Az alapjövedelem lehetőségei a világban és Magyarországon
2020 / 07 / 09 / Felkai Ádám
Az alapjövedelem lehetőségei a világban és Magyarországon
A Friedrich Ebert Stiftung Budapest és az Új Egyenlőség közös rendezvénye, a közbeszélgetések sorozatban a Feltétel nélküli alapjövedelmről (FNA) vitáztak a téma szakértői. Mi az az FNA, hogyan lehetne bevezetni, és milyen alternatívái lehetnek?

A Zoomon tartott beszélgetést Pogátsa Zoltán közgazdász, az Új Egyenlőség főszerkesztője moderálta. A nézők/hallgatók kérdéseket is feltehettek az online esemény során. A vitát a Facebookon lehet visszanézni.

A felkért szakértők:

  • Andor László FEPS főtitkár, egyetemi tanár, volt uniós biztos, az európai munkagarancia program támogatója
  • Bánfalvi István szociálpolitikus, a feltétel nélküli alapjövedelem első magyarországi koncepcióját kidolgozó LÉT független munkacsoport vezetője
  • Büttl Ferenc közgazdász, a Megújuló Magyarországért Alapítvány FNA koncepciójának képviselője

Elsőként Bánfalvi István fejtette ki, hogy mit értünk egyáltalán feltétel nélküli alapjövedelem alatt. Bánfalvi szerint az FNA a piacgazdaságban olyan elképzelés, amelynek lényege, hogy egy politikai közösség (ez lehet kisebb, például egy város, vagy nagyobb, mint például az EU) úgy dönt, hogy bizonyos minimális jövedelmet mindenki számára garantál.

Ennek elérésére többféle technika is létezik. Ilyen lehet a negatív adó bizonyos jövedelemszint alatt, illetve az is, hogy mindenki, bármiféle feltétel nélkül bizonyos összeget kap az adott irányítószervezettől.

Akad azonban három kritérium, aminek teljesülnie kell: mindez készpénzt jelent, amit természetes személyek kapnak méghozzá rendszeresen.

Bánfalvi szerint a bevezetés pillanatában vissza lehet az előző segélyeket vonni – de ez nem mehet a sérülékeny csoportok támogatásának a rovására. A szakértő hozzátette azt is, hogy az ő javaslatuk a létminimum 2/3-át juttatná minden felnőttnek, a felét minden gyereknek, és a másfélszeresét a várandósoknak. Ez Magyarország esetén a GDP 1 százaléka alatti többletkiadást jelentene, de a jelenlegi segélyrendszerek óriási átrendezésével járna.

Bánfalvi hozzátette, hogy a fenti átrendezésre krízis idején természetesen nincs mód. Krízis idején krízisjövedelemre van szükség (tehát ami az aktuális válság hatásait enyhíti).

Büttl Ferenc az FNA kapcsán a közbeszédben ritkán előkerülő aspektusról beszélt, az alapjövedelem háttérfilozófiájáról. Habár sokan úgy gondolják, hogy az FNA a kommunizmus kísértetének kiengedése a palackból, a közgazdász azzal kezdte mondandóját, hogy az FNA lényege a kapitalizmus megmentése.

Ahogy annak idején a demokratikus liberális rendszer megújulását és továbbélését biztosította például a nyugdíj és hasonló, jóléti eszközök bevezetése, úgy most is ehhez hasonlóra van szükség. Büttl szerint jelenleg a legégetőbb problémák a természetkizsákmányolás, valamint a jövedelemkülönbség – amit összességében a szolidaritás hiányával foglalhatunk össze. Az atomizálódó társadalomban felszívódó szolidaritás pedig alapjaiban veszélyezteti a társadalom működését.

Az FNA az ordító jövedelemkülönbségeket enyhíteni, és lényegében egy jóléti állam 2.0-ként funkcionálna. Az egész mögött pedig egy új osztálykompromisszum áll, ami egy felismeréssel párosul: a problémáinkat a jelenlegi berendezkedéssel nem tudjuk megoldani. Az osztálykompromisszum kapcsán Büttl hozzáteszi: amíg annak idején inkább a nincstelenek, szegények és a gazdagok megállapodásáról volt szó, most az első csoporthoz, tehát a szegényebb, kiszolgáltatottabb réteghez hozzákapcsolódik a középosztály is, hiszen a két réteg között kisebb a különbség, mint amekkora régebben volt.

