A brit NHS Blood and Transplant szervezet, az ország vér, szerv, szövet és őssejt ellátásáért felelős intézménye, egyetemi kutatókkal együttműködésben megkezdte a RESTORE (REcovery and survival of STem cell Originated REd cells) program első kísérleti fázisát, amelyben humán pácienseken próbálják ki azt a vérkészítményt, ami potenciálisan életmentő hatású lehet sok beteg számára.

A vér különlegességét az adja, hogy nem természetes úton keletkezett, hanem a laboratóriumban, pontosabban humán donorok őssejteiből mesterségesen készített vörösvérsejtek alkotják. A procedúra a következőképpen zajlik: a donorokból levett vérből kiszűrik azokat az őssejteket, amelyek vörösvérsejtté tudnak alakulni, majd egy több hétig tartó folyamat során először több őssejtet, később ezekből sok-sok vörösvérsejtet növesztenek, amelyek közül kiválogatják a transzplantációhoz alkalmas állapotban és fejlettségi szinten lévő példányokat. A BBC beszámolója szerint a körülbelül 50 milliárd sejtből így nagyjából 15 milliárd marad a végére, de ennyi is elég a kísérletekhez, amelyet egyelőre csak két emberen végeztek el.

Az alanyok egyenként 5-10 milliliternyi, vagyis egy-két kiskanálnyi mesterséges vért kaptak,

amelynek jelenlétét egy radioaktív biomarker hozzáadásával ellenőrzik. Négy hónap elteltével ugyanekkora adag valódi vérrel is elvégzik a vérátömlesztést, hogy az összehasonlítás során kiderüljön, melyik módszer az alkalmasabb a kezelésekhez és hogy bebizonyosodjon, valóban tovább élnek-e a testben a laborban növesztett vörösvérsejtek.

A Cambridge-ben található Addenbrooke's Kórházban zajló teszt csak az első szakasza a programnak, a későbbiekben legalább további nyolc alanyon próbálják majd ki a módszert és pozitív eredmények esetén a mesterséges vérrel történő transzfúzió a klinikai tesztelés fázisába léphet. Mint minden új orvosi technológiának és kezelési módszernek az esetében, úgy most is hosszú út vezethet a széles körben elérhető gyakorlati alkalmazásig, de a kutatók szerint a technika nagy lehetőségeket rejt azoknak a betegeknek a gyógyítása szempontjából, akik gyakran szorulnak vérátömlesztésre, például sarlósejtes megbetegedés miatt. A sarlósejtes vérszegénység egyfajta öröklődő betegség, ami egész életen át tartó krónikus fáradságot és egyéb, ennél komolyabb problémákat is okoz és rendszeres transzfúziót igényel a szokásosnál sokkal hamarabb, 100-120 nap helyett 10-20 nap alatt elpusztuló vörösvértestek kompenzálása miatt. A frissen készített mesterséges vérrel a betegek több esélyt kapnak a megfelelő kezelésre, mivel a donorok által adományozott vérből gyakran nem áll elég rendelkezésre.

A kísérletet végző kutatók a lehető legtöbb mesterségesen előállított vörösvérsejtet szeretnék "legyártani", de az NHSBT elmondása szerint egyelőre csak a komplex vérátömlesztési procedúrát igénylő betegséggel élő vagy ritka vércsoporttal rendelkező páciensek esetében alkalmazzák majd a kezelést.

"A normál vérdonorok adományozására, amelyek a vér nagy részét szolgáltathatják, továbbra is szükség lesz.

De ennek a munkának a lehetősége, hogy hasznot hozzon azoknak a pácienseknek, akik számára nehézséget okoz a vérátömlesztés, rendkívül jelentős." - mondta el Farrukh Shah, az NHSBT transzfúzióért felelős vezetője.

(Fotó: NHSBT, Getty Images/Yoshiyoshi Hirokawa)

A szintetikus vörösvértestek nemcsak hasonlítanak az eredetiekre, de új képességük is van A mesterséges vörösvértestek egereken végzett kísérletekben már most jól teljesítenek, ugyanis több mint negyvennyolc órán át életképesek maradnak, mellékhatások nélkül. Persze a kutatók hosszú távú céljai nem csupán két napra szólnak.