A Himalája 8848 méter magas csúcsa már jócskán az úgynevezett "halálzónában" található, ahol annyira alacsony a levegő oxigéntartalma, hogy az emberi szervezet nem tud regenerálódni. Az alacsony oxigénszint nem csak az emberi szervezetet teszi próbára, de a helikopter motorját is, ami szintén nem működik megfelelő oxigénellátás nélkül. De ha ez nem lenne elég érv arra, hogy miért ne menjünk helikopterrel a Mount Everestre, akkor itt van még néhány: a rendkívül alacsony légköri nyomás miatt ilyen magasságban a rotorok sem tudnak hatékonyan működni, a Mount Everesten ráadásul még "jó" időben is több száz km/h-s szélre kell számítani.
Meglepő, de a fenti tényezők elméletben nem zárják ki, hogy valaki felrepüljön a csúcsra. Bár a helikopterek maximális repülési magassága modellenként eltérő, és általában nem több 7500 méternél, azért találunk olyan gépet, ami elméletben képes - ha nem is folyamatosan repülni, de - felemelkedni csaknem 9000 méterre is.
Ami azt illeti, egy helikopter ennél jóval magasabbra is fel tud szállni, igaz, csak a megfelelő körülmények között. Az abszolút magassági rekordot egy Jean Boulet nevű pilóta tartja, aki 1972. június 22-én, vagyis csaknem fél évszázaddal ezelőtt 12 442 méteres magasságig emelkedett az SA 315B Lama típusú gépével. A helikoptert az Aérospatiele, az Airbus elődje gyártotta kifejezetten az indiai hadsereg igényeihez igazítva, így elvárás volt, hogy nagy magasságban is megfelelően működjön.
A helikopterből így is minden fölösleges műszert és eszközt ki kellett szerelni a rekordkísérlet előtt - mentek az ülések, a magasságmérő műszer, de még az üzemanyagtartály is, amit egy sokkal kisebbre cseréltek. Ezek a változtatások csaknem Boulet életébe kerültek, ugyanis amikor a pilóta elérte a legnagyobb magasságot, a helikopter motorja kigyulladt és leállt. Mivel a gépből az akkumulátort és az indítóberendezést is kiszerelték, Boulet-nak esélye sem volt újraindítani a helikoptert, így autórotációval kezdett süllyedni, ám a felhőktől és az eljegesedett plexitől semmit sem látott, a műszerek hiánya miatt pedig azt sem tudta, milyen magasan van. Csodával határos módon mindezek ellenére is hibátlanul landolt, azóta sem csinálta utána senki.
Boulet-hez hasonlóan Didier Delsalle is az Airbus tesztpilótája volt, igaz, ő alig igazított valamit a gépén. Az Eurocopter AS 350 B3-ból csupán az utasok üléseit szedték ki, hogy valamivel könnyebb legyen, ezt leszámítva minden ugyanolyan volt, mint a sorozatgyártott helikopterek esetében. A francia pilóta 2005. május 14-én vágott neki az egyedülálló kísérletnek, aminek a végén 3 perc 50 másodpercet töltött a Mount Everest tetején - igaz, ahogy az erről készült videón is látszik, csupán arra volt lehetősége, hogy a helikopter talpának az elejét a földön tartsa.
Delsalle-nak nem akármilyen körülményekkel kellett megküzdenie, hiszen a repülésbe bele kellett számolnia a lefelé és felfelé irányuló légáramlatokat is, de elmondása szerint a legnehezebb rész mégsem az odajutás volt. "Fogalmam sem volt róla, hogy egy havas sziklán, vagy egy havas semmire teszem le a gépet" - mondta a leszállás után, ennek ellenére
a következő nap megint megcsinálta ugyanezt, csak hogy bebizonyítsa, nem a szerencsén múlt a dolog.
Ez a cikk eredetileg 2020. 03. 15-én jelent meg a Rakétán.
(Forrás: This Day In Aviation, Wikipedia, Today I Found Out, Fotó: Wikimedia Commons)