A National Defense Magazine szerint a hasonló szimulációk, melyekben atomfegyverek bevetését, illetve különböző krízishelyzeteket vizsgálnak, egyáltalán nem szokatlan. Két körülmény azonban nem tekinthető az eddig bevett ügymenet részének. Az egyik, hogy a hasonló szimulációk eredményeit nem szokták maguk a Pentagon hivatalnokai a nyilvánosságra hozni – ez most megtörtént. A másik, hogy ezeken nem szokott általában részt venni a védelmi miniszter.
A gyakorlatra Nebraskában, a Stratégiai Parancsnokságon került sor, Mark Esper pedig saját magát, tehát az USA védelmi miniszterét alakította.
Az alapfelállás szerint háború tört ki Európában a NATO és az oroszok között – nyilatkozta egy, a neve elhallgatását kérő magas rangú katonatiszt a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón.
A forgatókönyv szerint először az oroszok támadtak egy kis hatótávolságú, nukleáris robbanófejjel felszerelt rakétával. A gyakorlat során aztán az Egyesült Államok nukleáris ellencsapással élt.
A támadást az oroszok egy NATO célpont ellen intézték Európában, de az már nem hangzott el, hogy pontosan mi volt ez a célpont a szimuláció során.
A tájékoztató során a Pentagon tisztjei az Egyesült Államok nukleáris erejének feltuningolásáról is beszéltek. A jelenlegi, Donald Trump fémjelezte államvezetés folytatja a Barack Obama által megkezdett politikát, mely szerint modernizálják az ország nukleáris arzenálját.
Ez egy rendkívül összetett program, mely a bombázóktól kezdve a tengeralattjárókig rengeteg eszköz fejlesztését, lecserélést foglalja magában. Egyebek mellett a B-21 bombázó és egy Columbia-osztályú tengeralattjáró csatasorba állításáról is szó lenne. A Trump-féle vezetés azonban kicsit tovább is menne, és a tengeri eszközöket a tervezettnél jobban kibővítenék.
Szóba került a nukleáris fegyverek modernizációja is: a W93 robbanófej váltaná le a régi W88 robbanófejet.
Az tájékoztatót tartó tiszt újra elmondta azt, amit már a 2018-as Nemzetvédelmi Stratégia is kiemelt, tehát hogy az USA a jelenlegi korszakban hatalmi harcot folytat Oroszországgal és Kínával, és míg ez utóbbi kettő bővíti és fejleszti a nukleáris arzenálját, addig Amerika részéről is az a logikus döntés, hogy ezt tegye.
Persze az USA mélyen a zsebébe kell, hogy nyúljon mindehhez. A hivatalos becslések szerint a modernizáció egybillió dollárba fog kerülni.
A Pentagon szerint azonban mindez megfizethető lesz, mert ez az összeg 30 év alatt kerül befektetésre, nem egyszerre. Jelenleg a védelmi tárca 4 százalékát fordítják a nukleáris arzenálra, ez fedezi a működtetési és fenntartási költségeket. Ez a százalék a modernizáció csúcsán 6,4-re kúszik majd fel, és ott is marad 10 éven át. Ezután beáll ismét egy állandó 3 százalék körüli összegre.
Donald Trump a 2021-es költségvetésben 28,9 milliárd dollárt szán az atomfegyverekre, ebből 12 milliárdot a fejlesztésekre.
(Kép: Pixabay)
