Ha a világ első automobiljának tartott járművet, az 1886-os Benz Patent No. 1-t először látjuk, könnyen egy ló nélküli lovaskocsi és egy bicikli hibridjének könyvelhetjük el, pedig ez volt az a jármű, ami igazi mérföldkövet jelentett az autók fejlesztésének terén. A háromkerekű, 0,75 lóerős, 16 km/h maximális sebességű modellben már belső égésű motor dolgozott, de külsőre nem sokban hasonlított a mai autókhoz: az utasokat semmi sem védte az időjárás viszontagságaitól vagy egy esetleges balesettől, és olyan extra kiegészítőkről, mint például a biztonsági öv, még hírből sem hallott senki.
Valójában a biztonsági övet meglepően későn kezdték használni az emberek, és még később vált kötelezővé: az 1920-as években még csak a repülőgépeken jelent meg ez a mára alappá vált eszköz, és az autókban való kötelező használatot csak az 1970-es, 1980-as években kezdték előírni a hatóságok.
A Benz Patent No. 1 megjelenésétől máig eltelt 140 évben rengeteg minden megváltozott, az egyik legfontosabb fejlődési irány az autók esetében pedig az egyre nagyobb fokú autonómiával való felruházása a járműveknek.
A mai autók nem csak külsőben hagyták messze maguk mögött a háromkerekű kocsit, hanem tudásban is
- az autók lényegében “önállóan gondolkoznak” a számtalan adatgyűjtő rendszernek és mesterséges intelligenciának köszönhetően. A Benz automobilban valójában az égvilágon semmi nem vigyázott az utasra/sofőrre - a mai autók ezzel szemben azt is látják, ha valaki nem a megfelelő pozícióban, testtartással ül, és ránk is szólhatnak érte.
A gépkocsik belső terének biztonsági rendszereiről a Budapesten megrendezett AI Symposiumon árult el részleteket Dr. Oliver Lange, a Bosch Research belsőtér-érzékelési területért felelős vezetője, aki többek között az AI-alapú technológiák működéséről rántotta le a leplet, bemutatva, hogy a külső megoldások mellett (mint az ABS vagy ESP) hogyan jutnak egyre nagyobb szerephez a biztonság tekintetében a belső berendezések is. Lange szerint azok a rendszerek, amelyek jelenleg az utastér optimális “működését” szolgálják, egyúttal egy újabb lépést jelentenek a járművek automatizációjának irányába, elvégre az autók az önvezetés különféle szintjeinek bevezetésével fokozatosan egyre nagyobb autonómiát kapnak. A belsőtér-érzékelést beépített eszközök garmadája valósítja meg: kamerák, szenzorok, radarok figyelnek, és gyűjtik az adatokat folyamatosan az autóban ülőkről, hogy azokat kielemezve észleljék, ha valami esetleg nem ideálisan működik.
Vezetés közben a figyelem lanyhulása, egy pillanatnyi kihagyás vagy egy kisebb rosszullét is végzetes következménnyel járhat
- magyarázza a Bosch - ezért a belsőtér-érzékelés kiemelt területei közé tartozik az életjelek monitorozása, ami főként szívritmus- és légzésszámbecslésre épül. A célja az, hogy még a sofőr cselekvőképtelenné válása előtt észlelhetők legyenek az egészségügyi rendellenességek, így a rendszer időben jelezhet, vagy kritikus helyzetben akár biztonságosan meg is állíthatja a járművet.
A tudat, hogy az autónk folyamatosan figyel minket, akár kényelmetlennek vagy disztópikusnak is tűnhet, de valójában ezek a biztonsági előírások már törvényi szinten is megjelentek: 2024 júliusától például az Európai Unió általános járműbiztonsági rendelete (GSR) előírja, hogy bizonyos, a belső teret figyelő alkalmazásokat kötelezően be kell építeni az újabb modellekbe, többek között annak megelőzésére, hogy egy sofőr fáradtság miatt okozzon balesetet, vagy egy kisgyereket véletlenül bent felejtsenek az autóban. A Bosch olyan képfeldolgozó algoritmusokat fejlesztett, amelyek különböző utasjellemzőket azonosítanak, többek között a testmagasságot, az üléshelyzetet és a jármű belső terében végzett mozgásokat. Ezen jellemzők alapján a rendszerek osztályozzák az utasokat, és meghatározzák azok pontos helyét a járműben, emellett radaralapú információk felhasználásával a gyermekek jelenlétét is érzékelik.
A fáradtságfigyelő-alkalmazások a balesetek megelőzésében segítenek, és bizonyos vezetéstámogató funkciók esetében szükséges előfeltételt jelentenek.
Az alkalmazás vizuális jelzéssel és hangjelzéssel figyelmezteti a járművezetőt időben arra, hogy csökken a figyelme, ezért célszerű pihenőt tartania. Asszisztált vezetési módban – például a Bosch Driving Assist „hands-free” üzemmódjában – a rendszer felszólítja a vezetőt, hogy vegye át a jármű irányítását, így az utazás balesetmentesen folytatható.
Ami sci-finek tűnik (mintha minden autóból lassan KITT lenne, a beszélő autó a Knight Riderből), az igazából nagy előny lehet, ha a cél a balesetek csökkentése, hiszen a közúti balesetek nem elhanyagolható százalékát (10-205 %) az autóvezetők figyelmetlensége és fáradtsága okozza. Ahogy azt Oliver Lange elmondta: az új biztonsági szabályozások, az NCAP-minősítések és a növekvő fogyasztói elvárások hatására a beltéri érzékelés nagyon gyorsan fejlődik, így egyre intelligensebb védőpajzs óvja az utasokat az autón belül is. Az MI-alapú járműipari innovációk ugyanakkor túlmutatnak a biztonságon: megnyitják az utat az automatizált vezetés további fejlődése előtt.
(Fotó: Mercedes-Benz, Bosch, NBC/Getty Images)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben
