Ambivalens eredménnyel zárult a finn alapjövedelem-kísérlet
2020 / 05 / 06 / Felkai Ádám
Ambivalens eredménnyel zárult a finn alapjövedelem-kísérlet
A Covid-járvány miatti intézkedések masszív gazdasági válsághoz vezettek, így több helyen is felmerült (ismét) az alanyi jogon az államtól járó anyagi forrás, az alapjövedelem gondolata. Élénk figyelem kísér tehát minden hasonló vizsgálatot.

Valamiféle, az állampolgároknak járó anyagi juttatás (ezek közé tartozik például az alapjövedelem) azért lenne fontos a jelen helyzetben, mert az emberek pénz nélkül nem tudnak vásárolni, vagyis ahogy egyre többen veszítik el a munkájukat, úgy indít ez be egyfajta láncreakciót: az állástalanok nem fogyasztanak, így újabb üzletek húzzák le a rolót, és újabb munkanélküliek keletkeznek, akik szintén nem fogyasztanak.

Mintha csak egy gazdasági vírus is terjedne a jó öreg koronavírus árnyékában.

Ez a helyzet aztán értelmes és kevésbé értelmes elképzeléseket kényszerít ki döntéshozóinkból. Utóbbira lehetne példa – teszem azt – egy munkaalapú társadalom munka nélkül. Sokan viszont inkább úgy gondolják, hogy pénzt osztanak a kedves állampolgároknak, ha már azok kénytelenek hosszabb időszakra, állami intézkedések következtében magukra lakatolni az ajtót.

Emiatt aztán különösen nagy érdeklődés szegeződött a finn alapjövedelem-kísérlet eredményére, amit ma tettek közzé, és a Bloomberg szemlézett.

A vizsgálat eredménye egybecseng azzal a korai eredménnyel, amit tavaly februárban publikáltak: vagyis az alapjövedelem javítja a mentális egészségét és a boldogságát azoknak, akik kapják, mivel – talán csak keveseket meglepő módon – az anyagi biztonság ilyesmiket okoz.

A vizsgálatban résztvevők havi 560 eurót kaptak 2017-től 2018-ig. A 25 és 58 éves kor közötti alanyokat véletlenszerűen választották ki 2000 munkanélküli közül.

A kísérletet a VATT Gazdaságtudományi Intézet végezte, és a kutatásvezető Kari Hamalainen szerint az alapjövedelem amolyan, a munka világába vezető „répaként” szolgált volna, de ebbéli minőségében sajnos nem igazán működött. Ha ugyanis az alapjövedelmet minden finn állampolgár részére elérhetővé tennék, az nagyon drága lenne, mivel sok adót kellene miatta kivetni, és a rendszer végül fenntarthatatlanná válna.

A kísérlet eredeti célja az volt, hogy megvizsgálják, miként lehet növelni a szociális biztonságot egy olyan világban, ahol mind több állást fenyeget az automatizálás. Ilyen forgatókönyv mellett ugyanis nem elég rugalmas a jelenlegi finn munkanélküli segély, ami ráadásul attól is eltántorítja az embereket, hogy a hagyományos teljes idős munkák helyett ideiglenes- vagy félállást keressenek maguknak.

Ha tehát abból szempontból vizsgáljuk az eredményt, hogy hányan találtak vissza a munkaerőpiacra, akkor a számok valóban nem meggyőzőek. Az első évben a résztvevők 18 százaléka kapott munkát, ami körülbelül annyi, mint ami az alapjövedelmet nem kapott kontrollcsoport esetén. A második évben az alapjövedelmet kapott csoport 27 százaléka helyezkedett el, ami csak 2 százalékkal több a kontrollcsoportnál.

A Bloomberg hozzáteszi, hogy viszont épp a kísérlet második évében, tehát 2018-ban vezette be a kormány, hogy büntetni fogja azokat az állástalanokat, akik nem keresnek aktívan munkát – ami megdobhatta természetesen a kontrollcsoport eredményét is.

A szakértők szerint az eredmények azért átalakíthatják a rendszert, például az is nagy segítség lenne sokaknak, ha a bizonytalan időkben kevesebb bürokratikus nyűggel járna az anyagiakhoz történő hozzáférés.

Valamiféle alapjövedelem bevezetését amúgy már a járványtól függetlenül is több közgazdász szorgalmazta (közéjük tartozik például a Nobel-díjat nyert Angus Deaton), mivel szerintük ez enyhíthetné azt a vagyoni egyenlőtlenséget, mely egyre inkább aláássa a társadalmi stabilitást több országban, akár a nyugati világban is.

Finnországban egyébként a Sanna Marin miniszterelnök vezette ötpárti koalíció nem tervezi jelenleg bevezetni a klasszikus értelemben vett alapjövedelmet, ehelyett a negatív személyi jövedelemadó elképzelését vizsgálják. Ez utóbbi azt jelenti, hogy bizonyos bevételküszöb alatt az állampolgár nem csak mentesül az adófizetés alól, de még pénzt is kap.

(Kép: Flickr/Régis MUNO, Pixabay)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.