Az idegtudomány és a számítástechnika határterületén zajló kutatások az elmúlt években olyan szintre értek, amely korábban csak a sci-fi-irodalom lapjain volt elképzelhető. A súlyosan bénult, mozgásképtelen vagy beszédre képtelen betegek számára a technológia a szabadság új dimenzióit nyithatja meg. A fejlesztések központjában egy parányi, agyba ültetett chip áll, amely képes közvetlen hidat teremteni az emberi elme és a digitális eszközök között. Ez az interfész nem csupán az idegi impulzusok rögzítésére szolgál, hanem arra is, hogy a gondolati szándékot fizikai cselekvéssé vagy írott szöveggé formálja.

A terület egyik legismertebb szereplője, az Elon Musk nevéhez köthető Neuralink nemrégiben jelentős mérföldkőhöz érkezett, amikor bejelentették az első humán beültetést. A műtét utáni első eredmények bíztatóak, hiszen a rendszer már képes az idegimpulzusok, az úgynevezett neurontüskék érzékelésére. A hatévesre tervezett klinikai vizsgálat során a szakemberek hajszálvékony vezetékeket helyeznek el a motoros kéregben, amely a mozgásért felelős. Ez az agyba ültetett chip vezeték nélküli kapcsolaton keresztül továbbítja a jeleket egy külső egységnek, amely dekódolja a páciens mozgási szándékát. A Telepathy névre keresztelt eszköz elsődleges célja, hogy a végtagjaikat vesztett vagy bénult emberek pusztán gondolataikkal irányíthassanak számítógépeket és okostelefonokat.

Míg a Neuralink a fizikai interakcióra és az eszközvezérlésre fókuszál, a Stanford Egyetem kutatói a belső beszéd dekódolásában értek el áttörést.

Vizsgálatuk során bebizonyosodott, hogy az agyba ültetett chip segítségével a ki nem mondott, csupán elképzelt mondatok is szöveggé alakíthatók.

A kísérletben résztvevők agyának beszédért felelős területeit mikroelektródákkal figyelték, miközben arra kérték őket, hogy képzeljék el bizonyos szavak kimondását. A mesterséges intelligencia segítségével elemzett adatok megmutatták, hogy a belső beszéd és a tényleges beszéd során hasonló agyi mintázatok aktiválódnak.

A technológiai pontosság terén a Stanford eredményei figyelemre méltóak: a rendszer az esetek 74 százalékában helyesen fordította le a gondolt mondatokat.

Ez a teljesítmény alapjaiban változtathatja meg a beszédképtelen betegek életminőségét, lehetővé téve a folyékonyabb és természetesebb kommunikációt. Ahhoz azonban, hogy az agyba ültetett chip ne avatkozzon be kéretlenül a magánszférába, a kutatók biztonsági korlátokat is beépítettek. Kidolgoztak egy „gondolati jelszót”, amelynek aktiválása nélkül a rendszer nem kezdi el a belső beszéd dekódolását, így biztosítva, hogy csak a szándékos közlések váljanak láthatóvá.

A fejlesztések útja azonban nem mentes a kihívásoktól és a kritikáktól. Bár az emberi kísérletek sikeresnek tűnnek, független hatósági megerősítésekre még várni kell, és a korábbi állatkísérletek etikai aggályai is árnyalják a képet. Ennek ellenére a cél világos: egy olyan jövő megteremtése, ahol az agyba ültetett chip nem csupán egy technikai különlegesség, hanem a függetlenség visszaszerzésének eszköze. Ha a technológia finomhangolása folytatódik, a gondolatvezérelt kommunikáció és a robotvégtagok irányítása hamarosan a mindennapi rehabilitáció részévé válhat, visszaadva a hangot és a mozgás lehetőségét azoknak, akik azt korábban végleg elveszettnek hitték.

(Forrás: BBC, EuroNews, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

A testünk nem tudja, hogy csak szimuláció: meglepő hatással van az immunrendszerre a VR Egy friss kutatás szerint immunrendszerünk nem várja meg a valódi fertőzést, már a digitális térben látott betegségek hatására is mozgósítja védelmi vonalait. A virtuális valóságban tapasztalt vizuális ingerek képesek közvetlen fiziológiai választ kiváltani, ami nemcsak az agyunk becsaphatóságára világít rá, de teljesen új alapokra helyezheti a jövő orvosi terápiáit és a vakcináció hatékonyságának növelését is.

Szintet lép az űrkutatás: Atommeghajtású szondával és helikopterekkel célozza a vörös bolygót a NASA A NASA háza táján jelentős stratégiai váltás körvonalazódik, amely alapjaiban írhatja felül az eddigi bolygóközi közlekedésről alkotott elképzeléseinket.

AI-alapú szuperszámítógéppel kutatják a jövő tiszta energiáját: ez lehet az emberiség történetének legfontosabb technológiai ugrása A brit kormány 45 millió fontos beruházással indítja útjára azt az AI-alapú programot, amely digitális szimulációkkal és brutális számítási kapacitással vághatja le a kereskedelmi fúziós energia felé vezető út évtizedes kanyarjait.