Az Egyesült Államok hatodik alkotmánymódosítása az állampolgárokra érvényes büntetőeljárási metódusokkal kapcsolatos szabályokat fogalmaz meg, konkrétan meghatározza, hogy a vádlottaknak joguk van a késlekedés nélkül kivitelezett és nyilvános tárgyalásra, mégpedig azon a helyen, ahol a bűncselekmény helyszíne szerint illetékes bíróság hozza meg a döntést. A vádlottnak joga van ügyvédet fogadni, joga van ismerni a vádlóit és az ellene felhozott vádakat és joga van egy elfogulatlan esküdtszékhez is. Ennek a pártatlan esküdtszéknek a tagjai pedig abból az államból és abból a igazságszolgáltatási kerületből kell, hogy származzanak, ahol a bűncselekmény megtörtént. Az 1791-ben ratifikált kiegészítés megfogalmazói annak idején valószínűleg nem is sejtették, hogy a szabályozás milyen különös helyzetet idéz majd elő és akár lehetővé teheti a "tökéletes bűntény" elkövetését is.

"Lehet, hogy álmodtál már róla: valamilyen elfeledett alkotmányos cikkely, egy homályos rendelettel kombinálva, amelyek együtt lehetővé teszik az ezt ismerő emberek számára, hogy büntetlenül kövessenek el bűntetteket.

Akár az alkalmat kerested a bűncselekményre, akár attól féltél, hogy valaki más tesz így, a lehetőség az alkotmányos 'tökéletes bűntényre' túl ellenállhatatlannak bizonyult ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyd." - kezdte 2005-ben publikált esszéjét Brian C. Kalt, amerikai jogtudós a Michigan Állami Egyetem professzora. A tökéletes bűntény elkövetésével nem azért foglalkozott sokat, mert valószínűnek tartotta az előfordulását, hanem mert meg akarta akadályozni, hogy valaha is megtörténhessen és ez a szándék motiválta az amerikai törvénykezés rejtett zugainak felkutatásában is.

Kalt munkája során rátalált egy kiskapura, ami pontosan a 'tökéletes bűntett', vagy akár 'tökéletes gyilkosság' megvalósulását tehette volna lehetővé, így gyorsan figyelmeztetni akarta a törvényhozókat a potenciális veszélyre és arra ösztökélni őket, hogy foltozzák be a törvény szövedékének apró, de annál kockázatosabb hasadását. Szerette volna, ha még esszéjének megjelenése előtt sikerül eredményt elérnie, hogy a dokumentumban ismertetett jogi egérút ne inspirálhasson senkit sötét gondolatok gyakorlatba való átültetésére, de terve kudarcot vallott.

A Kalt által felfedezett jogi kiskapu a hatodik alkotmánymódosítás és az államhatárok, valamint törvényszéki körzetek kijelölése miatt jött létre, amelyek az Egyesült Államok egy pontján, Idaho államban létrehozták a 'tökéletes bűntett' tökéletes helyszínét. A terület a három államra, Idahóra, Montanára és Wyomingra kiterjedő Yellowstone Nemzeti Park része, egy 129,5 négyzetkilométeres terület a park délnyugati csücskében, ahol valójában nem sok minden történik, leginkább kirándulni járnak ide az emberek. A szerző mégis a figyelemfelkeltő halálzóna elnevezést adta a régiónak, mivel egy bűnöző pontosan itt tudná kijátszani a hatodik alkotmánymódosítás által a kezébe adott kártyákat.

"Tegyük fel, hogy a Yellowstone idahói részében vagy éppen és úgy döntesz, hogy egy kis bűnözéssel dobod fel a vakációdat.

Illegálisan italokat készítesz, orvvadászatra indulsz, megfojtasz néhány embert és ellopod a piknikkosarukat. Letartóztatnak, vádat emelnek ellened a parkban és elvisznek tárgyalásra Cheyenne-be, Wyomingba, a Cheyenne környékéről származó tagokból álló esküdtszék elé." - vázolja fel Kalt a képzeletbeli bűntény kezdő lépéseit.

