A világ legősibb, analóg számítógépe 1000 évvel idősebb az összes hasonló szerkezetnél

2020 / 04 / 05 / Felkai Ádám
A világ legősibb, analóg számítógépe 1000 évvel idősebb az összes hasonló szerkezetnél
A negyven darab fogaskerékből álló antiküthérai szerkezettel csillagászati számításokat lehetett végezni, és nagyjából egy évezreddel megelőzte az összes hasonló masinát.

A gépet szivacshalászok találták meg 1902-ben meg Antiküthéra (Küthéra és Kréta között) szigete mellett a tengerben. A gép egy i. e. 1. században elsüllyedt római hajóroncsban volt. Az „antiküthérai óra” vagy „mechanikus számítógép” néven is ismert masinát végül az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban állították ki.

Néhány régész szerint a gépet Rodoszról szállították volna Rómába, mikor elsüllyedt a hajó. Azt sem tartják kizártnak, hogy az eszközt egy kiállításra szánták, és Julius Caesar győzelmi ünnepségének részeként mutatták volna be.

Az antiküthérai szerkezetet sokan az első, analóg számítógépként ismerik el. Az eszköz a Naprendszerben található objektumok helyzetének a meghatározására volt alkalmas, ám ezen kívül a dátum beállításával akár a holdfogyatkozásokat is ki lehetett vele számolni. A gépet i. e. 205-ben szerelhették össze, ami azt jelenti, hogy nagyjából 1000 évvel korábbi bármely más, hasonló eszköznél a világon.

Az antiküthérai szerkezet ráadásul nem csak számítógépként jelentős, de ez a csillagrendszerünk első ismert mechanikai modellje.

A felépítéséről a wikipedia a következőket írja: „az antiküthérai szerkezet 40 darab kézzel készített bronz fogaskerékből és tárcsából áll. A legnagyobb keréknek eredetileg 223 foga volt. A szerkezeten továbbá görög csillagászati feliratok találhatók. A szerkezet 33 cm magas, 17 cm széles és 9 cm mély, bronzból készült és fa tokban volt elhelyezve. Több mint 2000 írásjel és szimbólum található rajta. A fő szerkezet egyetlen, központilag elhelyezett tárcsa az elülső lemezen, mely a görög zodiákust és az egyiptomi naptárt mutatta. Hátul további két tárcsa helyezkedett el, melyek a holdciklusok és a fogyatkozási minták idejének információit jelenítik meg.”

A szerkezetről egyébként nem rögtön derült ki, hogy ez egyáltalán egy szerkezet. Az 1902-es felfedezést követően ötven évnek kellett eltelnie, hogy egy Derek de Solla Price nevű régész nagyítóval végigtanulmányozza, és észrevegye benne a fogaskereket. Ezután több módszerrel is tanulmányozták az eszközt, kezdetben röntensugárral, majd a 2006 őszén elindult Antikythera Mechanism Research Project keretében számítógépes tomográfot is bevetettek.

Teljes bizonyoságal csak ekkor derült ki, hogy az eszköz valóban egy analóg számítógép.

Ekkor fedezték fel azt is, hogy a fogaskerekeken kívül az eszközben olyan differenciálművek is találhatók, melyek a Hold nem egyenletes sebességű mozgásának a lemodellezését is lehetővé teszik.

A számítógépről sokáig azt is gondolták, hogy a heliocentikus világképet ábrázolja, amely Kopernikusz előtt több mint másfél évezreddel azért nem lett volna kis teljesítmény.

Ugyanakkor maga Kopernikusz is az i. e. 3. században élt görög csillagász, Szamoszi Arisztarkhosz elképzésére vezette vissza a saját világképét. (Hiába, sok haszna van, ha az ember bírja az ógörögöt.)

