Egy amerikai és olasz régészekből álló csapat állítólag megtalálta az első etruszk piramisokat a közép-olaszországi Orvieto város borospincéje alatt – írta 2012-es cikkében az Discovery News nyomán az NBC News. Mint a kutatók nyilatkoztak:

“A modern időkben átalakított, borospinceként használt felső részen egy sor, a falba vájt ősi lépcsőt vettünk észre. Ezek egyértelműen etruszk építésűek.”

Az etruszkok egy ókori nép volt Közép-Itáliában, akik a Római Birodalom felemelkedése előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre. “Az i. e. 5. század kezdetéig az etruszkok voltak a mai Olaszország északi és középső részén az uralkodó hatalom. A cumae-i vereség a görögökkel szemben i. e. 474-ben jelzi az etruszk uralom hanyatlásának kezdetét, amit felgyorsított a kelták inváziója az i. e. 4. században. Az etruszkok politikailag a rómaiak szövetségesei lettek az i. e. 3. század elejére, és kétszáz évvel később római polgárokká váltak. Az ezredforduló után már nem keletkeztek etruszk feliratok, és a beszélt nyelv használata is lehanyatlott.”

Az etruszkokkal kapcsolatban sajnos nem sok információ maradt fenn, azok is elsősorban külső (görög, kis-ázsiai, latin) információforrások, amelyek mellett az etruszkok temetkezési helyszíneinek a saját tárgyi emlékei jelentősek még. Mint az NBC cikke megemlíti:

Az etruszkok tanították meg a franciákat a borkészítésre, a rómaiakat utakat építeni, és ők vezették be az írás művészetét Európába. Művészetükről, mezőgazdaságukról, finom fémmegmunkálásukról és kereskedelmükről ismertek, és az i.e. 5. században indultak hanyatlásnak, ahogy a rómaiak hatalma növekedett. I.e. 300-100-ra végül a Római Birodalom részei lettek. Rejtélyes, nem indoeurópai nyelvük kihalt, és nem hagytak irodalmat a társadalom dokumentálására sem. Valójában a legtöbb, amit róluk tudunk, a temetőikből származik: csak az általuk hátrahagyott, gazdagon díszített sírok adtak támpontokat történelmük teljes rekonstrukciójához.

2012-ben a piramisok megtalálása pedig épp azért tűnt fontosnak, mert egyedi, korábban nem ismert jellegű etruszk építmények voltak.

Na de miként jutottunk el az említett borospincéig?

A New Hampshire Egyetem klasszikus régészet professzora, David George és Claudio Bizzarri régész Orvieto városa közelében egy borospincét ástak ki a Ripa Medici-n keresztül. A Ripa jelentése „szikla”, és ezen ül Orvieto – egy vulkáni tufakőből készült kőzeten. A borospince kezdeti vizsgálata során a két férfi felfedezett néhány, a sziklafalba vájt lépcsőt, amelyről azt hitték, hogy etruszk eredetű.

A két férfi több más kollégákkal együtt megkezdte az ásatást. A 20. század közepéből származó szint alatt egy középkori eredetű szintre jutottak. Közvetlenül a padló alatt találtak egy töltelékréteget, amelyből különféle tárgyak kerültek elő, mint például a i. e. 5. század közepéről egy feliratos etruszk kerámia. Ezután egy szándékosan lerakott töltelékréteg következett, és ez alatt volt egy barna réteg, ahol az akkori feltárás tartott.

A kőből faragott lépcsők a falon még lejjebb vezettek azonban, és 2012-ben még nem lehetett tudni, hová vezetnek. Ám ezen a szinten i.e. 5. századból származó leletek kerültek elő: jellegzetes, etruszk “bucchero” kerámia fényes fekete darabjai, valamint több mint 150 etruszk nyelvű felirat. Mint azt David George elmondta:

"Ezen a szinten találtunk egy alagutat, amely egy másik piramis alakú építményhez vezet, és az ie 5. század előtti időkből származik, ami tovább fokozza a rejtélyt."

A helyet a régészek szerint i.e. 500 körül zárhatták le.

Mint később tehát kiderült, a borospince alatt barlangok és alagutak földalatti hálózata van, ami önmagában még nem volt túl nagy meglepetés, tekintve, hogy Orvietóban és környékén több mint 1200 ilyen etruszk eredetű földalatti „szoba” található.

Az első barlang, amellyel találkoztak, 30 méterrel lejjebb volt, és azonnal észrevették, hogy falai rendkívül jellegzetes és szokatlan módon elvékonyodnak felfelé. Pontosan olyan, mint egy piramis belseje. Találtak aztán tehát egy másik barlangot (vagy olaszul cavità-t) is, amely ugyanolyan a piramis alakú volt. A régészek értetlenül álltak – ez ugyanis már valami olyasmi volt, amilyenre korábban még nem akadt példa Etruriában, a több régiót felölelő területen, amely az etruszkok otthona volt az i.e. 9. és 3. század között.

A Saint Anselm College honlapján 2012 augusztusában George így nyilatkozott:

“Tudjuk, hogy ez nem kőbánya vagy ciszterna. A falak túl jól kialakítottak ahhoz, hogy kőbánya legyen, és nincs bizonyíték sárra sem, ami ciszternára utalna. Így már csak néhány lehetőség marad: valamiféle vallási építmény vagy sír, mindkettő példa nélkül álló ezen a területen.”

2021-ben Fiona Cameron Lister megpróbált utánajárni, hogy mi lett az ásatás folytatása, de az újságok ilyemsmiről már nem írtak, a piramissal és az ásatással kapcsolatos hírek 2016-tal lényegében megszakadtak. A hölgy még levelet is írt George professzornak, de mindössze annyit sikerült kiderítenie, hogy a régészek máig nem tudják, hogy mégis mi célt szolgáltak ezek a földalatti piramisok, melyekről később kiderült, hogy annyiban nem egyediek, hogy több ilyen is akadt Etruria területén (legalább hat) – de a céljuk ettől még nem tisztázott.

(Kép: a piramis feltárása -- a kép jobb oldalán látható a lépcsősor, ami felkeltette a kutatók figyelmét, forrás: David George)