Kama muta

Valószínűleg nem sokan vannak tisztában vele, mit is jelent ez a két szó, hacsak nem tanulmányozták alaposabban az ősi szanszkrit nyelvet. Pedig a kifejezés, amely szanszkritül annyit tesz: szeretet által meghatottan, már beszivárgott a nyugati kultúrába is, Alan Fiske-nek a University of California, Los Angeles (UCLA) antropológus professzorának köszönhetően, aki munkatársaival együtt évekig tanulmányozta annak a szívmelengető érzésnek az emberi közösségekre gyakorolt hatását, amelyet nem igazán tudunk megnevezni, pedig mindannyian érezzük egy-egy aranyos kisállatot mutató kép láttán, vagy váratlan kedves gesztus hatására, esetleg tömegrendezvényeken a hozzánk hasonló gondolkodásúak társaságában. Fiske a kama muta elnevezést javasolta az érzelem leírására, melynek definiálásához hat fő jellemzőt jelölt meg:

• A közösségi megosztás hirtelen felerősödése hívja elő (magyarán, a kedvesség)
• Rövid ideig tart (egy-két percig)
• Jóleső érzés
• Mikor intenzíven érezzük, gyakran hasonló fizikai tüneteket okoz: a mellkas közepében érzékelhető melegség, elhomályosuló szemek, elszoruló torok, lúdbőr, mosoly, awww felkiáltás
• Együttérzésre és megosztásra sarkall
• A nyelvtől és kontextustól függően a fenti kifejezésekkel írjuk körül

A 19 nemzet 10.000 résztvevőjének bevonásával készült vizsgálatsorozat rámutatott a kama muta globális jelentőségére a közösségeken belül, nem csak az emberek közötti megértés, az elmagányosodás elleni harc, vagy a jótékonysági munka területén, hanem a médiatartalmak megosztásában is. “Mikor egy Pixar film, egy esküvői szertartás, költészet, vagy fénykép előhívja a kama mutát, ezek elterjednek az egész világon.

Azok a szónokok, marketingesek vagy politikai tanácsadók, akik a beszédeikkel hatásosan megidézik a kama mutát, sokkal sikeresebbek azoknál, akiknek ez nem megy[...] A kama muta mozgatja a világot.”

- mondta Fiske.

Kiscica-taktika

Az Egyesült Államok Haditengerészetének munkatársai, az Office of Naval Research Future Force elnevezésű alosztályának kutatói most közelebbről tanulmányozzák ennek a megindító érzésnek és az ezt képviselő aranyos tartalmakat ábrázoló képeknek a szociális médiákban játszott szerepét, valamint azt, hogy hogyan tudják ezt a “cuki faktort” felhasználni akár negatív célokra is a világ bűnszervezetei. Az ISIS (Iszlám Állam) terrorszervezet vezetői nem egy alkalommal jelentettek meg propaganda célból kiscicás fotókat a Dabiq, a szervezet hivatalos lapjának oldalain, mellyel a besorozás sikerességét kívánták növelni az imidzsük finomításával, valamint Abu Huraira próféta megidézésével, aki a történetek szerint nagyon szerette a macskákat.

Hogy elejét vegyék a hasonló, jó érzéseket negatív célra kihasználó marketing alkalmazásának, a Haditengerészet Kutatóirodájának szakértői először is a “cuki” pontosabb definiálására és közelebbi megértésére törekszenek. Ahhoz, hogy körül tudják határolni, mi a cuki, a kutatók régebbi tanulmányok meghatározásaihoz fordulnak.

Konrad Lorenz etológus például 1943-ban leírta, hogy a gyerekek külalakjához hasonló jellemzők: a nagy szemek, kicsi orr, kerek arc, játékos természet bizonyos gondoskodó érzéseket hívnak elő a felnőttekből.

A mai világ online terében felbukkanó, a felhasználót cica vagy anime figurává változtató filterek, esetleg maguk a mindent elárasztó kisállatos/animés tartalmak ennek a jelenségnek a huszonegyedik századi megjelenései. A kutatás során a képzett szakemberek és asszisztensek minden egyes, nekik kiosztott közösségimédia posztot kiértékeltek, majd elhelyezték egy speciális skálán, melynek a legalsó foka, a nulla, az adott húsz különböző típusú érzelem jelenlétének hiányát, a legfelső fok, a száz, az érzelmek extrém intenzitását jelölte. A kutatók ezután közösen megbeszélték és elemezték a kapott eredményeket, hogy konszenzusra jutva hozzák meg a végső döntést, ezzel is növelve az értékelés érvényesség. A vizsgált érzések között volt a harag, a félelem, az undor, a meglepetés, a boldogság, a hála, a nosztalgia, a büszkeség, a gyűlölet, a lenézés, a szeretet, a csodálat és a kama muta. A kutatás pilot fázisában Twitter üzeneteket vették górcső alá, és azt figyelték meg, hogy azok a tweetek, melyek szívmelengető érzést keltő képet tartalmaztak (cuki kép, vagy cuki viselkedés), nagyobb figyelmet kaptak, vagyis ennek az érzelemnek a kiváltása alapvető fontosságú volt egy üzenet megosztásának növelésében.

Valójában nem is csak maga az aranyos kép számított, hanem a kama muta jelenléte, enélkül még az aranyos kontentek sem váltottak ki olyan fokú megosztási kényszert az emberekből.

A közösségi médiában alkalmazott kommunikációs taktikák között a pozitív érzések kiváltására szolgáló tartalmak megjelenítése (manipuláció céljából) nem újkeletű módszer, azonban az ilyen típusú kampányoknak a terjedése, és az ezt lehetővé tévő felületek szaporodása még inkább megkönnyíti a félrevezetést. “A cuki üzenetek a közösségi médiában szolgálhatják egy csoport feltüzelését, valamint a figyelemelterelést is - az aranyos képek terjesztésével a média manipulátorai, legyenek valódi emberek vagy botok, meg tudják változtatni a beszélgetést valami pozitív és ártalmatlan irányába.” - írta Susannah Paletz és Ewa Galonka, a Future Force két munkatársa.

“Ezeknek a kifinomult és kevésbé kifinomult befolyásoló kampányoknak növekedésével még sürgetőbbé válik, hogy megértsük a rosszindulatú hatás természetét.”

A vizsgálatok folytatására további támogatást kapott a csapat, így a következő szakaszban több mint ezer Facebook posztot és háromszáz YouTube videót fognak elemezni, melyet a lengyel és litván szociopolitikai influenszerek osztottak meg az oldalaikon.

(Fotó: Wikimedia Commons, Pixabay)