A Proxima Centauri, mint arra a neve is utal (a latin proxima azt jelenti, hogy „legközelebbi”) a Naphoz legközelebb elhelyezkedő csillag, egy vörös törpe a Kentaur csillagképben. Bolygónktól 4,24 fényév távolságra található. A csillag körül eddig két bolygót azonosítottak, az egyik a 2016-ban felfedezett Proxima b, a másik pedig az először 2019-ben megfigyelt Proxima c. A Proxima b körülbelül 1,2-szer akkora, mint a Föld, és a rendszer lakható zónájában helyezkedik el, ott tehát, ahol elvileg lehetséges, hogy folyékony víz forduljon elő egy planétán – már persze csak abban az esetben, ha a Proxima Centauri intenzív kitörései nem számolták fel a bolygó légkörét. A Proxima c pedig körülbelül hétszer akkora, mint a bolygónk.

A 100 millió dolláros projekt

A Parkes Obszervatórium 64 méteres rádióteleszkópja által tavaly rögzített adatokból szűrték ki azt a rádiójelet, amely akár egy fejlett Földön kívüli intelligencia (advanced extraterrestrial intelligence/ ETI) tevékenységére is utalhat. A jel tehát nagyjából megfelel annak, hogy „technosignature”-nek, azaz olyan nyomnak minősítsék, amely technológiai szempontból fejlett, mesterséges tevékenységre utal. Az észlelésről a Scientific American írt nagyobb lélegzetvételű cikket, melyben a felfedezésben résztvevő kutatók is megszólalnak. Ezt foglaljuk most össze.

A jelet a Breakthrough Listen projekt kapcsán észlelték, a 100 millió dolláros vállalkozást a milliárdos Yuri Milner támogatta, és Andrew Siemion,  a Berkeley Egyetem kutatója vezeti. A 2015-ben indult Breakthrough Listen keretében lényegében megfigyelési időt vásárolnak rádióteleszkópokban, hogy idegen civilizációk nyomait kutassák.

A jel

A jel legérdekesebb tulajdonsága, hogy 982 megahertzen fogható, és ez egy olyan hullámhossz, amelyet sem a műholdjaink, valamint az egyéb űrbe felküldött eszközeink sem használnak. Vagyis a földi eredet ebből a szempontból legalábbis kizárható. A másik furcsaság, Siemion elmondása alapján, hogy tudomásunk szerint nem létezik semmiféle természetes magyarázat, amely egy ennyire koncentrált és szűk frekvenciatartományban érzékelhető jel mögött állhatna. Természetesen nem lehet kizárni, hogy egy eddig általunk még meg nem értett fizikai törvényszerűség okozza a jelenséget, de pillanatnyi tudásunk szerint a hasonló jelek technológiai eredetűek. Jason Wright, a Penn State Egyetem csillagásza úgy fogalmazott, hogy ha hasonló jelet látunk, és az nem a Földről ered, akkor biztosak lehetünk abban, hogy Földön kívüli technológiai tevékenységet fedeztünk fel. Sajnos azonban, mi emberek, rengeteg technológiát lőttünk ki a Földön kívülre.

A jelet tehát tavaly április 29-én érzékelték, de azt a Breakthrough Listen kutatói csak idén ősszel szűrték ki az adathalmazból. Ezután azonban felgyorsultak az események. Sofia Sheikh, a Penn State Egyetem kutatója úgy fogalmazott, hogy ez a legizgalmasabb jel, amit eddig találtak, mert egyedül ez az jel jutott túl rengeteg szűrési fázison. Sheikh írja a publikációt is a jellel kapcsolatban, amely 2021 elejére várható. A jelnek azóta neve is lett: Breakthrough Listen Candidate 1, vagy röviden csak: BLC1.

Szkepticizmus minden szinten

Természetesen a tudósok az érthető izgalom ellenére is inkább szkeptikusan állnak a felfedezéshez: Lewis Dartnell, a Westminster Egyetem asztrobiológusa úgy nyilatkozott a hírt elsőként közlő The Guardiannek, hogy nagyon régóta kutatunk idegen élet után, és az hogy ezt rögtön a szomszédban találjuk meg, sok szempontból is valószínűtlennek tűnik. Ráadásul a Proxima Centauri leginkább lakhatónak tekintett bolygója, az említett Proxima b sem tűnik elsőre az élet kialakulása szempontjából túlságosan kedvezőnek. A kutató azonban hozzátette, hogy nagyon örülne neki viszont, ha tévedne.