Arisztarkhosz ugyanis azt feltételezte, hogy a Föld és a többi bolygó a Nap körül kering. Viszont az egyik tudós, aki megépített egy működőképes modellt a lelet alapján, Michael Wright kételkedik abban, hogy az eszköz valóban a heliocentrikus világképet tükrözte. Sőt azóta sikerült elolvasni a gépen található szövegeket, amelyek inkább a geocentrikus világkép használatát erősítik meg.

Sajnos csak találgathatunk azzal kapcsolatban, hogy ki építette ezt a gépet. Felmerült Rodoszi Poszeidóniosz sztoikus filozófus neve, de még Arkhimédészé is. Ez utóbbi ellen viszont erős érvek szólnak, többek között az, hogy Arkhimédész korában még nem ismerték, hogy a Hold egyenetlen sebességgel mozog, míg a gép ezt a tényt tehát figyelembe veszi.

Poszeidóniosz mellett szól ezzel szemben, hogy Cicero a De Natura Deorum című művében (II.88) megemlít egy hasonló eszközt, ami Poszeidónioszhoz köthető. Ezt az eszközt egyébként Marcellus római tábornok Szirakúza kifosztásakor ellopta.

Szirakúza kirablása egyébként i. e. 212-ben történt, és ekkor ölték meg Arkhimédészt is, aki a legenda szerint azzal ingerelte fel gyilkosát, egy ostromló katonát, hogy a matematikai problémáiba merült, amikor az említett katona rátört, és Arkhimédész így fakadt ki a földre rajzolt ábráit összetaposó betolakodóra: Ne zavard a köreimet!

A fentebb említett Marcellus, aki talán magáénak érezhette a világ első, analóg számítógépét, egyébként megbüntette a gyilkost, Arkhimédészt pedig tisztességgel eltemette.

A fentiek nem csak azért fontosak, mert két oldaláról is megismerjük Marcellus tábornokot, de ráadásul a dátum is passzol. Persze az olvasóban nyilván felmerül a kérdés, hogy miként sikerült kideríteni a gép összeszerelésének a dátumát. Az egyik módszer a radiokarbonos kormeghatározás (sajnos minél közelebbi dátumról van szó, ez annál pontatlanabb), ami szerint a gépet i. e. 100 és 150 között állíthatták össze.

Argentín kutatók pedig 2014-ben a szerkezet hátlapjának a tanulmányozásakor fedezték fel, hogy azon szerepel egy i. e. 205. május 12-én lezajlott napfogyatkozás, tehát a gép ennél mindenképpen korábbi.

A gép bronz fogaskerekeit egy kar segítségével lehetett mozgatni. A gép tetszőleges dátum megadása után pontosan meghatározta a Nap, a Hold és az öt, akkoriban ismert bolygó helyzetét (Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz). Meglepő lehet, de a gép a számításokat nem a görög aritmetika segítségével végezte, hanem működése a babiloni matematikán alapult. A masina előlapján a görög állatövet (zodiákus) és egy egyiptomi naptárat lehet felfedezni. A hátlap a holdfogyatkozásokat mutatta.

Mivel a görögnek nincsenek jó tapasztalataik a leleteikre rámozduló külföldiekkel, ezért a szerkezetet nem csak nem engedték külföldön tanulmányozni, de azt ki sem lehet vinni a Nemzeti Régészeti Múzeumból.

Ettől független magát a szerkezetet és a mára szinte teljesen olvashatatlanná kopott feliratokat háromdimenziós röntgentomográffal sikerült láthatóvá tenni a közelmúltban. Ez alapján pedig már több működő rekonstrukció is készült a világ első, analóg számítógépéről.

A fent említett Michael Wright (aki egyébként órásmester) készítette el az eszköz egyik anyaghű, méretarányos és működőképes változatát. Ez alapján pedig több következtetést is levont: ezek közül a legfontosabb, hogy bárki is készítette ezt az eszközt, nem ez volt az első, amire a gép módosítások nélküli felépítése utal. Az összerelés pedig Wright becslése alapján legalább egy évet vehetett igénybe.

(Kép: Wikipedia)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.