A parkolás sokak számára stresszes tevékenység, ami méghozzá bizonyos szituációkban veszélyessé is válhat: az Egyesült Államok Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatalának adatai szerint a 45 és 54 év közötti felnőtteket érő nem halálos sérülések jelentős része parkolókban történik, a Parking Network által megosztott adatok szerint pedig az autók rongálódásával járó balesetek 40%-ára parkolás és manőverezés közben kerül sor. A problémát többek között az okozza, hogy a parkolóhelyek keresése közben sokan valamilyen figyelemelterelő elfoglaltságba kezdenek, például telefonálnak vagy üzenetet írnak, de a szűk férőhelyek és a beállás nehézségei is hozzájárulnak a problémákhoz.

A megoldást az automatizált rendszerek jelenthetik, amelyek az emberek helyett megtalálják a megfelelő parkolóhelyeket és elvégzik a szükséges műveleteket, miközben a sofőrnek minimális (vagy semmilyen) beavatkozásra van csak szüksége.

Ilyen rendszerek már most is elérhetőek egyes autótípusokban, a fejlesztők célja azonban az, hogy a teljesen önállóan működő parkolási alkalmazások az alapfelszereltség részét képezzék a jövőben. A parkolási asszisztensek és parkolást segítő rendszerek újabb generációs társai az önvezető autók korának előfutárai, amelyek leveszik a vezetés ezen kevésbé kedvelt területének terhét a sofőrök válláról.

Magyarországon a Bosch Budapesti Fejlesztési Központjában is a parkolási rendszerek fejlesztésével foglalkoznak, hogy kevésbé ijesztővé tegyék az "autóvezetés egyik mumusát". A központban 200 mérnök dolgozik a technológián, akik egy 100 autóból álló tesztjármű-flotta segítségével próbálják ki a gyakorlatban az új megoldásokat egy 10 000 négyzetméteres járműverifikációs felületen, ahol az aszfaltozott utak mellett macskaköves útburkolatok, kátyús, rossz utakat szimuláló területek, különféle útszegélyek, és vasúti sínek is találhatóak, vagyis az autók a legkülönfélébb terepviszonyok között tudnak közlekedni. Az autók teszteléshez szükséges átalakításokat Tóth Márk, a Bosch tesztjármű fejlesztésekért felelős csapatvezetője irányítja - a módosítások során kamerákat, szenzorokat és lidarokat szerelnek be a kocsikba, amelyek a járművek adatgyűjtését és tájékozódását segítik.

A szenzorok akár másodpercenként egy gigabájtnyi adatot is rögzítenek,

de ilyen mennyiségű adat feldolgozását csak mesterséges intelligencia alkalmazásával tudják elvégezni. A tesztelés közben a mindenfajta emberi beavatkozás nélkül parkoló autók tanítását többféle körülmények között teszik próbára, hogy minél megbízhatóbb rendszereket tudjanak előállítani.

Az autók számára nem egyszerű feladat városi körülmények között parkolni az utcákon található számtalan akadályozó tényező miatt, mint amilyenek az oszlopok vagy virágládák - mondta el Montvai Dániel fejlesztési csoportvezető, aki szerint a parkolás automatizálásának fő célja, hogy a tevékenységet élvezetes, de legalábbis gondmentes és stresszmentes részévé tegye a vezetésnek. A balesetek megelőzésével pedig az anyagi károk, és a gyalogosok veszélyeztetésének kockáztata is csökkenthető.

"2022 óta az Európai Unióban már minden újonnan forgalomba helyezett autóban kötelező tartozék a parkolást segítő rendszer.

Ezek a megoldások széles skálán mozognak: az alapszintet jelentő hátsó ultrahangos szenzoroktól a hátulnézeti kamerán át egészen a prémium kategóriás autókban megtalálható automata parkolási rendszerekig." - magyarázza a Bosch. A vállalat mérnökei ez utóbbi rendszereket teszik fejlesztéseikkel egyszerűbbé és még felhasználóbarátabbá, hogy a jövőben minél szélesebb körben elérhetőek lehessenek. Montvai becslése szerint az ilyen jellegű rendszerek öt éven belül már nemcsak a luxusautók jellemzői lesznek, és az önvezető parkoló rendszerek kikövezhetik az utat a teljes körűen önvezető járművek előtt.

A Boschnál zajló munkák színfalai mögé a vállalat podcast műsorában, a Bosch Magyarország Podcastban Montvai Dániel és Tóth Márk engedett betekintést, akik az automatizált parkolási megoldásokat élesben is bemutatták a Fejlesztési Központ tesztterületén.

(Fotó: Bosch)