Nem ritkaság a nyugati országok polgárainak a túszul ejtése Afrika Száhel-övezetében, amely elválasztja a Szaharát a valódi szubszaharai Afrikától. A régióban rengeteg militáns csoport ténykedik, ezek közé tartozhatnak akár az al-Káida és az ISIS helyi csoportjai is – a terroristák egyik pénzkereseti forrása pedig a túszejtés: az iszlamisták több millió dollárnyi váltásgdíjat is begyűjtöttek a közelmúltban, azonban az amerikai kormány jellemzően erősen kifogásolja azon országok hozzáállását, amelyek hajlandóak fizetni ezeknek a csoportoknak. 2020-ban egyébként legalább 20 túszt tartottak fogva különböző iszlamista szervezetek Maliban, Burkina Fasóban és Nigerben. Az amerikai válasz azonban a fizetés helyett a túszok kiszabadítása a helyi erők és az amerikai (adott esetben francia) különleges egységek bevetésével. Más kérdés, hogy ezen akciók sem mindig zárulnak fényes diadallal.

Az egyik legismertebb balul elsült akció Jeffery Woodke-vel kapcsolatos, aki keresztény misszionárius segélymunkásként tevékenykedett, és akit 2016-ban raboltak el Nigerben. Woodke jelenleg is a Jama'at Nasr Al Islam Wal Muslimin vagy JNIM tagjainak fogságában van – a csoport egy mali székhelyű al-Káida fiókszervezet, amely számos regionális terrorista csoport egyesüléséből alakult meg 2017-ben. 2017-ben Thomas Waldhauser a tengerészgyalogság akkori, azóta nyugdíjba vonult parancsnoka beszélt arról a félresikerült terrorelhárító műveletről, amely során több nigériai katona mellett négy amerikai katona is az életét vesztette. Az esetnek utánajárt az ABC News, akik dokumentumfilmet is készítettek minderről (3212 Un-Redacted címen), de ők ezekre az állításokra nem találtak bizonyítékokat. Az viszont biztos, hogy az akciót számos kérdőjel övezi.

2021-ben pedig Woodke felesége, Els Woodke azzal vádolta az amerikai kormányt, valamint a hatóságokat, hogy megakadályozzák, hogy férje váltságdíjára pénzt gyűjtsön. Amerikai tisztviselők azonban tagadták ezt, és elmondásuk alapján az amerikai kormány azon elve, hogy nem tesznek engedményeket a terroristáknak és így váltságdíjat sem fizetnek, nem összeegyeztethetetlen a hasonló magán erőfeszítések támogatásával, ami például a túszejtőkkel történő kommunikáció segítését jelenti.

2019-ben a túszokat sikerült ugyan kiszabadítani, de két francia kommandós is meghalt a túszszabadítási akció közben Burkina Fasóban, ahol jelentősebb francia erők állomásoznak. A művelet során egyébként két francia, egy amerikai és egy dél-koreai állampolgárt szabadított ki a különleges egység. Ebben az akcióban az amerikai hírszerzés is részt vett.

Egy 2020-as művelet viszont teljes sikerrel zárult: ekkor a Nigériában fogságba ejtett, 27 éves Philip Waltont, egy katolikus misszionárius fiát szabadították ki több különleges egység, köztük Navy SEAL egységek bevonásával. A sikeres akcióra nem csak pár nappal a túszejtést követően került sor, de ebben egyetlen amerikai katona sem sérült meg (a terroristák közül viszont többet megöltek). Donald Trump, az akkori elnök egyébként nagy győzelemként ünnepelte az esetet, és Kayleigh McEnany, a Fehér Ház sajtótitkára az eset kapcsán a Fox News-on azt is mondta, hogy a Trump-kormány az évek során 55 túszt mentett ki 24 országban.

Legutóbb hasonló esetre pedig a héten kerülhetett sor – a nyugat-afrikai Burkina Fasóban április óta túszként tartott amerikai apáca immár kiszabadult és biztonságban van, és az amerikai katonai vezetők arra utaltak, hogy ők állhatnak a mentőakció mögött. Az akció többé-kevésbé titkos volt, vagyis nem hirdette ezt semmiféle hivatalos bejelentés, azonban az Amerikai Különleges Műveleti Parancsnokság (SOCOM) élén történő váltás (Richard Clarke hadseregtábornokot Bryan Fenton hadseregtábornok váltja) alkalmából rendezett ünnepségen több különleges műveletet is felsoroltak a közelmúltból egy beszédben. Ezek egyike Walton fentebb említett kiszabadítása, de emellett említettek egy újabb sikeres műveletet is, amelyre az ünnepélyhez képest két nappal korábban került sor.

Természetesen a pontokat ezután több lap is összekötötte, az amerikai afrikai parancsnokság (AFRICOM) szóvivője pedig a The Warzone kérdésére meg is erősítette, hogy ilyen akcióra valóban sor került. Mint a szóvivő írta: „augusztus 29-én délután az Egyesült Államok Afrika Parancsnokságának személyzete segítette elő annak az amerikai állampolgárnak a biztonságos kiszabadítását, akit terroristák túszul ejtettek Nyugat-Afrika egy távoli részén”. Az AFRICOM egyébként megköszönte a segítséget az eset kapcsán az afrikai és nemzetközi partnereinek is, kiemelten pedig Niger kormányának, akik kritikus szerepet játszottak a sikerben. Kiderült az is, hogy a túszt saját kérésére nem nevesítették.

Mint látható tehát, az Egyesült Államok gyorsan és hatékonyan tudott és tud cselekedni ezekben az esetekben a közelmúltban és a jelenben egyaránt, viszont ha egy-egy ilyen akció rosszul sül el, az akár komoly katasztrófát is jelenthet, és a katonák olykor az életüket adják ezekért a sikerekért. A félrement műveletek, sőt olykor a hozzátartozók panaszai kapcsán pedig fel-fel szokott merülni a kérdés, hogy szerencsés-e Amerika ennyire rigid hozzáállása ezekhez a túszhelyzetekhez.

Forrás: Euronews, Military.com, Reuters, War Zone

(Bevetésre készülő Navy SEAL egy amerikai hadgyakorlaton, forrás: picryl/U.S. NAVY)