Az adatok szerint a női vezetők valóban jobban kezelik a koronavírus-válságot
2020 / 09 / 24 / justin.viktor
Az adatok szerint a női vezetők valóban jobban kezelik a koronavírus-válságot
A koronavírus járvány kitörése óta se vége se hossza az elemzéseknek, összehasonlító vizsgálatoknak és kutatásoknak, melyek mind arra igyekeznek fényt deríteni, hogy kik, hol és hogyan védekeztek a leghatásosabban, leghatékonyabban a járvány okozta fenyegetés ellen. Az egyik figyelemre méltó eredmény szerint a női vezetők kiemelkedően jól teljesítettek, az Új-Zélandi Jacinda Arderntől, Taiwan elnökén, Tsai Ing-Wenen át Angela Merkelig bezárólag.

Gender kutatás

Liverpool és Reading egyetemeinek kutatói úgy döntöttek, hogy mélyebben is nyomába erednek a kérdésnek, és igyekeztek kideríteni, hogy a látszatot a valós adatok is alátámasztják-e. A kérdés eldöntéséhez elemezték, hogy a pandémia kezdeti napjaiban milyen válaszokat adtak rá a férfi és női vezetők, milyen intézkedéseket léptettek életbe, és azoknak később milyen hatásaik lettek. 

Mivel a járvány javában tombol, és minden valószínűség szerint még sokáig tart, figyelembe kell venni, hogy a világjárvány kezdetén vagyunk, és a következő hónapokban sok minden megváltozhat. Másodszor, a jelenleg rendelkezésre álló adatok minősége korlátozott. A sok helyütt nem megfelelő mennyiségben elvégzett tesztelés azt jelenti, hogy az esetszámokat valószínűleg alábecsülik. A halálesetek nyilvántartásának módja is országonként eltér egymástól.

Talán senkinek nem okoz túl nagy meglepetést az sem, hogy a világban sokkal több országot vezetnek férfiak, mint nők.


Jacinda Ardern, Új-Zélandi miniszterelnöke (Kép: Ulysse Bellier/Wikimedia Commons)

10 százalék

A megvizsgált 194 országból mindössze 10 százaléknak van női vezetője. Tekintettel erre a tényre, az összehasonlításnak csak akkor van értelme, a teljesítményük akkor összevethető a másik nemével, ha „hasonló” férfi által vezetett országoknak feleltetjük meg őket. Ez szerencsére nem ördöngősség, csupán a koronavírus terjedése során kulcselemként azonosított társadalmi-demográfiai és gazdasági jellemzőkre kellett odafigyelni a kiválasztás során.

Az összehasonlított országok egy főre eső GDP-je hasonló értéken állt, csakúgy, mint népességük, népsűrűségük, és 65 év feletti népességük aránya. A figyelembe vett, párhuzamba állított változók között szerepelt továbbá az egy főre eső éves egészségügyi kiadások értéke, az országba belépő turisták száma és a nemek közötti egyenlőség állapota.

A világjárvány első negyedévének adatain elvégzett összehasonlítás, mely a május közepéig tartó időszakkal zárult, egyértelmű különbségeket tárt fel a nők és a férfiak által vezetett országok között.


Hongkong vezetője Carrie Lam (Kép: Tang Huiyun/VOSA/Wikimedia Commons)

A számok tükrében

A Carrie Lam vezette Hongkong városállamában 1056 koronavírus esetet és négy halálesetet regisztráltak, míg a hasonló gazdaságú és összehasonlítható demográfiai jellemzőkkel rendelkező, de férfi által vezetett Szingapúrban ugyanebben az időszakban 28 794 fertőzés és 22 haláleset történt. Norvégiában Erna Solberg vezetése mellett 8257 eset és 233 haláleset került a statisztikába, míg Írország Michael D. Higgins vezetésével 24 200 esetet és 1547 halálesetet regisztrált. Tajvan a már említett Tsai Ing-Wenen irányításával 440 esetet és 7 halálesetet regisztrált, míg Dél-Koreában 11 078 fertőzés és 263 haláleset történt. Néhány adat még lehet véletlen is, de minél több az összehasonlítás, annál erősebb az argumentum, és a végkövetkeztetés.


