A NASA háza táján jelentős stratégiai váltás körvonalazódik, amely alapjaiban írhatja felül az eddigi bolygóközi közlekedésről alkotott elképzeléseinket. Jared Isaacman, az űrügynökség új vezetője nemrégiben jelentette be az Ignition névre keresztelt eseményen, hogy az évtized végére egy minden eddiginél ambiciózusabb küldetést készítenek elő.

A tervek szerint 2028 decemberében indulhat útjára az a nukleáris meghajtású űrszonda, amelynek elsődleges feladata egy új generációs helikopterflotta célba juttatása lesz. Ez a Mars-expedíció nem csupán technológiai demonstráció, hanem a fenntartható és távoli űrkutatás előszobája, amely megnyithatja az utat a Naprendszer külső régiói felé.

A projekt gerincét a Space Reactor–1 (SR-1) Freedom névre keresztelt űreszköz adja, amely az 1960-as évek óta az első olyan misszió lehet, amely élesben teszteli a nukleáris alapú űrutazást. Bár a koncepció futurisztikusnak tűnik, a megvalósíthatóságát növeli, hogy a mérnökök már meglévő, a Gateway holdállomáshoz fejlesztett egységeket használnak fel. A meghajtáshoz szükséges elektromos energiát egy viszonylag kisméretű, 20 kilowattos hasadási reaktor biztosítja, amely a hőt alakítja át árammá.

A szakértők szerint ez az egység tekinthető a Naprendszert átszelő „transzkontinentális vasútvonal” első teherszállító mozdonyának.

A 2028-as indítási ablak kihasználása logikus döntés, hiszen a Föld és a vörös bolygó állása kétévente teszi lehetővé a leghatékonyabb utazást. A következő Mars-expedíció keretében az SR-1 egy speciális kapszulában három modern helikoptert szállít majd magával. Ezek az eszközök az AeroVironment cég és a Jet Propulsion Laboratory közös fejlesztésén alapulnak, merítve a rendkívül sikeres Ingenuity marsi helikopter tapasztalataiból. A leszállás folyamata is újszerű lesz: az úgynevezett „Skyfall” manőver során a repülő egységek még az ereszkedés közben válnak le a hordozóegységről, és önállóan hajtják végre a puha landolást a felszínen.

A küldetés tudományos értéke felbecsülhetetlen, hiszen a helikopterek olyan mozgékonysággal rendelkeznek, amellyel a hagyományos marsjárók nem versenyezhetnek.

Feladatuk a jövőbeli emberi bázisok helyszínének felderítése, valamint a felszín alatti vízjég keresése kamerák és speciális radarok segítségével. Ez a Mars-expedíció tehát a terep előkészítését szolgálja, miközben nagy területeket képes feltérképezni rövid idő alatt. Az SR-1 reaktora, amely alacsonyan dúsított uránt használ, egy hosszú tartószerkezet végén kap helyet, a felesleges hőt pedig nagyméretű titán hűtőbordák vezetik majd el a világűrbe.

A NASA új stratégiája nem titkoltan a költséghatékonyságra és a kereskedelmi partnerek fokozott bevonására épít. Isaacman irányítása alatt az ügynökség igyekszik távolodni a rendkívül drága, hagyományos hordozórakétáktól és a nehézkesen fenntartható régi programoktól. Ehelyett a gyorsabb, rugalmasabb megoldásokat részesítik előnyben, ahol a tudományos műszereket kereskedelmi platformokon juttatják el a célpontokhoz. Ez a szemléletmód tükröződik a 2028-as misszió felépítésében is, ahol az SR-1 platformja több különböző tudományos terhet is hordozhat majd.

Annak ellenére, hogy a nukleáris technológia űrben való alkalmazása komoly biztonsági kérdéseket is felvet, a NASA elkötelezett a fejlesztés mellett. Bár korábban voltak bizonytalanságok a finanszírozás körül, a most bejelentett Mars-expedíció világossá teszi, hogy az atomenergia kulcsszerepet kap a távoli világok elérésében. A projekt sikere esetén a kutatók reményei szerint nemcsak a Mars, hanem a külső bolygók és holdjaik is elérhető közelségbe kerülnek, alapjaiban változtatva meg az emberiség jelenlétét a kozmoszban.

(Forrás: Science, fotó: NASA)

Ez is érdekelhet:

A testünk nem tudja, hogy csak szimuláció: meglepő hatással van az immunrendszerre a VR Egy friss kutatás szerint immunrendszerünk nem várja meg a valódi fertőzést, már a digitális térben látott betegségek hatására is mozgósítja védelmi vonalait. A virtuális valóságban tapasztalt vizuális ingerek képesek közvetlen fiziológiai választ kiváltani, ami nemcsak az agyunk becsaphatóságára világít rá, de teljesen új alapokra helyezheti a jövő orvosi terápiáit és a vakcináció hatékonyságának növelését is.

Félelmetes sebességgel száguld a Kreutz-üstökösök legújabb vándora: ekkor kell az eget kémlelni Januárban felfedezett égi vándor készül végzetesnek tűnő randevúra a Naprendszer központjával: a C/2026 A1 (MAPS) jelű objektum április 4-én alig 160 ezer kilométerre közelíti meg a napfelszínt. A ritka Kreutz-üstökösök közé tartozó égitest sorsa kétesélyes, de ha túléli a pokoli forróságot és a gravitációs árapályerőket, az évtized egyik leglátványosabb, szabad szemmel is megfigyelhető csillagászati jelenségét hozhatja el az áprilisi alkonyatba.

Radioaktív szivárgással fenyeget a Csendes-óceán hírhedt atomtemetője: mi lesz a Kaktusz-kupolával? Egy repedező betonkupola a Csendes-óceán közepén, alatta radioaktív hulladékkal, és egyre közelebb a tengerszinthez. A Kaktusz-kupola története azt mutatja meg, hogyan válhat egy ideiglenes megoldásból globális kockázat.