Az orosz haditengerészet nemrégiben vette át a Kronstadtot, a Projekt 677 Lada-osztály első tengeralattjáróját, amely a korábbi fejlesztési problémák ellenére is jelentős mérföldkövet jelent – írja a TWZ. Ebből is látható, hogy Oroszország elkötelezett nem csak a nukleáris, de a hagyományos tengeralattjárók mellett is – amely irány nagyban különbözik attól, amit az Egyesült Államok haditengerészete követ stratégiai szempontból.

A valószínűleg a murmanszki Poljarnijban tartott üzembe helyezési ünnepségen az orosz haditengerészet Szent András zászlaját adományozta a Kronstadt parancsnokának Nyikolaj Evmenov, a haditengerészet vezetője. A szentpétervári Admiralitás Hajógyárában épített 61 méter hosszú, 2700 tonnás merülési tömegű Kronstadtot Kalibr szárazföldi támadó robotrepülőkkel, torpedókkal és aknák arzenáljával szerelték fel. Az állítások szerint a hajó maximális merülési mélysége meghaladja a 300 métert, és emellett hosszan tartó merülőképességgel rendelkezik.

Video: The B-586 Kronstadt submarine commissioned into the Russian Navy https://t.co/9LDg48TX2U pic.twitter.com/o5bLX0vx9H

— Capt(N) (@Capt_Navy) January 31, 2024

Mint ebből is látható tehát, fogalmaz a TWZ szakírója, Oroszország újból a tengeralattjáró-flottájára összpontosította a haditengerészeti műveleteinek a növelését, ideértve az Atlanti-óceánba történő behatolást is. Az elmúlt évtizedben egyébként az Orosz Védelmi Minisztérium arzenálja 24 tengeralattjáróval bővült, ami jelentősen meghaladja a korábbi időszakokat.

Hiába azonban az egy évtizedre visszanyúló elszántság, a Kronstadthoz vezető út nem volt épp a legsimább. Az elöregedő Kilo osztály utódjának szánt Lada osztály rengeteget késett, ami miatt fent kellett tartani a kevésbé fejlett Projekt 636.3 Fejlesztett Kilo osztály gyártását. A Lada újszerű dizájnnal rendelkezik, beleértve az egytörzsű szerkezetet, a vontatott szonárt és a nagy konformális szonárrendszert – a konformális ebben az esetben arra utal, hogy a szonárrendszer az alakját tekintve illeszkedik a hajó orrának formájához.

A Lada osztályt azonban nem sikerült felszerelni egy levegőtől független hajtóművel (AIP), amely növelte volna a víz alatti állóképességet és a lopakodást. Végül tehát ejtették az AIP-ot, de mindez így is jelentős késéseket okozott Kronstadt üzembe helyezésében.

Noha vannak találgatások a lítium-ion akkumulátorok beépítéséről, hogy ellensúlyozzák az AIP hiányát, a részletek továbbra sem tisztázottak. Mindazonáltal a Kronstadt és közelgő testvérhajói óriási veszélyt jelentenek, különösen a part menti övezetekben, sőt akár a szárazföldi támadási küldetésekben, annak ellenére is, hogy hiányzik ezekről a hajókról a függőleges indítórendszer a nagyobb fegyverkapacitás érdekében.

(Kép: Orosz Védelmi Minisztérium)