Büttl az egészet azzal foglalta össze, hogy amíg egyetlen Föld bolygó létezik, annak erőforrásaiból mindenkinek jutnia kell a születési helytől, származástól, aktuális teljesítménytől és egyéb faktoroktól függetlenül.

A közgazdász beszélt a Megújuló Magyarországért Alapítvány FNA koncepciójáról is. Ez nem tiszta FNA abban az értelemben, hogy nem mindenki ugyanazt kapja. Bizonyos csoportok részére az FNA „erősebb”, ilyenek a munkanélküliek és egyéb rászorulók. Illetve van egy hibrid része is, tehát a meglévő nyugdíjakat húzná fel, de magához a nyugdíjrendszerhez nem nyúl. Illetve meglévő kereset mellett jövedelem-jóváírás emeli a nettó jövedelmet az alacsony jövedelemkategóriákban.

Andor László az FNA egyik alternatívájáról, a munkagaranciáról beszélt. Andor szerint az EU ifjúsági garancia programja munkagaranciává is fejlődhet idővel. Andor szerint minderre azért van szükség, mert a nyolcvanas és kilencvenes években neoliberális (erősen piacközpontú) támadás indult a jóléti állammal szemben.

A jóléti állam válságba került, amit két tényező okozott: a munkanélküliség és a költségvetési eróziója a jóléti állam alapjainak.

Jelenleg a munkagarancia kapcsán két rivális koncepció létezik, és ennek alapja a munka és a jövedelem kapcsolatának az értelmezése.

Az első elképzelés tehát a munkagarancia. Ez azt jelenti, hogy állam gondoskodik a munkalehetőségekről. Fontos hozzátenni, hogy ez nem a magyar közmunka, hanem minőségi és jövedelemgaranciák állnak mögötte, és az állam amolyan végső foglalkoztatóvá válik. Mindez mögött az a felismerés, hogy a munkahelyteremtésnek nincs monetáris korlátja – vagyis a munkahelyek létrehozása az elsődleges feladat.

A másik elképzelés brit mintára (Európában a briteket csapta meg a leginkább a neoliberális beavatkozás a Thatcher-érában) az Univerzális Alap Szolgáltatás (UASz). Ez hasonlít az alap jövedelmhez, de nem készpénzjuttatást jelentene. Háttere egy kérdés: Le lehet-e mindent monetáris összegekre fordítani? Hiszen sok természetbeni, szolgáltatás-jellegű juttatás van.

Ennek megfelelően az UASz nem pénzre, hanem alapszolgáltatási csomagra fordítaná a társadalom minimális szolgáltatását minden állampolgár számára.

Ilyen szolgáltatás lehet az egészségügyi ellátás, de akár a fűtés is.

Andor szerint látni lehet, hogy a gyengébb jóléti rendszerű országokban az alapjövedelem népszerű. A jobb jóléti rendszer mellett viszont inkább a szolgáltatásokat bővítenék. Spanyolországban például a Covid miatt pénzt osztanak, mivel ott amúgy is magasabb a munkanélküliség, mint például Svédországban.

Andor egyetért Bánfalvival abban, hogy válság esetén válságmegoldás szükséges, nem pedig a rendszer átalakítása. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a rendszerszintű újításokat is mély válságok hívják gyakran életre. Mondandóját azzal zárta, hogy az FNA kapcsán nagy a fogalmi zűrzavar, a legtöbb próbálkozás, illetve kísérlet kapcsán a minimáljövedelem a precíz kifejezés.

Bánfalvi ehhez az utolsó gondolathoz csatlakozott, és úgy fogalmazott, hogy amiként Bismarck előtt nem létezett állami nyugdíj, úgy most sincs igazi FNA. A szakértő szerint ugyanakkor az FNA előnye, hogy a jövedelemeljuttatás technikája egyáltalán nem elhanyagolható. És épp ezért fontos, hogy az adott jövedelem univerzális legyen, mert ha nem az, valaki mindig kihullik. Általában ráadásul a leginkább rászoruló csoportok.

Az FNA tehát olcsó, nem bürokratikus, és gyorsan bevezethető.

