A Wired még január elején írt erről a sok munkát igénylő, de annál jövedelmezőbb támadástípusról, melynek a lényege, hogy a bűnözők nem csak pártízezer vagy párszázezer forintot, hanem az áldozatok teljes vagyonát szeretnék megszerezni. Az első lépésekben nincs semmi különös: kapunk egy "félrement" chat-üzenetet vagy SMS-t egy ismeretlen feladótól, aki elnézést kér, hogy ilyen sokáig nem jelentkezett, vagy csak köszön egy rövidet. Ha válaszolunk, az első lépést már meg is tettük afelé, hogy áldozatok legyünk. Némi ismerkedés és udvariaskodás után ugyanis

a beszélgetés a befektetések, leginkább a kripto-befektetések irányába fordul.

A csaló megpróbálja elhitetni velünk, hogy rengeteg pénzt csinált egy kereskedési oldalon, majd azt javasolja, hogy mi is nézzünk szét ott. Az akció legkritikusabb pontja maga a platform, ugyanis ezek rendkívül élethűen elkészített, gyakran mobilon és böngészőből is elérhető oldalak, amelyeken a valódi piaci információk egy része is látható. Ha meggyőznek minket az ottani, részben kozmetikázott grafikonok, már nyithatjuk is a "befektetési fiókunkat", miután megadtuk minden személyes adatunkat és beszkenneltük az okmányainkat. Ezek után már utaljuk is a pénzt, először egy keveset, amiből akár ki is vehetünk, ahogyan "elkezd hozamot termelni", majd egyre többet és többet. Van, aki hitelből, ismerősök pénzéből is "befektet"- innen a "disznóvágás" elnevezés, hiszen a cél, hogy anyagilag teljesen kivéreztessenek minket.

Csak az Egyesült Államokban több mint négyszázmillió dollárt bukott így négyezer áldozat, egyetlen év alatt.

A Sophos nevű, IT-biztonsággal foglalkozó cég egyik vezető kutatója maga is a részesévé vált két disznóvágás-kísérletnek. Elmondása szerint a kivitelezésükben komoly különbségek voltak: az egyik elkövető nagyon ügyesen és barátságosan társalgott vele, a másiknál pedig a "kereskedési platform" szofisztikáltsága lepte meg. Egy japán pénzügyi vállalat weboldalát utánozták olyan jól, hogy még a Google is megjelenítette találatként, sőt, Windows, Android és iOS appokat is készítettek a csalók. Ebből is látszik, hogy a védekezés legjobb formája, ha nem állunk szóba idegenekkel online, mert onnantól csak egyre hihetőbb és vonzóbb lesz egy ilyen történet.

Nem elég, hogy az idősek, betegek, elszigetelten élők gyakrabban dőlnek be ezeknek az átveréseknek, a hatóságok és a kutatók szerint az elkövetők gyakran szegény sorban élő délkelet- ázsiaiak, például kambodzsaiak vagy malájok. Sőt, Kínában már erre a célra kiképzett kényszermunkások bonyolították a sok időt igénylő csalásokat, mielőtt a kormány lecsapott a bűnszervezetekre.

(Borítókép: Unsplash/Adrian Infernus)