Dan Goodin, az Ars Technica újságírója terjedelmes írásban tárta fel Fabian Bräunlein és Luca Melette kutatását. A két szakember eleinte arra volt kíváncsi, hogy az utcalámpákon látható rádióvevők segítségével vajon lehetséges-e átvenni az irányítást Berlin közvilágítási rendszere fölött, hogy így egy kísérletet vagy installációt hozzanak létre. Arra jutottak, hogy igen, ehhez elegendő lenne megfigyelni a jeleket, amelyekkel irányítják a lámpákat, majd ugyanazokat lejátszani.

Ám ekkor a kutatásuk meglepő fordulatot vett.

Bräunlein és Melette, mialatt a technológia visszafejtésén dolgoztak, megtudták, hogy Közép-Európában azokat a rendszereket is így vezérlik, amelyek a megújuló forrásokból érkező energia betáplálását szabályozzák. A kutatók arra jutottak, hogy Németországban ez körülbelül 40 GW lehet, míg a potenciálisan 20 GW-nyi hőszivattyúk és energiatároló egységek szintén így kommunikálnak. Ahogyan Szabó Ervin villamosmérnök az Elektrotechnika szaklapban írta, több mint egy évtizede: "Világszerte elterjedten, így Magyarországon is használják a Hangfrekvenciás Körvezérlő (HFKV) rendszereket, amelyek zömében a hőtárolós, vezérelt áramú fogyasztók ki-, be- kapcsolására szolgálnak. (...) A hőtárolós berendezések vezérlése elsősorban a szolgáltató terhelésmenedzsment feladatainak megoldását szolgálja, azaz fogyasztási csúcsidőszakok levágására és a völgyidőszakok feltöltésére alkalmas." A német szakemberekben ezután felmerült a kérdés, hogy egy ilyen technológia sebezhetősége, vagyis hogy az üzenetek feladója nincsen hitelesítve, az üzenetek tartalma nincsen titkosítva, vajon veszélyt jelenthet-e a teljes hálózat működésére. A mi szempontunkból ez azért is érdekes, mert a kommunikációs irányító EFR három nagy teljesítményű, alacsony frekvenciájú adójából az egyik Magyarországon, Lakihegyen van.

Bräunlein és Melette a saját eszközeiken be tudták bizonyítani, hogy a rendszer valóban sebezhető és irányítható, és egy hamburgi konferencián azt is számba vették, hogy hogyan lehetne a kalóz jeleket regionálisan sugározni, például sárkányokkal, ballonokkal vagy drónokkal. Attól tartottak, hogy ha elég sok energia irányítása fölött diszponálnak, elég erősek az antennáik és jó az időzítésük, akkor instabillá tehetnék Közép-Európa áramellátását. Az Ars Technica által megszólaltatott szakértők szerint azonban ettől kár tartani: valószínűnek tartják, hogy ha akár a feltételezett 60 GW-os deficit meg is jelenne, akkor az energiaszolgáltatók szakemberei egyszerűen megoldanák az így előállt helyzetet. Ugyanakkor talán mindenkinek megnyugtatóbb lenne, ha az okosmérőkhöz hasonlóan ez a technológia is átköltözne a megbízhatóbb, titkosítható 4G-re - emlékezzünk csak vissza arra, amikor tízezer forintos kütyükkel állítottak le húsz vonatot Lengyelországban, szintén egy ősi rádiós csatorna sebezhetőségét kihasználva.

(Borítókép: dhahi alsaeedi/Unsplash)

Sokan nem tudják, hogyan jut el az áram az erőművektől a lakásokig, de ezt most kiküszöbölhetjük Az áram útját követhetjük végig az erőművektől az egyik legfontosabb magyar találmányon át a felhasználókig.