A csavar ezután következik, a harmadik cikkely egy rendelkezése ugyanis kimondja, hogy a tárgyalást Idahóban kell megtartani, abban az államban, ahol a bűncselekményt elkövették. A helyszínnel nincs is probléma, viszont az esküdtszékkel már annál inkább, azt ugyanis a hatodik alkotmánymódosítás szerint szintén abból az államból és egyúttal abból a törvényszéki kerületből kell kiállítani, ahol a bűncselekmény megtörtént. Az állam ez esetben Idaho, a kerület viszont Wyoming, mivel a Yellowstone Nemzeti Park egész területe ebbe tartozik, az idahói és montanai részek is. Az egyetlen megoldás, hogy a nemzeti park idahói szekciójának lakosságát kérjék fel esküdteknek a tárgyaláshoz, de ez lehetetlen. A népszámlálási adatok szerint senki nem él a Yellowstone ezen részén. Ha pedig nincsenek esküdtek, nincs bírósági tárgyalás sem és a gyilkos hajlamú turista szabadon távozhat.

A bemutatott történet Brian Kalt szerint nem is annyira a fantázia terméke, hanem valóban lehetővé válhatna, még ha nincs is rá sok esély. Természetesen valószínűtlennek tűnik, hogy egy gyilkos ilyen könnyedén megússza tettét és a törvény szolgái megpróbálnának valahogyan büntetést kiszabni rá, de erre jogilag viszonylag kevés lehetőségük kínálkozna. Az egyik megoldás, amivel élhetnének, hogy a szövetségi törvényekre hivatkoznának, mondván, hogy a terület, tehát a Yellowstone Nemzeti Park, szövetségi fennhatóság alá tartozik az igazságszolgáltatást illetően. A professzor szerint azonban ez megtévesztés lenne, mivel a halálzóna ténylegesen Idaho állam része és a hatodik alkotmánymódosítás alapján ezt is figyelembe kell venni, nem csak a törvénykezési hatóköröket.

Egy másik lehetőség a bűnöző elkapására a bűntett körülményeinek vizsgálata: nem valószínű ugyanis, hogy egy gyilkosságot hirtelen, minden előkészület nélkül követ el valaki, ha pedig előtte egy másik államban bevásárolta a szükséges segédeszközöket, esetleg segítőtársakat is keresett, akkor már (abban az államban) gyilkosságra való szervezkedés vádjával bíróság elé állíthatják. Harmadik opcióként Kalt a kisebb bűntettekért való felelősségre vonást említi, amelyek nem tartoznak az esküdtszék előtti bírósági tárgyalást igénylő ügyek közé, így, ha az igazán súlyos bűnök megtorlás nélkül maradnak is, de a bűnöző néhány hónapra rácsok mögé kerülhet.

A valódi megoldását a különös ügynek azonban a kiskapu bezárása jelentené, amire a határok átrajzolásával nyílna lehetőség.

"A Yellowstone kiskapu oka, hogy a Kongresszus hanyagul alkotta meg Wyoming Kerületét."

- vonja le a konklúziót a professzor és azt javasolja, hogy az igazságszolgáltatási kerület határát helyezzék át, hogy a Yellowstone különböző államokhoz tartozó részei ne mind Wyoming Kerület részei legyenek, ezzel egy, a hatodik alkotmánymódosítás szerint is legális esküdtszék felállítása lehetségessé válna. Azonban erre azóta sem került sor. A Tökéletes Bűntény esszé 2005-ben jelent meg, de a hatóságok nem sok figyelmet fordítottak a benne foglalt probléma megoldására, így a helyzet azóta sem változott. Az 1872-ben alapított Yellowstone, a világ első nemzeti parkja, ugyanolyan jogi állapotban maradt, mint volt és a brit uralom ellen lázadó amerikai telepesek által preferált törvény, ami szerint a bűntett helyszínéhez minél közelebb és minél gyorsabban kell megszervezni a tárgyalást, továbbra is érvényben van.

Az úgynevezett House Joint Memorial 3 kérvény, amelyet Colin Nash, Idaho állam képviselője nyújtott be tavaly, a kiskapu bezárását sürgeti, de a funkciója elsősorban a Kongresszusnak a problémára való figyelemfelhívása. Mivel egyelőre nem történt még a Kalt által lefestett bűntényhez hasonló eset a halálzóna környékén, ezért az továbbra is nyitott kérdés, hogy vajon mit tennének az igazságszolgáltatás képviselői egy ilyen helyzettel szembesülve és hogyan érnék el, hogy a gyilkos ne sétáljon el szabadon a bűntett helyszínéről.

(Fotó: jessica45/David Mark/Pixabay, Wikimedia Commons, Getty Images/ilbusca)