A Breakthrough Listen kutatói is nagyon óvatosak, és inkább találják valószínűtlennek a fejlett idegen civilizációt, mint magyarázatot a jelre. A jel kutatását is rendkívül szigorúan veszik. A SETI kutatói már rég felállítottak egy automatikus tesztsort, amellyel az egyértelműen földi eredetű jelek kizárhatóak. Ezeken a teszteken azonban pár száz jel át szokott jutni, és ezeket kezdik el tovább vizsgálni. Az alaposabb vizsgálatok pedig szinte az összes jelet kizárják, mivel ezek többsége is földi eredetű, csak valahogy átjutottak az algoritmus szűrőjén. Ahogy azonban Sofia Sheikh fogalmazott: szinte minden jel fennakad az alaposabb vizsgálatokon, a BLC1-et kivéve.

Akármennyire izgalmas ugyanakkor az idegen civilizációs tevékenység, mint magyarázat a jel eredetére, a kutatók szerint ez még mindig kevésbé valószínű, mint egy valószínűtlen, de természetes magyarázat, például, hogy valami egyelőre fel nem fedezett fizikai törvényszerűség áll a háttérben. Ezért aztán a Breakthrough Listen kutatói is úgy nyilatkoztak a Scientific American-nek, hogy elenyészően kicsi az esélye, hogy valamiképp ne földi eredetűnek bizonyuljon ez a jel. A tudósok szerint egyenesen 99,9 százalék a valószínűsége, hogy a jelet emberi tevékenység okozta. Ez a szkeptikus hozzáállás pedig az egész projektre jellemző, egészen annak legfőbb vezetőjéig, a fentebb már említett, a támogatást biztosító Yuri Milnerig. Milner elmondása alapján 2015-ben Stephen Hawkinggal indították el ezt a projektet, és a kezdetektől egyértelmű volt, hogy az összes szóba jöhető jelet a legszigorúbb tudományos megközelítéssel fogják kezelni. Emiatt aztán az összes kutató arra számít, hogy a BLC1-et már az aprólékosabb kutatások ki fogják zárni, mint idegen eredetű tevékenységre utaló nyomot.

Nem minden kétséget kizáróan

A jel tehát jelenlegi ismereteink és a kutatás állása alapján nem magyarázható természeti folyamatokkal, és nem tűnik földi eredetűnek sem – ez utóbbi közé értve az űrben működő technológiai eszközeinket is. Ez azonban a mostani pillanat, és még sok hónapnyi kutatás van hátra. Bizonyos jelek azonban már most is megkérdőjelezik a BLC1 mesterséges eredetét. Az egyik, hogy a jel teljesen azért nem felel meg az említett „technosignature” kritériumának, mivel egyáltalán nem változik, így pedig nem hordozhat információt sem. Lényegében egyetlen szólamon szól. Emellett a jel sodródik is, ami mozgásban lévő bolygók esetén nem is lenne meglepő, de a BLC1 pontosan ellenkezőleg viselkedik, mint amire ebben az esetben számítani lehetne. A legfontosabb bizonyíték pedig az lenne, ha egy másik, független csapat is érzékelné ezt a jelet a Proxima Centauri felől, de még erre sem került sor.

Ennek ellenére, a kutatók szerint az 1977-ben fogott WOW-jel óta ez a legígéretesebb jelölt, amely egy technológiailag fejlett, idegen civilizáció ténykedésére utalhat.

(Címlapkép/nyitókép: A Proxima Centaurihoz hasonló vörös törpe művészi illusztrációja/NASA)

További cikkek a Rakétán:

Létezik-e Black Knight, a műhold, amely évezredek óta kering a Föld körül? A Fekete Lovag-története egy népszerű összeesküvés-elmélet egy Föld körül keringő, idegen műholdról. Ugyanakkor az elméletben akad egy tényleges rejtély, az LDE, amelyet máig nem igazán tudunk megmagyarázni.

A Naprendszer legnagyobb teleszkópját telepítené a NASA a Hold egyik kráterébe Az egy kilométer átmérőjű rádiótávcső igencsak emlékeztet valamire.

Oumuamua – Különös látogató a csillagrendszeren kívülről Az Oumuamuát 2017 októberében vették észre egy csillagvizsgálóban Mauin. Ez az első, ember által is érzékelt objektum, amely egy másik csillagrendszerből érkezett. Az Oumuamua azonban nem csak ezért érdekes, hanem mert több kérdés maradt utána, mint válasz.