Az eredeti ötlet még 1919-ben, Szun Jat-szen nevéhez fűződik, és célja az árvízvédelem mellett az is volt, hogy demonstrálja Kína technológiai erejét. Azóta, hogy a gát elkészült, időről időre felröppennek hírek arról, hogy ez az óriási létesítmény még a Föld forgására is hatással lehetett.

Ám vajon akad-e igazság ebben az állításban?

Teljes kapacitáson a gát 175 méterrel a tengerszint felett tartja vissza a vizet, amelynek tömege meghaladja a 39 billió kilogrammot. Egy ilyen elképesztő tömeg áthelyezése valóban befolyásolja a bolygó forgását – még ha csak elenyésző mértékben is. A jelenség kulcsa a tehetetlenségi nyomatékban rejlik, amely azt írja le, hogy egy test mennyire áll ellen a forgási sebességének a megváltoztatásának. Ha tehát egy tömeg távolabb kerül a Föld forgástengelyétől, az növeli a bolygó tehetetlenségi nyomatékát, így a forgása minimálisan lassul.

A NASA által közölt adatok alapján, hogy a gát valóban hatással volt a Föld forgására: naponta körülbelül 0,06 mikroszekundummal hosszabbodtak meg a napok. Ez a változás azonban olyan kicsi, hogy számunkra a mindennapokban érzékelhetetlen.

Bár a hatás tehát rendkívül csekély, a Három-szurdok-gát az egyetlen ismert ember alkotta létesítmény, amely mérhető módon befolyásolja a Föld forgását. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a forgás lényegesebb változásait általában sokkal nagyobb természeti erők okozzák – például hatalmas földrengések vagy a Hold gravitációs hatása.

A gát hatása nemcsak szószerint globális, hanem helyi szinten is jelentős, mivel komolyan hozzájárul az árvizek megelőzéséhez, és hatalmas mennyiségű vízenergiát termel. Ugyanakkor több mint 1,2 millió embert kellett miatta kitelepíteni, és súlyos károkat okozott a térség ökológiai egyensúlyában az élőhelyek pusztulása és az erózió miatt. A megépítése becslések szerint 25 és 37 milliárd dollár közötti összegbe került.