A L’Oréal és az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) már 23. alkalommal adta át a A Nőkért és a Tudományért díjat a kiváló magyar kutatóknak, akiket minden évben egy szakmai zsűri választ ki a pályázók közül, és akik számára a díj az elismerésen kívül anyagi támogatással is jár. A díjat az elmúlt 23 évben 63 magyar kutató nyerte el, és más országokban is rendszeresen kiosztják, a több mint két évtized alatt pedig már a díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést. A francia cég és ENSZ ezzel a díjjal is igyekszik hangsúlyozni a női tudósok munkásságának fontosságát, hiszen a nők a tudományos, kutatói, vagy akár mérnöki területeken sokáig alul voltak reprezentálva, bár az arányok manapság javulni látszanak: az Európai Unióban az Eurostat adatai szerint 2023-ban körülbelül 7,7 millió női tudós és mérnök volt, ami az összes ilyen területen dolgozó ember 41%-át jelenti. Egyes országokban a helyzet azonban ettől eltérő: Magyarországon a női kutatók/mérnökök aránya 30,7% - ezzel a lista legvégén állunk.

“A világ manapság mindennél jobban igényli a tudományt, a tudomány pedig a nőket”

- mondta el Jakupcsek Gabriella a tegnapi díjátadón, hozzátéve, hogy a díj többek között motiváló erőként szolgál, mivel a nők sokszor kevésbé kerülnek előtérbe (vagy helyezik magukat előtérbe) a munkájuk során. Az elismerés egyúttal azt is illusztrálja, hogy milyen nagy szükség van még a tudomány területén is azokra az emberi kvalitásokra, amelyeket nem igazán lehet a mesterséges intelligenciával helyettesíteni: a kíváncsiságra és a kreativitásra, amelyek nélkül nem lehet valódi eredményeket elérni.

“A magányos kutatók ideje lejárt”

- hangsúlyozta Dr. Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára is beszédében, aki személyesen nem tudott részt venni az eseményen, ezért szavait Nagy Lili közvetítette. A három díjazott kutatónő munkáját alapvetően meghatározza a csapatmunka, és a másokkal való együttműködés megszervezése és fenntartása, ami az eredményeket mindenki számára elérhetőbb közelségbe hozza - ahogy azt az egyik díjazott kutató, Dr. Pipek Orsolya is elmondta: nem csak a saját szakterületükön lényeges ez, hanem a tudományterületeken átívelő, interdiszciplináris együttműködésre is egyre nagyobb az igény minden oldalról.

A Nőkért és a Tudományért díjat az idei évben Dr. Ana Martins, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Dr. Pipek Orsolya, az ELTE Természettudományi Karának tudományos munkatársa és Dr. Oláh Julianna, a Budapesti Műszaki Egyetem kutatója vehette át.

Dr. Ana Martins

A neurodegeneratív betegségek – mint például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) – korunk legsúlyosabb globális egészségügyi kihívásai közé tartoznak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az idegrendszeri rendellenességek világszerte már több mint egymilliárd embert érintenek, és a fogyatékosság vezető okát jelentik. A portugál származású Dr. Ana Martins, aki 16 éve él Magyarországon, és a HUN- REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban tudományos főmunkatársként dolgozik, olyan lehetséges kezelési módokat vizsgál, amelyek hozzájárulhatnak a betegségek előrehaladásának lassításához.

Ana posztdoktori pályafutását Magyarországon kezdte, ahol az ekdiszteroidok – bizonyos növényekben előforduló, étrend-kiegészítőkben is gyakran használt természetes vegyületek – rákterápiás kiegészítőként való alkalmazási lehetőségeit kutatta. Néhány éven át baktériumok gyógyszer-rezisztenciáját és annak lehetséges leküzdését tanulmányozta, jelenleg pedig a vér-agy gátat vizsgálja – egy rendkívül szelektív membránt, amely szabályozza a molekulák és tápanyagok cseréjét a vér és az agy között.

Ha a gát sérül, káros anyagok és gyulladásos markerek juthatnak az agyba, vagy a toxinok kiürülése válhat elégtelenné.

Mindkét folyamat hozzájárulhat az idegsejtek károsodásához és a betegségek felgyorsuló lefolyásához. A vér-agy gát épségének megőrzése ezért kulcsfontosságú lehet a jövőbeli megelőzésben és terápiában.

