A hálózatkutató aki megjósolta a jövőt és a jóslás algoritmusa, amivel dolgozik

2020 / 06 / 07 / Justin Viktor
A hálózatkutató aki megjósolta a jövőt és a jóslás algoritmusa, amivel dolgozik
2014 augusztusában a hálózatkutató Alessandro Vespignani váratlan telefonhívást kapott: példátlan járvány pusztít Guineában, amely hamarosan a világ többi részén is szétterjedhet. A vírust ebolának hívták, és Vespignani csapatával, valamint egy szuperszámítógéppel és a rajta futó algoritmusok és szimulációk segítségével hónapokkal előre megjósolta a vírus terjedését.

Orákulum

Az idők hajnala óta megszállottan igyekszünk megjövendölni az elkövetkezendő eseményeket. Mi történne, ha lehetséges lenne jó előre látni, nem pusztán az olyan jelenségeket, mint az időjárás, hanem egész életünket? Az új, mesterséges jövendőmondók már ezzel próbálkoznak.

Alessandro Vespignani olasz-amerikai fizikus, az összetett hálózatokon végzett munkájával vált igazán ismertté, különös tekintettel a hálózat-elmélet alkalmazásával a betegségek terjedésének előrejelzésére, a számítási epidemiológiára, valamint az internet topológiai tulajdonságainak tanulmányozására.

Jelenleg a Northeastern Egyetem, fizika-, számítógépes- és egészségtudományi-egyetemi professzora a Network Science Institute igazgatója. Romualdo Pastor-Satorrassal közös könyve az Internet evolúciója és felépítése (Evolution and Structure of the Internet) 2004-ből. 

Alessandro Vespignani friss munkája, A jóslás algoritmusa címmel, az olasz eredeti után elsőként jelent meg nemrég magyarul, megelőzve az angol kiadást is (!) a  könyv bemutatójának kapcsán híres tudósunk Barabási Albert-László - aki maga is hálózatkutató - beszélgetett Bostonból a világhírű tudóssal.

Alessandro Vespignani könyve a koronavírus-kor bestsellerének is nevezhető, hiszen Vespignani hálózatelméletre épülő előrejelzései alapján döntenek ma a világ kormányai arról, milyen intézkedéseket vessenek be a koronavírus ellen.

Vespignani volt az, aki húsz évvel ezelőtt megteremtette a modern vírusterjedést leíró modellezés eszköztárát. Az általa tervezett algoritmusokat vetették be minden jelentős vírus esetén, az Ebolától a koronavírusig. A WHO és más nemzetközi intézmények számára Vespignani készít előrejelzéseket arról, pontosan mikor és hány ember fog megbetegedni a világ nagyobb városaiban, és hogy a különböző megszorító intézkedések hogyan befolyásolják majd a vírus terjedését.

“A jóslás algoritmusa című kötetében Vespignani közérthetően mutatja be a jósolhatóság problematikáját, illetve az előrejelzésekben rejlő lehetőségek és az ehhez kapcsolódó felelősség kérdését” - méltatta a munkát Barabási Albert-László.

Alessandro Vespignani jövendőmondó tudományával nem bízza magát a természet jelzéseire - a datifikálás matematikai módszereit alkalmazza.

És hogy kik látják őt el adatokkal?

Mi magunk. A bankkártyánkkal kiegyenlített összegek elárulják, mit engedhetünk meg magunknak, és hogy mi tetszik nekünk.

Az okostelefonunkban lévő GPS rögzíti minden helyváltozatásunkat, a Facebook szerverein futó algoritmus megtanulja, milyen az ízlésünk filmek és zene, divat és ételek tekintetében, sőt, a megszerzett adatok birtokában képes kikövetkeztetni, kire szavazunk majd a következő választáson.

A mindenfelé széthintett információk jelentik a kiindulási pontot, a forrást, amelyből a jövő szimulációja érdekében meríteni lehet. Olyan fontos jelenségek megjövendölésére lehetünk ezáltal képesek, mint a világméretű járványok, a háborúk, a gazdasági és politikai összeomlások, vagy épp a természeti katasztrófák. A jóslás algoritmusa nem azt árulja el, mindez hogyan következhet be egy napon, hanem arról számol be, hogy miként működik ez már most is anélkül, hogy tudomást szereznénk róla.

A könyv magyar kiadása a Librinél kapható.

(Forrás: Facebook Képek: WF, Libri)


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.