A magyar idő szerint délután 14.33-kor induló küldetés kritikus fontosságú, hiszen most fog először a levegőbe emelkedni a Space Launch System (SLS) névre keresztelt hodozórakéta, amit a NASA kifejezetten a mélyűri utazásokhoz épített, az Orion űrkapszulával egyetemben. A rakétát a NASA tizenegy év alatt, mintegy 23 milliárd dollárból fejlesztette ki a Boeinggel, a Northrop Grummannal, az Aerojet Rocketdyne-nal és a Launch Alliance-szel együttműködve, vagyis több mint kétszer annyiba került, mint a James Webb teleszkóp - egy esetleges kudarc emiatt rendkívül érzékenyen érintené az űrügynökséget, és tovább halasztaná a már így is több éves csúszásban lévő projektet.
A ma induló rakéta a küldetés függvényében szabadon konfigurálható SLS-nek az egyik legkisebb változata lesz, de az Orion kapszulával a tetején így is 98 méterrel fog a Kennedy Űrközpont 39B jelű kilövőállása fölé magasodni. A rakéta további változatai még a legendás Saturn V-nél is magasabbak lesznek, és az űreszköz tolóerőben is jelentősen felülmúlja az Apollo-missziókhoz használt rakétát. A szilárd üzemanyaggal hajtott SLS első fokozatának négy darab RS-25 hajtóműve és a gyorsítórakéták RL-10 hajtóművei együttesen 39 ezer kN tolóerőt generálnak, amivel az indítása pillanatában ez lesz a legerősebb űrrakéta, ami valaha a levegőbe emelkedett.
Az Artemis-1 misszió nem lesz sétagalopp, hiszen a NASA célja, hogy az SLS segítségével eljuttassák a Holdhoz azt az Orion űrkapszulát, ami mindeddig a Föld légkörét is mindössze egyszer hagyta el. Az oda-vissza mintegy egymillió kilométeres út elsődleges célja éppen az, hogy teszteljék az űrkapszula különböző funkcióit, például a hőpajzsot és a kommunikációs rendszereket, mielőtt emberek is a fedélzetre szállnak - ez a tervek szerint elsőként az Artemis-2 küldetésnél történik majd meg, amire 2024 májusában kerülhet sor. Az Orion a mostani misszió során többször is megkerüli majd az égitestet, majd a Földre visszatérve október 10-én landol az óceánban Kalifornia partjainál. A NASA igyekezett minél jobban kihasználni a hatalmas rakéta nyújtotta lehetőségeket, így az Artemis-1 küldetés során tíz darab CubeSat műholdat is pályára állítanak, amelyek különböző tudományos célokat szolgálnak.
Ahogy az ilyenkor gyakran megesik, természetesen előfordulhat, hogy az SLS indítása az időjárás vagy egyéb körülmények miatt elsőre meghiúsul. A hétfői indítási ablak 14.33-tól kezdve két órán keresztül lesz nyitva, de ha ez alatt nem sikerül útjára indítani a rakétát, akkor az Artemis-1 szeptember 2-án vagy 5-én startolhat el.
A páratlan űrtörténelmi eseményt a NASA élőben fogja közvetíteni, az érdeklődők többek között a Youtube-on és a Facebookon követhetik nyomon a történéseket.
(TechCrunch, Mashable, Wikipedia, Borítókép: Brandon Hancock/NASA)