A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogvédelmi nonprofit szervezet jelentést adott ki arról, hogyan viszonyulnak az egyes államok a gyilkos robotok dolgához. Természetesen nem arról van szó, hogy a kormányfők, államelnökök szeretik-e a Terminátor-filmeket, hanem arról a sokkal komolyabb dolgokról, hogy az országok kormányzatai mennyire tartják súlyos problémának erkölcsi és jogi szempontból az emberi közreműködés nélkül is embert ölni képes autonóm fegyverek, fegyverrendszerek kérdését.

A legfőbb kérdés, amire a Human Right Watch a választ kereste: elérhető-e a teljes tiltás az egyes államok részéről az ilyen technológiák fejlesztésére és rendszerbe állítására. A szervezet álláspontja a kérdésben egyértelmű: etikailag, jogilag elfogadhatatlannak tartják az emberi célpontjukat önállóan kiválasztani és elpusztítani képes gyilkos robotok létét most is, a jövőben is. Az országok viszont közel sem ilyen karakánul állnak ehhez a problémához.

A HRW kampánya a témában 2013 óta fut, "Campaign to Stop Killer Robots" néven. A probléma a szervezet szerint a klímaváltozáshoz hasonló: az önállóan embert ölni képes gépek létrejötte az egész emberiséget fenyegető és az idő múlásával egyre nagyobb veszély, melyet egy megállíthatatlannak tűnő folyamat, a technológia fejlődése egyre aggasztóbb közelségbe hoz.

A Human Rights Watch a taposóaknákkal kapcsolatos 1997-es és a kazettás bombák ügyében született 2008-as nemzetközi megállapodást hozza fel referenciaként arra, hogy milyen jellegű megegyezést szeretne látni az államok vezetésétől ezzel az új veszéllyel kapcsolatban. A jelentésben 97 olyan ENSZ-tagállam álláspontját veszik sorra a gyilkos robotok kérdésében, amelyek tettek már a témában nyilatkozatot és alkalmanként részt vettek a 2014 és 2019 között Genfben megrendezett nyolc CCW-konferencián (Convention on Certain Conventional Weapons, a hagyományos fegyverrendszerekről szóló nemzetközi megállapodás).

Ezek közül Kína, Izrael, az USA, Oroszország és Dél-Korea komoly kutatást-fejlesztést végez az autonóm fegyverrendszerekkel kapcsolatban, valamint Törökország és Ausztrália eszközölt még beruházásokat a tárgykörben. Hiába nagy az egyetértés az emberi döntés szükségességének meghagyására az áldozatokkal járó akciókban, az egyes tagállamok vagy államcsoportok általános tiltást megfogalmazó javaslatait (melyek közül a legnagyobb egy 30 tagország által indított kezdeményezés) a legnagyobb és legérdekeltebb államok nem sietnek aláírni. Kína még csak-csak: ha a kutatás-fejlesztés tiltását nem is állítanák le, az autonóm fegyverrendszerek használatának tiltását elfogadnák, ezt több ilyen indítványhoz való csatlakozással is jelezték. Oroszország és az USA viszont "még korainak" tart bármilyen általános tiltást.

Nekünk is van ám véleményünk! A HRW összefoglalójában Magyarországról is szól egy bekezdés: eszerint mi azt mondjuk, "alaposan meg kell fontolni" a halálos autonóm fegyverrendszerek dolgát és támogatjuk az ezzel kapcsolatos diplomáciai párbeszédeket. A magyar kormány delegáltja a 2015 és 2019 között rendezett konferenciák többségén jelen volt, de nem fejtette ki nézeteit sem az emberi ellenőrzés kiemelésének lehetőségéről a katonai erő alkalmazásában, sem az autonóm fegyverrendszeresek betiltásával kapcsolatban.

A 2020-as CCW-találkozón kiemelt téma lett volna a gyilkos robotok ügye, de a koronavírus-járvány miatt ez a konferencia csúszik. A HRW mindenesetre a maga részéről egyértelmű felhívást fogalmazott meg az államok számára: nemzetközi egyezményben rögzítsék, hogy bármely fegyverrendszer bármilyen használata mögött mindig meghatározó emberi szándéknak és cselekedetnek kelljen állnia, illetve általánosan tiltsák meg az emberi döntések nélkül is bevethető autonóm fegyverrendszerek fejlesztését, gyártását és alkalmazását.

A Human Rights Watch teljes jelentése a 97 sorra vett ország álláspontjának rövid leírásával (angolul) itt olvasható.