Bánfalvi szerint ráadásul az univerzális ellátások jobban céloznak, mint a legjobban célzó, rászorultság alapú pénzek. De természetesen reális összegű FNA mellett helye van a többi nélkülözhetetlen szolgáltatásnak is, mint az oktatás vagy az egészségügy.

Pogátsa Zoltán ezután a következő kérdést tette fel: Nem túl erős-e a munkapárti konszenzus a társadalomban az FNA-hoz? Vagyis lefordítva nem gondolják-e úgy túl sokan, hogy ha az emberekhez pénzt vágunk, onnantól senki sem fog dolgozni?

Büttl válasza szerint az FNA-val kapcsolatos társadalmi kísérletek bár sokszor rosszul interpretáltak, és nem is feltétlen FNA-t jelentenek, de az látszik belőlük, hogy nem csökken a munkavállalási hajlandóság. Büttl példaként az alaszkai rendszert hozta fel, ahol az állam az olajbevételekből oszt vissza állampolgári jövedelmet amolyan osztalékként. Mivel ez árfolyamfüggő, mutat némi változást, de éves szinten olyan 1200 dollárt jelent.

Ettől a garantált összegtől pedig Alaszkában nem csökkent a munkavállalási hajlandóság a többi tagállamhoz képest.

Büttl szerint az egész kérdés hátterében az áll, hogy miként tekintünk az emberre és a munkára? Az FNA támogatói szerint a munka mély emberi szükséglet. Hozzátette azt is, hogy munka alatt nem feltétlen azt értik, amit ma, hanem például akár a gondoskodói munkát.

Ráadásul az FNA a létszükségletek fedezetét biztosítja. Ez pedig nem garantálja, hogy az ember elmehessen színházba, moziba, megélhesse a vágyait, általában teljes életet élhessen. Ez utóbbira van a munkajövedelem.

Büttl ezután külön részletezte a fentebb már előkerült gondoskodói munkát: a közgazdász szerint ma – főleg nők – rengeteg reproduktív/gondoskodó munkát végeznek, méghozzá lényegében ingyen. A gondoskodói munkák közé tartozik akár a természetről történő gondoskodás is. Az FNA ezt is elismeri, és anyagilag értékeli, szemben a mai piaci logikával.

Nézők tették fel a kérdést, hogy az FNA bevezetése okozhat-e inflációt?

Büttl szerint a klasszikus FNA nem okoz inflációt, mert újraelosztásról van szó, vagyis nem növekszik a gazdaságban forgó pénz. Andor ezt annyival egészítette ki, hogy adott esetben 1-2 százalék inflációs hatása lehet (ez sok mindentől függ), de egyrészt komoly mértékű inflációs hatás nincs, másrészt ha az infláció minimális emelkedésével megoldunk egy komoly társadalmi problémát, akkor jóval többet nyerünk, mint vesztünk.

Ezután Bánfalvi beszélt arról, hogy a válság alatt elmondhatatlan mennyiségű fizetetlen munkák jelentek meg a magyar társadalomban. (Ápolói tevékenység, élelmezés, szállítás vagy a gyerekek otthoni tanítása.) Hozzátette azt is, hogy viszont különbség akad a munka iránti igény és a bérmunka iránti igény közt.

Vagyis a munka nem egyenlő a bérmunkával.

A szabadon választott munka ugyanis kreatívabb, mint a kényszerűen választott. Bánfalvi ekkor tért ki arra, hogy az FNA kapcsán ne csak a legszegényebbekre gondoljunk, hiszen az alapjövedelem a középréteg számára is a biztonságot jelenti, vagyis azt, hogy megmarad az alkotás lehetősége, az ember nem kerül kiszolgáltatott helyzetbe.

Annak kapcsán, hogy milyen formáció vezethetné be az alapjövedelmet, Andor László azt mondta, hogy a szociális védőhálók, így az FNA is elsődlegesen nemzeti keretek közt értelmezhető. Büttl ehhez hozzátette, hogy tervben van egy uniós szintű aláírásgyűjtés arról, hogy az EU támogatja a tagállamokat az FNA bevezetésében. De ez csak támogatás, vagyis egy szándék megfogalmazása, a jelenlegi struktúrában EU szinten az EU költségvetése az FNA-t nem tenné lehetővé, ezt csak a tagállamok tudják megoldani.

(Kép: Flickr/Iosif Miranda, Pixabay)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.