A magnetárok erősen mágneses fiatal neutroncsillagok, amelyek időnként hatalmas röntgensugár- és gammasugár kitöréseket produkálnak. Az SGR 1935+2154 magnetár 30 ezer fényév távolságra található tőlünk, a Kis róka (Vulpecula) csillagképben. A magnetárról ismert, hogy rendszeresen átmeneti rádió kitöréseket bocsát ki.
A közelmúltban ez a nem mindennapi égitest-családban is figyelemreméltóan aktív magnetár, szokatlanul intenzív röntgensugár kibocsátás-periódusba lépett, és a csillagászok egy csapata, Paul Scholz vezetésével a Kanadában található Torontói Egyetemen, szinte azonnal, megkezdte a pulzár megfigyelését a CHIME-teleszkóp segítségével.
A Canadian Hydrogen Intensity Mapping Experiment (CHIME) egy interferometrikus rádióteleszkóp a a kanadai British Columbia-ban található Dominion Rádió Asztrofizikai Obszertvatóriumban, ami négy antennát tartalmaz, melyek 100x20 méteres hengeres parabolikus reflektorokból állnak (nagyjából a hódeszkás félcsövek mérete és alakja), 1024 kettős polarizációjú rádióvevővel, föléjük függesztve.
Az antenna észleli a világűrben található hidrogén rádióhullámait a 400-800 MHz közötti frekvenciákon. A távcső alacsony zajszintű erősítőit a mobiltelefon-iparból adaptált komponensekkel építették fel, és adatait egy egyedi méretezésű FPGA elektronikus rendszer és egy 1000 processzoros, nagy teljesítményű GPGPU klaszter felhasználásával dolgozzák fel. A távcsőnek nincs mozgó része és az égbolt felét minden nap megfigyeli amint a Föld elfordul. A megfigyelőállomás kiváló eszköznek bizonyult a nemrégiben felfedezett gyors rádióhullámú-kitörések (FRB) megfigyelésére is.
Kanadai hidrogénintenzitás-leképezési kísérlet (CHIME)
Ennek eredményeként észlelték, amint 2020 április 28-án, egy kétkomponensű, rendkívül fényes, milliszekundumos rádióhullám-kitörés történt ki az SGR 1935+2154 magnetárból, hasonlóan a máskor már észlelt extragalaktikus távolságokon megfigyelt FRB-khez.
A csillagászok elmondták: "A robbanást egyidejűleg észleltük a CHIME/FRB 1024 reflektorából 93-ban, ami rendkívüli fényességű eseményt jelez. Az esemény 0,585 és 0,355 milliszekundumig tartott, a második körülbelül 0,03 másodperccel következett be az első után. A két komponens diszperziós értéke körülbelül 332,72 pc/cm3 volt, a két al-sorozat energiasűrűségét 480 és 220 kJy/ms értékre mértük.”
A tudósok megjegyezték: "Ezek az értékek, az SGR 1935 + 2154 neutroncsillagig tartó becsült távolsággal együtt, 400-800 MHz-es hullámhosszú kitörési energiát jeleznek, 30 decillió erg szintnél, ami fényesebb, mint amit bármely eddig ismert rádióhullámokat kibocsátó magnetárnál valaha mértünk."
„Az új rádióhullám-kitöréseket akkor fedezték fel, amikor az SGR 1935+2154 elnyúló aktív fázisában volt, melynek során több száz nagy energiájú robbanást rögzítettek. Ez a mostani dupla robbanás messze a legfényesebben sugárzó rádióhullám-kitörés, a Tejút galaxis bármelyik magnetárjánál valaha észleltek között is.
(Forrás: ArXiv Képek: )