Az elmúlt nyár ismét rámutatott a klímaváltozás hatásaira: hazánkban a hosszú aszályos időszakokat heves viharok követték, a hőség pedig sokszor még éjszaka sem enyhült. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Divinszki Ferenc, Kis Anna és Pongrácz Rita – azt vizsgálták, miként alakulhatnak a forró napok Európa-szerte a század végéig. Az biztosnak tűnik, hogy a pusztítóan dögmeleg napok ellentábora (jó eséllyel a többségünk) hoppon marad, mivel minden vizsgált éghajlati forgatókönyv szerint csak nőni fog az évi 35 °C feletti maximumhőmérsékletű napok száma – különösen Közép- és Dél-Európában.

A klímamodellek alapján Magyarországon akár 11–13 nappal is nőhet a forró napok száma júliusban és augusztusban, ha a jelenlegi kibocsátási trendek (SSP5-8.5) folytatódnak. Ami talán még rosszabb hír: szeptember sem fog enyhülést hozni, mivel az „ősz első hónapjában” is gyakoribbá válhat a hőség – akár 7 nap is elérheti a 35 °C-ot. Ez korábban szinte példa nélküli volt.

Az elemzés szerint a déli területeken, például a Balkánon, már jelenleg is gyakoriak a forró napok. Az előrejelzések szerint ezek száma akár három-négyszeresére is nőhet a század végére. Közép-Európában az alacsonyabban fekvő, kontinentális klímájú területeken jobban nő majd a hőhullámok gyakorisága, míg a magasabban fekvő térségek egyelőre kevésbé érintettek – de ezek sem ússzák meg: idővel ott is megjelenhetnek forró napok.

Meglepő módon Észak-Európa sem marad ki a „jóból”: az 52,5° északi szélesség mentén, ahol korábban gyakorlatilag ismeretlen vendég volt a 35 °C feletti nap, a század végére akár havi 10–12 ilyen nap is lehet – legalábbis a keletibb régiókban.

Az egészségügyi hatások egyébként már most érezhetők: 2023-ban a becslések szerint 40 ezer haláleset köthető a hőséghez Európában. Emellett a klímaváltozás másik hatása, hogy új kórokozók is megjelentek – például szúnyogok és kullancsok által terjesztett betegségek –, mivel a melegebb, csapadékosabb idő kedvez ezek elterjedésének.

Ha nem vágyunk efféle jövőre, mit tehetünk? Ebben sincs semmi újdonság: a legsúlyosabb következmények elkerüléséhez elengedhetetlen a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentése. Ez már nem fogja teljesen eliminálni a bajt, mivel még a legoptimistább forgatókönyv szerint is nőni fog a forróság – de a mértéke jelentősen mérsékelhető lenne időben meghozott intézkedésekkel – írja a cikk.

(Kép: Pixabay)