Az Európai Űrügynökség egy évtized után újra asztronautákat toboroz, a részleteket most osztották meg egy virtuális sajtótájékoztató keretében. David Parker, az ESA humán- és robotkutatási igazgatója elmondta, több mint húsz új tagot terveznek felvenni a szervezet csapatába, közülük pedig néhányan űrhajóssá válhatnak majd. Ez egészen új időszámítást nyit meg az ügynökség számára. Az űrhajósok élete hektikus és fárasztó, ezért a jelentkezők különleges adottságokkal kell, hogy rendelkezzenek, de ezalatt nem speciális kvalitásokat kell érteni, hanem például kivételes stressztűrő képességet.
Lucy van der Tas, a szervezet új tehetségek felvételéért felelős vezetője úgy nyilatkozott, a leendő asztronautáknak rendelkeznie kell valamilyen típusú tudományos, mérnöki, számítógéptudományi vagy matematikai diplomával, valamint két év gyakorlattal valamilyen intézmény laboratóriumában, vagy kórházban. A PhD nem elvárás, de szükséges egy repülési hatóság által kiállított igazolás a megfelelő fizikai állapot bizonyítására.
A megfelelő fizikai állapot azonban nem jelenti többé azt, hogy a mozgássérültek nem jelentkezhetnek.
A toborzás legnagyobb újdonságának a Parastronaut programja ígérkezik, ami lehetőséget ad majd a fogyatékkal élő emberek számára is, hogy űrhajóssá válhassanak. Amennyiben az összes többi elvárásnak megfelelnek, szellemileg és pszichológiailag egészségesek, ugyanolyan esélyekkel indulhatnak, mint bárki más, de a program részleteiről egyelőre még nem árultak el túl sokat az ügynökség munkatársai, valószínűleg a gyakorlati kiképzés során fog eldőlni, hogy pontosan hogyan alakul a Paranastronaut jövője. Azt azonban már most lehet tudni, hogy 130 cm alatti, vagy valamilyen, alsó végtagot érintő problémával, például eltérő hosszúságú lábakkal rendelkező emberek is jelentkezhetnek. A résztvevők hangsúlyozták, a Földet elhagyva mind egyenlőek vagyunk, ami ebben az esetben nem csak azt jelenti, hogy bármilyen kis ország, bármilyen tapasztalatlan lakosa megpróbálkozhat az űrhajós kiképzéssel, hanem azt is, hogy, egyikünk sem született a Földön kívüli állapotok elviselésére, így mindenkinek megpróbáltatást jelent az űrhajós szakma. Ahogy azt Samantha Cristoforetti, az ESA űrhajósa megfogalmazta:
"Az élet nem úgy fejlődött, hogy az űrbéli körülményekhez legyen adaptálva. Az űrben mindnyájan hátrányos helyzetűek vagyunk."
Cristoforetti és Tim Peake asztronauták arról is meséltek, mire számíthatnak majd a jelentkezők a válogatás során, hiszen nekik van már tapasztalatuk azzal kapcsolatban, hogy hogyan is néz ki a procedúra és mi kell a sikeres felvételhez. Peake azonban nem nyugtatott meg senkit túlzottan a kérdéssel kapcsolatban, ahogy elmondta, a felvételi fázis rendkívül megterhelő és bizony sokan lemorzsolódnak a végére, a legutóbbi, 2008-ban tartott válogatón már az első fordulón is csak nagyjából az emberek 11%-a jutott át.
Lucy van der Tas azonban azt is hozzátette, a bukáshoz ez a lehető legjobb hely, vagyis senkinek nem kell szégyellni magát, ha nem sikerül a felvételije, hiszen több ezer jelentkezőt várnak és abból mindössze néhányan kerülnek be az ESA kötelékébe űrhajósként. Viszont már maga a jelentkezés is megéri, mivel más pozíciók és munkák is nyitva állnak az ügynökségnél azok előtt, akik mégsem bizonyulnak megfelelő asztronautának. Cristoforetti adott egy jó tanácsot azzal kapcsolatban is, hogy mit tegyen az ember, ha nagyon szeretne űrhajós lenni, de úgy gondolja, hogy ez neki úgysem fog menni: ez esetben ne őrlődjünk tovább, hanem jelentkezzünk.
Ne vegyük el a felvételi bizottság munkáját, úgyis az ő reszortjuk eldönteni, hogy kit találnak alkalmasnak, előre nem tudhatjuk pontosan, hogy átmegyünk e a vizsgákon.
Peake szerint azonban érdemes alaposan elmélyedni az űrhajózás történetében, és működésében és minél több kutatómunkát végezni a témával kapcsolatban. Aki pedig végül bekerül az exkluzív csapatba és az ügynökség tagjává választják, az hamarosan (lásd: mikor felépül) akár a Gatwayen szolgálhat, vagy a Holdra is eljuthat. Az ISS ugyan már nem sokáig kering űrhajósokkal megpakolva a fejünk felett, és, mivel az űrhajós kiképzés éveket vesz igénybe, mielőtt valaki elhagyhatja a Földet, az új nemzedék már valószínűleg máshol fog munkába állni. Az ISS teljes leszereléséig még legalább tíz év van hátra, addig is folynak a tárgyalások a különféle szervezetek között a jövőről.
Annyi azonban biztos, hogy az űrutazások egyelőre zajlanak, a SpaceX és Szojuz rakétákkal és nemzetközi partnerekkel, például Kínával együttműködésben. Aki szeretne űrhajós lenni, az március 31-étől május 28-áig adhatja be jelentkezését az ESA Karrier oldalán. Az ezután induló válogatási procedúra júliusban a pszichológiai tesztekkel, jövőre az orvosi alkalmasságival és interjúkkal folytatódik és 2022 októberéig tart majd.
(Fotó: ESA)
Saját űrsikló építésébe kezd az Európai Űrügynökség
Az ESA már 2015 óta kísérletezik egy többször felhasználható űrrepülőgép fejlesztésével, amely jelentősen olcsóbbá tehetné a mikrogravitációban végezhető kutatásokat. Az űrügynökség most bejelentette, hogy megállapodást kötöttek a jármű megépítésére.
Hatalmas, kozmikus karommal takarítja ki a világűrt az Európai Űrügynökség
Lesz mit rendbe tenni, hiszen az alacsony Föld körüli pálya mára egy valóságos szemétdombbá változott.
Fordítva bekötött kábelek okozták a Vega VV17 misszió kudarcát
Tavaly november 16-án letért pályájáról, majd megsemmisült az Európai Űrügynökség és az Arianespace rakétája, fedélzetén két értékes műholddal. Az összeszerelés alatt figyelmetlenségből felcseréltek két, irányítást biztosító kábelt - derült ki a hivatalos vizsgálat során, ez vezetett a Vega bukásához. A következő kilövésre azonban nem kell sokat várni, az immár alaposabban ellenőrzött Vega rakéta márciusban újra szállhat az Airbus Pléiades Neo képalkotó műholdjával a napszinkron pálya felé.