Ana és csapata az ekdiszteroidokat vizsgálja e lehetséges felhasználás szempontjából. Előzetes kutatások kimutatták, hogy ezek az anyagok rendkívül alacsony koncentrációban is képesek megvédeni a gátat az oxidatív stresszel és a gyulladással szemben. Egy kihívás azonban fennáll: ezeknek a vegyületeknek alacsony az orális biohasznosulása az emberi szervezetben, kevesebb mint 1% szívódik fel a véráramba. Ennek megoldására ekdiszteroid- konjugátumokat fejlesztettek ki, amelyek hatékonyabban szívódnak fel, és fokozatosan juttatják el a hatóanyagokat az agyba. Ez a megközelítés jelentősen növelheti a vegyületek terápiás potenciálját. Ana kutatásának következő fázisa ezen konjugátumok jellemzésére összpontosít majd emberi sejtes in vitro vér-agy gát modellekben. A tudós figyelemmel kíséri, hogy a vegyületek miként hatnak a gát hatékonyságára, a sejtek túlélésére és működésére olyan stresszkörülmények között, mint például a gyulladás.

A projekt végső célja olyan hatékony és megfizethető vegyületek azonosítása, amelyek segíthetnek a magas kockázatú személyek – például a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek – neurodegeneratív betegségeinek kialakulását megelőzni. A vér-agy gát megóvásával ezek a vegyületek kulcsszerepet játszhatnak a betegségek késleltetésében vagy lassításában, és új lehetőségeket nyithatnak meg a legsúlyosabb agyi rendellenességek elleni küzdelemben.

Dr. Oláh Julianna

Dr. Oláh Julianna, a Budapesti Műszaki Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének munkatársa számításos kémiai módszereket alkalmaz a különböző kémiai folyamatok megismerésére. Ennek lényege a molekulák, vegyületek közötti kölcsönhatások számítógépes modellezése.

Ezzel a módszerrel gyorsabbá és hatékonyabbá tehető a kutatások folyamata, hiszen így kiválthatóak a hosszas laboratóriumi kísérletezések.

Kutatócsoportjával Julianna többek között a gyógyszerek szervezeten belüli lebomlását és melléktermékeit vizsgálja. Ennek eredményeképpen felgyorsulhat a gyógyszerek fejlesztése, hiszen a legmegfelelőbb összetételű vegyületek kiválasztása a számítógépes modellezéssel sokszorosan hatékonyabbá teszi folyamatokat. A modellezés során azt is vizsgálják, hogy a gyógyszerek és hormonok lebomlása során keletkeznek-e olyan káros melléktermékek, amelyek hosszú távon rákot okozhatnak, és ha igen, akkor hogyan, más vegyületek felhasználásával vajon megelőzhető-e ez. Julianna ezen felül kutatja még az egyes élelmiszerek és hatóanyagok kölcsönhatásait is, hiszen vannak ételek, amelyek segítik a felszívódást, ugyanakkor az is előfordul, hogy amit eszünk, az gátolja a hatóanyagok hasznosulását a szervezetünkben.

A kutatónő munkája során a vegyipar egyik legnagyobb kihívására is keres választ: hogyan lehet környezetkímélőbb módon a műtrágya gyártásához használt ammóniát előállítani. A jelenleg alkalmazott eljárás évente 150 millió tonna ammóniát termel, miközben a világ energiafogyasztásának 1%-át és az üvegházhatású gázok 3%-át adja. Dr. Oláh Julianna és csapata ezért olyan katalizátorok fejlesztésén is dolgozik, amely a nitrogénkötő baktériumokban lejátszódó folyamatot utánozzak, s amely segítségével környezetbarát módon lehetne a légköri nitrogént amóniává alakítani, kiváltva ezzel a műtrágyagyártás több mint 100 éve használt, energiaigényes és környezetszennyező lépését.

Kutatási irányai között szerepelnek a molekuláris kapcsolók is, amelyek új technológiák, például adattárolási rendszerek és kijelzők alapját adhatják.

