Lehetséges-e pusztán agyi jelek alapján rekonstruálni, amit valaki lát? teszik fel a kérdést a az EPFL kutatói, és a válasz az, hogy egyelőre nem, viszont elég közel sikerült érni ehhez a némileg talán hátborzongató célhoz. Érdekesség, de a kutatás fókusza nem is elsősorban annak megfejtése, miként lehet az agyból képeket kiolvasni, hanem ennél jóval általánosabb. Mint a kutatók írják a CEBRA (ejtsd: zebra) algoritmusról:

„A CEBRA célja komplex rendszerek szerkezetének feltárása. És mivel az agy univerzumunk legösszetettebb szerkezete, ez a CEBRA végső tesztelési területe. Betekintést nyújthat abba is, hogy az agy miként dolgozza fel az információkat, és platform lehet az idegtudomány új alapelvei felfedezéséhez az állatok, sőt fajok adatainak kombinálásával. Ez az algoritmus azonban nem korlátozódik az idegtudományi kutatásokra, mivel számos olyan adatkészletre alkalmazható, amelyek időt vagy közös információkat tartalmaznak, beleértve az állatok viselkedését és a génexpressziós adatokat. Így a lehetséges klinikai alkalmazások izgalmas lehetőségeit tartogatja.”

Ebben a konkrét esetben a CEBRA megtanulja a neurális kód rejtett struktúráját: az egerek látórendszerének látens (azaz rejtett) struktúrájának feltérképezéséhez a CEBRA közvetlenül az agyi jelekből képes előre jelezni a látens filmkockákat az agyi jelek és filmjellemzők feltérképezésére szolgáló kezdeti betanulási időszak után:

Vagyis az algoritmus nem tud mindent megfejteni, de egy ismert film esetén meg tudja mondani, hogy az egér mely képkockákat látja éppen. Sőt a CEBRA nem korlátozódik a vizuális kéreg neuronjaira vagy akár az agyi adatokra.

A vizsgálat ugyanis azt is kimutatta, hogy az algoritmus felhasználható a főemlősök karjainak mozgásának az előrejelzésére, valamint a patkányok helyzetének rekonstruálására, amint szabadon futnak egy arénában.

(Forrás, kép: EPFL)