Egy nemzetközi kutatócsapat olyan vegyületet fedezett fel a bolygón, amely a Földön ilyen mennyiségben nem keletkezik magától, viszont ismertek olyan mikrobák, amik termelik és képesek életben maradni oxigénmentes környezetben is.

A szóban forgó anyag a foszfin, egy erősen mérgező hatású foszforvegyület, amely foszforból és hidrogénből áll. A vegyületet a Földön iparilag is előállítják, például terménygázosításhoz használják a kártevők kiirtására, emellett viszont ismertek olyan mikrobák is, amelyek a foszfor hasznosítása közben foszfingázt termelnek.

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) által kiadott sajtóközlemény szerint a csillagászok már évtizedekkel ezelőtt felvetették, hogy a Vénusz felhőiben, ahol a hőmérséklet jóval hűvösebb, mint a talaj környékén, akár élhetnének is mikrobák, a mostani felfedezés pedig ezt az elméletet látszik erősíteni - még ha önmagában kevés is ahhoz, hogy biztosan kijelentsünk bármit.


Múvészi illusztráció a Vénuszról (Fotó: ESO/M. Kornmesser & NASA/JPL/Caltech)

"Valósággal sokkolt, amikor rábukkantunk a foszfin nyomaira a Vénusz légkörében" - nyilatkozta Jane Greaves, a Cardiffi Egyetem csillagásza, aki az East Asian Observatory James Clerck Maxwell teleszkópja segítségével bukkant a foszfin nyomaira. A Hawaii csillagvizsgálóval végzett kutatás eredményeinek megerősítése érdekében a brit, amerikai és japán kutatókból álló csapat a chilei Atacama-sivatagban található ALMA rádiótávcső-rendszerrel is megvizsgálta a Vénusz légkörét ugyanazon a milliméteres hullámhosszon, és megállapították, hogy a bolygó felhőiben alacsony koncentrációban valóban megtalálható a vegyület.

A Nature Astronomyban megjelent tanulmány alapján a kutatócsapat ezután azt vizsgálta, hogy a foszfin származhat-e valamilyen természetes, nem biológiai folyamatból, mint amilyen a villámlás, a napsütés, a vulkáni tevékenység, vagy a bolygó felszínéről származó ásványok, ám arra jutottak, hogy ezekből az eseményekből legfeljebb tízezred része keletkezhetne annak a mennyiségnek, amennyit a bolygó légkörében találtak. A tanulmány azt is hozzáteszi, hogy az élő organizmusoknak ezzel szemben csak nagyjából a kapacitásuk 10%-val kéne dolgozniuk, hogy ekkora mennyiségű foszfint hozzanak létre.


Az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) egyik antennája (Fotó: AUI/NRAO, Carlos Padilla)

A kutatásban szintén részt vevő Clara Sousa Silva, az Massachusetts Institute of Technology (MIT) molekuláris asztrofizikusa hozzátette, hogy egyelőre még nagyon sok a megválaszolásra váró kérdés, amelyek közül a legfontosabb, hogy hogyan maradhatna életben bármilyen élőlény a Vénuszon található viszonyok között. "A Földön néhány mikroba képes arra, hogy alkalmazkodjon az 5%-os savtartalomhoz - de a Vénusz felhői szinte teljes egészében savból állnak". Leonardo Testi, az ESO csillagásza a felfedezés kapcsán azt emelte ki, hogy bár az hatalmas áttörés lenne az asztrobiológia számára, ám számos további kutatásra lesz szükség, amivel kizárhatják, hogy más kőzetbolygókon a foszfin származhat más forrásokból is, mint a Földön.

(Borítókép: Művészi illusztráció a Vénusz légköréről, Fotó: Getty Images)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.