A világ legrégebbi, terráriumba zárt ökoszisztémáját 63 év alatt csak egyszer kellett megöntözni

2023 / 01 / 18 / Bodnár Barna
A világ legrégebbi, terráriumba zárt ökoszisztémáját 63 év alatt csak egyszer kellett megöntözni
David Latimer 1960-ban húsvétvasárnap másfél deciliter vizet, némi komposztot, és egy pókfű hajtást tett egy körülbelül 40 literes palackba, majd lezárta azt. A zárt, önfenntartó ökoszisztéma azóta is él, és fejlődik, pedig csupán egyszer lett megöntözve, 1972-ben.

Az angol férfi több mint 50 évvel ezelőtt nyitotta ki utoljára a terráriumot, hogy megöntözze a benne lévő növényt, azóta azonban a palack levegő- és vízmentesen, gyakorlatilag hermetikusan zárva van, ennek ellenére a benne lévő mini természeti rendszer láthatóan ép, sőt, továbbra is növekszik.

Mindez azért lehetséges, mert a fotoszintézissel a palackban oxigén és nedvesség alakul ki, a páratartalom pedig növekszik, majd elkezd visszacsapódni a növényekre. A levelek idővel lehullanak és elrothadnak, ezzel szén-dioxidot termelve, amelyre a növénynek szintén szüksége van. Így a Nap létrehozza a saját önfenntartó, önellátó ökoszisztémáját.

Latimer azt mondta, időnként megfordítja a terráriumot, ami 27 éve ugyanazon a helyen, az ablaktól körülbelül 2 méternyire van elhelyezve, így mindig éri egy kis napfény. A mozgatásra azért van szükség, hogy a bent lévő növény, amit tulajdonosa soha nem metszett, egyenletesen növekedhessen.

A Londontól délre fekvő, Cranleigh nevű kis településen lévő lezárt kertet először a BBC egyik rádióműsorában mutatták be a világnak. Chris Beardshaw, a műsor házigazdája nemcsak televíziós műsorvezető, hanem kerttervező is, és úgy érezte,

David Latimer terráriuma jó példa az élet tökéletes körforgására, és nagyszerűen megmutatja a növények újrahasznosító képességét.

Nem mellesleg a NASA is ezzel a módszerrel kíván növényeket termeszteni az űrben, nem csak azért, hogy azok táplálékul szolgálhassanak az űrhajósok számára, de a zöld vegetáció jótékony pszichológiai hatása miatt is, aminek főként hosszútávú űrutazások során lesz jelentősége. Beardshaw hozzátette azt is, hogy mivel a növények kivonják a levegőből a szennyező anyagokat, egy űrállomás hatékonyan önfenntartóvá válhat a segítségükkel. Az egész folyamat egyetlen kívülről érkező eleme a napenergia, minden más ebben a külvilágtól elzárt rendszerben újrahasznosítással történik.


Pókfű ((Tradescantia Lisa) (Fotó: Getty Images/DeAgostini)

Arra a kérdésre, hogy miért kezdett bele ebbe a kísérletbe, a terrárium tulajdonosa azt felelte, hogy mivel akkoriban kezdtek elterjedni a műanyag flakonok, sok felesleges üvegpalack volt kéznél, így az üvegbe zárt kert az emberek gyakori hóbortjává vált. Latimer azt mondta, ő ezt a hobbit butaságnak tartotta, és be akarta bizonyítani, hogy az ilyen zárt rendszer nem működhet. A nyugdíjas villamosmérnök egyébként a mai napig úgy gondolja, a mini kert rendkívül unalmas, azonban azt lenyűgözőnek tartja, hogy ennyi ideje képes fennmaradni, és kíváncsi, meddig marad életben az üvegben lévő vegetáció.

A nyolcvanas éveiben járó Latimer reméli, hogy halála után a palack felnőtt gyermekeihez kerül majd, viszont, ha ők nem akarják, akkor a terráriumot a Royal Horticultural Society-re (a Királyi Kertészeti Társaságra) bízza.

(Borítókép: BNPS/Phil Yeomans)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.