Hasonló esetek kerültek összehasonlításra hasonló paraméterekkel rendelkező országokban. (Kép: Worldometer, UNDP, Világbank)

A felmérés szerint a női vezetők egyöntetűen jobban teljesítettek, különösen a halálesetek számának alacsonyabban tartásában, és ez még akkor is igaz maradt, ha az összehasonlító adatok tekintetében nem csupán a legközelebbi hasonló férfi vezette ország adatait vették figyelembe, hanem a legközelebbi kettő, három vagy négy országét is beemelték az egyenletbe.

A statisztika fekete báránya, egyedüliként kilógva a sorból a Sophie Wilmès vezette Belgium lett, ahol mind az esetszám, mind a halálozások száma magas volt. Az eredmények azt mutatták, hogy Finnország jobban teljesített Svédországnál, Ausztriánál és Franciaországnál mind az esetek, mind a halálesetek számát tekintve. Németország felülmúlta Franciaországot és az Egyesült Királyságot. Banglades a halálozás adatainak szempontjából jobban teljesített, mint a Fülöp-szigetek és Pakisztán.


A koronavírus okozta halálozások számának összehasonlítása a hasonló nemzetek között. (Kép: Worldometer, UNDP, Világbank)

Határozottság és kockázatkerülés

A kutatók a különbségek okaira is megpróbáltak rájönni, és a konkrét intézkedések terén a következő eltéréseket találták:

A női vezetőkkel rendelkező országok sokkal hamarabb bezárkóztak, mint a férfiak vezette államok. Jó példa erre Új-Zéland és Németország, szemben például a velük összevethető Nagy Britanniával.

A kockázatvállalás és bizonytalanság témaköreiben eddig elvégzett tudományos kutatások már bebizonyították, hogy a nők - még vezető pozíciókban is - hajlamosabbak a kockázatkerülésre, mint a férfiak. Ez a nemek közötti viselkedésbeli különbség a koronavírus pandémia alatt is megfigyelhető volt, melynek során számos férfi vezető által hozott kockázatos lépésről számoltak be.

Jair Bolsonaro Brazíliában elutasította a járvány gondolatát is, „egy kis influenzának vagy kisebb megfázásnak” igyekezett beállítani a történteket, Boris Johnson brit miniszterelnök pedig mindenkivel kezet fogott kórházi látogatása során, és mindketten elkapták a vírust. A sort még lehetne folytatni.


Jair Bolsonaro Brazília elnöke (Kép: Marcos Corrêa/PR/Wikimedia Commons)

Persze ez a magyarázat sok mindent leegyszerűsít, hiszen míg a női vezetők kockázatkerülő viselkedésmintát mutattak a korai lezárásokkal amikor emberéletekről volt szó, kétségtelenül gyorsan és merészen vállaltak nagy kockázatot, amikor a nemzetgazdaságok korai leállítása került terítékre.

Tehát megállapítható az is, hogy az emberéletek megóvása terén kockázatminimalizáló nők kockázatvállalóbbnak bizonyulnak, ha a gazdaságról van szó. A férfiaknál mindez fordítva történik.

A stílus maga az ember

A nők  és a férfiak vezetési stílusa is különbözik. Egyes tanulmányok szerint a férfiak stílusa e tekintetben feladatorientáltabb, míg a nők inkább a személyek közötti kapcsolatokra fókuszálnak. A nők éppen ezért gyakran demokratikusabb és részvétel alapú vezetési stílust hoznak, és a kommunikációban is jobban teljesítenek.


Erna Solberg Norvégia miniszterelnöke és Shri Narendra Modi indiai miniszterelnök (Kép: Press Information Bureau on behalf of Prime Minister's Office, Government of India)

Erre a mostani járvány alatt is több példa akadt, Norvégia miniszterelnöke, Erna Solberg közvetlenül beszélt a gyerekekkel, Jacinda Arden pedig rendszeresen érintkezik élő Facebook streamen keresztül állampolgáraival. Ezt kevés politikus meri utána csinálni.

Összefoglalva, a felmérés eredményei azt mutatták, hogy a koronavírus járvány kezdeti szakaszának “vezetői eredményesség versenyét” a nők nyerték, a vizsgált kérdésekben lényegesen jobbak voltak az eredményeik.

Sikerük részben a fenyegetésre adott proaktív politikai válaszlépéseiknek volt köszönhető, és ezzel előnyt biztosítottak országaiknak a többiekkel szemben. A tanulmányt Supriya Garikipati, Liverpool Egyetemének fejlesztésgazdaságtan docense és Uma S. Kambhampati  Reading Egyetemének közgazdaságtan professzora és Iskolavezetője készítették.

(Forrás: TheConversation Képek: Wikipédia)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.