Mintha csak egy katasztrófafilmbe kerültél volna. Egyszerre elmegy az áram az egész országban, leállnak a metrók és a vonatok, nem indulnak a repülőgépek, az elsötétülő közlekedési lámpák káoszt okoznak az utakon. Megállnak a liftek, a sötét boltokban szünetel a kártyás fizetés, vagy egyáltalán a kiszolgálás is, nem működnek a telefonhálózatok, és internet sincs. Pedig ez nem egy film története volt, hanem a spanyolok és portugálok nagy részének a hétfői valóság, aminek a túléléséhez szükség volt a találékonyságukra és az alkalmazkodóképességükre.

Még vizsgálják a nagy ibériai áramszünet pontos okait. A portugál hálózatüzemeltető, a REN szerint a jelenség hátterében egy „ritka légköri jelenség” állhatott, amely a nagyfeszültségű vezetékekben anomális oszcillációkat okozott. Más források egy dél-franciaországi tűzesetet említenek, amely a nagyfeszültségű vezeték károsodásához vezethetett, a francia hálózatüzemeltető, az RTE azonban tagadta, hogy ilyen tűzeset történt volna. A spanyol kiberbiztonsági ügynökség, az Incibe a kibertámadás lehetőségét is megvizsgálta, de eddig nem találtak erre utaló bizonyítékot. ​

Megváltozott az élet

A hétfői áramszünet Dél-Európa hatalmas és egyben forgalmas részét sújtotta. Olyan ibériai városok, mint Madrid, Lisszabon, Barcelona, ​​Sevilla és Valencia a közlekedés, a pénzügyek és a turizmus fő csomópontjai, a barcelonai és a madridi pedig a legforgalmasabb európai repülőterek közé tartoznak. Az áramszünet ideje alatt a repterek tartalék áramforrásra kapcsoltak, de töröltek vagy elhalasztottak járatokat. A Baleár-szigeteket és a Kanári-szigeteket ugyanakkor nem érintette az áramkimaradás, mert az áramellátásuk elszigetelt a szárazföldétől.

Madridban van épp kollégánk, aki szerint a mindennapi élet érdekes fordulatot vett, hiszen az emberek ahelyett, hogy kétségbe estek volna, inkább sétáltak az utcán, és élvezték a meleg időt és a napsütést. A szupermarketek és éttermek bezártak, vagy ahol nyitva maradtak, ott csak italt szolgáltak ki, és csak készpénzzel lehetett fizetni. Az egyébként is egy kicsit kaotikus dél-európai forgalmat a rendőrök karjelzésekkel irányították, és ahol nem kaptak áramot a szivattyúk, ott a vízellátás is szünetelt egy időre.

Sikerült ugyanakkor elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet, hiszen a kórházak tartalék generátoros áramforrásról zavartalanul működtek, és a spanyolországi nukleáris létesítményeket is biztonságosnak minősítették. Keddre a két ország területének 99 százalékában helyreállt az áramszolgáltatás, de a portugál szolgáltató szerint a teljes helyreállítás akár egy hetet is igénybe vehet. Nem ez az első nagy áramszünet Európában, például 2003-ban szinte egész Olaszország áram nélkül maradt, amikor Svájcban egy fa rongált meg egy villanyvezetéket.

A nagy áramkimaradás tanulságai

Az esemény nemcsak az Ibériai-félszigeten, hanem Európa-szerte aggodalmat keltett, egyben súlyos figyelmeztetés volt az energetikai infrastruktúra sebezhetőségére. Az, hogy a spanyol és portugál hálózatok egy nem várt jelenség hatására összeomlottak azt mutatja, hogy még a fejlett, integrált európai rendszerek is sérülékenyek lehetnek. A rendszer bonyolultsága miatt egyetlen hiba vagy anomália dominóhatást indíthat el, amely több országra is kiterjedhet, ezért kulcsfontosságú az országok gyors és hatékony együttműködése.

Az első jelentések szerint természeti jelenségek okozták a kimaradást, és mivel a klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válnak, a jövőben számolni kell az éghajlati változások közvetett kockázataival, például az infrastruktúra időjárási tűrőképességével. Bár nem találtak bizonyítékot szándékos vagy kibertámadásra, az ilyen méretű leállások mindig felvetik annak lehetőségét, és mivel a jövő energiaellátása egyre inkább digitalizált, ezért a kiberbiztonság már nem mellékes, hanem alapvető stratégiai kérdés.

A közlekedési hálózatok, kórházak, kommunikációs rendszerek és ipari létesítmények jelentős részben az elektromos áramtól függenek, és ez a kimaradás rávilágított, milyen gyorsan leállhat az élet egy-egy ilyen esemény során, ugyanakkor azt is felmérhetjük vele, mennyire tudunk alkalmazkodni egy ilyen helyzethez.

(Képek: Getty Images)