Az autópiac és az autóipar az elmúlt bő két évtizedben a SUV-ok, szabadidőautók, hobbiterepjárók, crossoverek térnyeréséről szólt, minden kategóriában. A magas, széles, hatalmas homlokfelületű, nagy kerekű kocsik látványukban a biztonság és a megállíthatatlanság, a bárhová eljutás képességének hamis illúzióját keltik, illetve azt sugallják, hogy ők erősebbek, nagyobbak az alacsonyabb kocsiknál. Az emberek pedig szeretnek kitűnni, szó szerint is kiemelkedni a tömegből, tehát lelkesen cserélték SUV-ra régi autóikat.

A klasszikus városi kisautók helyére kis crossoverek jöttek, a kompakt és középkategóriában a nagyobb családi szabadidőautók kezdték kiszorítani a Golf- és Passat-kategóriát, sőt:

egy idő után még a terepjárókat is jórészt leváltották a hobbiterepjárók,

de az egész folyamatot a prémiumgyártók nagykocsijait leváltó SUV-ok vezették fel. Ha meg kellene nevezni a főkolomposokat, akik után elkezdett vonulni ezzel az őrülettel az autópiac is, az autóipar is, egyértelmű, hogy a Mercedes ML (1997) és a BMW X5 (1999) lennének azok. (Mindez elsősorban Európára vonatkozik, az USA piacán és Ázsiában nem egészen ez a SUV-kultusz történetisége, de a jelenség ott is abszolút jelen van.)

A SUV-okkal kapcsolatos legnagyobb probléma a hétköznapokban az eredendően pazarló konstrukció. Nagy kerék: nagy légellenállás, nagy gördülési ellenállás, feleslegesen nagy helyigény a karosszérián belül. Meredek szélvédő, magasra húzott orr: nagy légellenállás. Az összkerékhajtás mechanikus elemei: nagy helyigény a karosszérián belül, súlytöbblet.

Ahhoz, hogy egy SUV az utastérben ugyanolyan tágas lehessen, mint egy azonos kategóriájú klasszikus modell, szükségszerűen nagyobbnak kell lennie. Ahhoz, hogy ugyanolyan dinamikus és gyors lehessen, a nagyobb súly és nagyobb légellenállás mellett nagyobb motorteljesítmény szükséges, ami természetesen nagyobb üzemanyagfogyasztással is jár. A vevőket ez a többletfogyasztás eddig nem nagyon zavarta, a többletköltséget boldogan kifizették a divatért. Viszont úgy néz ki,

az elektromos mobilitásban ez a SUV-dolog már nem igazán működik.

A villanyautók hatékonysági ranglistáján az első három helyezett, tehát az a három jelenleg kapható vagy hamarosan gyártásba kerülő kocsi, amely a legnagyobb távolságra tud eljutni adott energiamennyiséggel, nem meglepő módon nem SUV:

Alacsony építés, aerodinamikus forma, kis keresztmetszet, lapos szélvédő, a karosszériába illeszkedő kerekek: ez kell ahhoz, hogy egy kilowattóra minél több kilométeren át tartson. És a vevők, úgy tűnik, végre igénylik is a kis fogyasztást, még a nagy, drága autóknál is. Hiszen az elektromos autóknál már nem csak pénzzel hanem idővel is meg kell fizetni a hatékonytalan terepjárós dizájn árát: ha gyorsabban lemerül az akku, gyakran és többet kell ácsorogni a töltő mellett. És még ha ki is fizetnék egy nagyobb, drágább akku árát a többet fogyasztó, nehezebb, rosszabb aerodinamikájú SUV-okban a műfaj rajongói, az se megoldás. Hiszen a nagyobb akku nem csak drágább, nehezebb is, a többletsúly pedig megint csak többletfogyasztással jár.

Az értékváltás mintája már mintha már kezdene is megnyilvánulni a nagy autógyártók közeljövőben érkező elektromos családi modelljeinek választékában. Ha minden igaz, a SUV-kornak tényleg vége és jön az alacsony, áramvonalas autók kora:

Paradox, de az emberiségre és a divatra igen jellemző módon a SUV-ok talán egy olyan területen tartanak ki majd a legtovább az elektromos korban, ahol végképp semmi szükség terepjárásra: a városi autók körében. Az elsősorban városi forgalomban használt kis méretű kocsiknál a légellenállás kérdése másodlagos, kis sebességnél nincs igazán jelentősége az aerodinamikának. Így hát az első magyarországi gyártású villanyautó, a Mercedes EQB továbbra is crossover jellegű kocsi lesz. Aki viszont időnként messzire és gyorsan szeretne elautózni egy kis elektromos Mercivel, jobban jár, ha inkább megvárja a következő villany-kisMercit, ami valami olyasmi lesz, mint az EQA tanulmány. Tehát nagyon nem SUV:

A SUV-oknak még lehet egy nagy visszatérésük a későbbieken: amikor szárnyra kap a hidrogénalapú mobilitás. A gyorsan tankolható, megújuló energiával viszonylag könnyen előállható üzemanyagnak úgyis nagy térfogatú (bár kis tömegű) tartályokra van szüksége, ha pedig a hosszú távú utazóautóknak úgyis nagynak kell lenniük, megint visszatérhet a terepjárós forma. Már vannak is jelei annak, hogy erre számíthatunk, hiszen a ma viszonylag nagy sorozatban készülő hidrogénautók közül kettő - SUV.

Ez is érdekelhet:

Sanghajban megjelent az első önjáró KFC-étterem Néhány éve még teljes sci-finek tűnt, hogy egyszer majd a mobilunkról megrendelt önvezető éttermekből vagy vegyesboltokból vehetünk élelmiszereket, Kínában viszont ez az utópia már megvalósulni látszik.

Néhány Teslában mától már elérhető a "teljes önvezetés" funkció Elon Musk Twitteren jelentette be, hogy elkezdik ellátni az autóikat a "full self-driving" szolgáltatás béta verziójával, ami szerinte "kvantumugrás" lesz ahhoz képest, amit a kocsik eddig tudtak.

Nyolc technológiai trend, ami alapjaiban határozhatja meg a következő évtizedet Ha a CES-re hagyatkozunk, néhány év múlva egy sci-fiben fogunk élni, robotbuszok, légitaxik és az embereket kiváltó robotok között. Ha mégsem így lesz, ez a nyolc trend akkor is biztosan nagyon hangsúlyos lesz a következő években.