A kutatónő részt vesz egy nemzetközi együttműködésekben, amely a most használt eszközök méretét jelentősen csökkentheti. A mai társadalmi kihívások új megoldásokat kívánnak: hatékonyabb gyógyszerekre, kevesebb mellékhatással járó készítményekre, környezetbarát ipari folyamatokra és egyre kisebb chipekre van szükségünk - gyorsan. Julianna számításos kémiai modellezéssel az élet minden területén a leghatékonyabb megoldásokat keresi, melyek mentén nem csak a mi egészségünk, de a környezetünké is javulhat.

Dr. Pipek Orsolya Anna

Több milliárd soros adatfájlokat elemez Dr. Pipek Orsolya, az ELTE Természettudományi Karának tudományos munkatársa, hogy feltárja a DNS-ben rejlő titkokat és mintázatokat. Az általa fejlesztett, gyakran speciális számítógépeket is igénylő algoritmusok képesek a rákos és egészséges szövetek közötti különbségek felfedezésére, ezzel segítséget nyújtanak az orvosoknak a személyes terápiák kiválasztásában.

Mindezt pedig százszor gyorsabban teszik, mint a korábban használt eszközök: amíg korábban egy emberi DNS teljes vizsgálata napokig tartott, Orsolya programja egy óra alatt pontos eredményeket ad.

Újszerű elemzési módszereivel emellett meghatározható a biológiai korunk, vagyis öregedésünk tényleges üteme is, de akár szennyvízminták alapján a városban élő emberek genetikai összetételéről is pontos képet kaphatunk. Orsolya szakterülete az adattudomány, ami azt jelenti, hogy hatalmas mennyiségű információból képes speciális matematikai és informatikai módszerekkel kinyerni a rejtett összefüggéseket és mintázatokat, amelyeket az emberi szem már képtelen felfedezni. Például a DNS vizsgálata során több milliárd karakterből álló adatfájlok keletkeznek, amelyek feldolgozásához nagy teljesítményű számítógépekre van szükség.

A rákkutatás egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk azokat a kezeléseket, amik tényleg hatékonyak lesznek az adott beteg számára.

A hagyományos diagnosztikai tesztek csak konkrét génekben keresik azokat a DNS-elváltozásokat, melyek jelenléte miatt bizonyos terápiák hatásosabbak lesznek. Ezzel szemben Orsolya algoritmusai képesek összetett mutációs mintázatok felismerésére is, amelyek csak akkor válnak láthatóvá, ha a teljes DNS-t egyszerre vizsgáljuk. Ezek a rejtett „ujjlenyomatok” előre jelezhetik, hogy egy beteg pozitívan fog reagálni egy bizonyos terápiára, még akkor is, ha az egyedi génvizsgálatok nem utalnak erre. Ez lehetővé teszi az orvosok számára, hogy a betegek számára egyénre szabott kezelési tervet állítsanak össze. Munkája során az öregedés folyamatával is foglalkozik, a DNS vizsgálatával ugyanis meghatározható a biológiai korunk is, vagyis szervezetünk tényleges „kora”, amely gyakran eltér a születési dátumunkból számított évektől. Ha a vizsgálatok eredményei gyorsított öregedésre utalnak, akkor a megelőzés szerepe kiemelt fontosságot kap, hiszen az időskorhoz kapcsolódó betegségek előfordulása is magasabb lehet.

A kutatónő által vizsgált témák változatossága jól mutatja, hogy a modern adattudományban már szinte csak a fantázia szab határt a lehetőségeknek. Így fordulhatott elő például, hogy amikor egy nemzetközi kutatócsoport eredetileg baktériumokat keresett szennyvízben, Orsolya azt is megvizsgálta, hogy emberi sejtek maradványai is találhatóak-e ezekben a mintákban. Kiderült, hogy a szennyvízben valóban kimutathatók az anyáról gyermekre öröklődő mitokondriális DNS-darabok, amelyekből egy egész város lakosságának genetikai összetételére lehet következtetni. Ez a módszer teljesen anonim és költséghatékony alternatívát kínál a hagyományos demográfia vizsgálatokhoz.

Dr. Pipek Orsolya kutatásai jól szemléltetik, hogy napjaink orvostudományának egyik legfontosabb és legsokrétűbb eszköze az adattudomány lett, melynek segítségével olyan gyakorlati eredményeket érhetünk el, amelyek valóban számítanak: gyorsabb diagnózisokat, személyre szabott terápiákat és innovatív megoldásokat, amelyek közvetlenül szolgálják az emberek egészségét.

(Borítókép: jarmoluk/Pixabay)