő forgását bizonyította, de elmagyarázzák a fekete lyukak spagetti-hatását, a relativitás elméletet, valamint a Doppler-jelenséget is.
Thomas J. Wong, az épületek vezető tervezője és csapata azt remélték, hogy érzékeltetni tudják a világegyetem minden objektumára jellemző állandó mozgást és a rájuk ható erőket. Wong szerint befolyásolta őket a három test probléma is, az a megoldatlan kérdés, hogy hogyan lehet matematikailag kiszámítani három égitest mozgását a gravitációs kapcsolataik alapján.
A kiállítás kínai szekciójában az ország űreszközeinek modelljei láthatóak, többek között az építés alatt álló kínai űrállomás már felbocsátott központi moduljának modellje és a Csu-zsung kínai marsjáró, illetve a Jütu II holdjáró másolata is.
Kína kétségtelenül gyors tempóban fejleszti az űrkutatás területén rendelkezésre álló kapacitásait. Két éve elsőként juttattak űrszondát a Hold Földdel ellentétes oldalára, jelenleg állandó űrállomásukon dolgoznak, és zajlik a kínai Mars-misszió is. Tienven-1 névre hallgató marsszondájuk május 15-én landolt a vörös bolygón. A jövőre nézve legénységet szeretnének a Hold felszínére juttatni, és tervben van egy állandó kutatóbázis létrehozása ugyanott.
(Forrás: MTI Kép: Shanghai Astronomy Museum)