A Naprendszer korai szakaszában a Szaturnusz és az Uránusz között megtalálható volt még egy bolygó, de az kiszakadt a rendszerből – állítja a Carnegie Institution for Science kutatóinak friss tanulmánya.

A feltételezések szerint egykor a Napot a masszív gravitációs ereje miatt gázból és porból álló gyűrű vehette körbe. Ebben a gyűrűben aztán különböző ütközések történtek, az anyag elkezdett besűrűsödni, és elkezdtek megszületni a bolygók, amelyek a Naphoz relatíve közel keringtek ekkor. A nagyobb bolygók tömegvonzása azonban különböző interakciókat alakított ki a többi égtesttel, és lassanként kialakult a Naprendszer ma ismert elrendezése. Mint a tanulmányban írják, a dinamikus instabilitás egy, a fentihez hasonló példája formálta ki a Naprendszer külső részét is.

A tudósok arra voltak kíváncsiak, miként jutottunk el a mai helyzethez, és hogy ezt megérthessék, kíváncsiak voltak a kiindulási helyzetre. Annak érdekében pedig, hogy eljussanak az alfához, 6000 számítógépes szimulációt futtattak le. A tanulmány egyik szerzője úgy nyilatkozott, hogy mostanra több ezer naprendszert ismerünk egyedül a Tejútrendszerben, és ezek alapján úgy tűnik, hogy a saját Naprendszerünkben a bolygók elhelyezkedése meglepően szokatlan. Emiatt vágtak bele abba, hogy kiderítsék milyen hatások során jutottunk el a mai állapotig. A nyomozás a bolygók interakciója után ahhoz volt hasonlatos a szakember szerint, mint amikor egy karambolt követően próbálják rekonstruálni a történteket. A szimulációknak köszönhetően rájöttek, hogy az Uránusz és a Neptunusz – ez a két jégbolygó, amelyek a Naptól a legtávolabb helyezkednek el, azért vannak ott, ahol, mert egyrészt hatott rájuk a Kuiper-öv (a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygóöv) tömegvonzása, másrészt egy kilőtt jeges bolygóval is interakcióba keveredtek. Ez utóbbi akkor repült ki a rendszerből, amikor az még fiatal volt.

A mostani tanulmány, valamint a hasonló szimulációk roppant fontosak, mivel általuk egyre többet deríthetünk ki a csillagrendszerek kialakulásáról, és így egyre többet tudunk a Földhöz hasonló bolygók kialakulásához szükséges kritériumokról is. Ha pedig ezeket a paramétereket ismerjük, az megkönnyíti azt is, hogy élet után nyomozzunk a Naprendszeren kívül.

(Kép: Flickr/Iforce)