Az indonéz egészségügyi miniszter saját fejlesztésű terápiát vezet be a stroke kezelésében

2020 / 01 / 12 / Bobák Zsófia
Az indonéz egészségügyi miniszter saját fejlesztésű terápiát vezet be a stroke kezelésében
Az agy-öblítésnek keresztelt kezelési módszer sok ember életét megmentheti, feltéve, hogy működik. De vajon tényleg működik?

A stroke, vagy más néven szélütés az egyik vezető halálozási ok a világon, Indonéziában pedig az első helyen áll. A problémát nem csak a szűk időkeret jelenti, amely a stroke bekövetkezésétől a kórházba szállításig rendelkezésre áll, hanem a következmények is. Gyakran az enyhe szélütést szenvedő (TIA, átmeneti ischaemiás attak) betegek a tünetek elmúlása után nem számítanak további komplikációkra, így gyakran fel sem keresik az orvosukat, pedig felmérések szerint a TIA-t követő két hétben negyven százalékos eséllyel bekövetkezik a sokkal komolyabb, végleges tünetekkel jelentkező stroke. A páciensnek ilyenkor a leggyorsabb kórházba jutás és ott a kezelés minél előbbi megkezdése a leglényegesebb, azonban az első észlelők, akik a mentőket hívják, gyakran nem tudják pontosan, mivel is állnak szemben, mennyire súlyos a helyzet.

A helyszínre kiérkező segítség sebessége sem mindig megfelelő, az útviszonyok miatt, bár már vannak tervek arra nézve, hogy a jövőben hogyan forradalmasíthatnák a közlekedési eszközök innovációi a sürgősségi ellátást is. Az elektromos repülő-taxik jövőbeli elterjedésével kevesebb gondot okozhat a forgalom, a Jump Aero cég például nemrég jelentette be, hogy a kisméretű és így könnyen navigálható eVTOL (electric vertical takeoff and landing) repülőjét szeretnék bevetni a first responderek, vagyis mentősök, tűzoltók, műszaki mentők minél sebesebb helyszínre szállításában vészhelyzet esetén.

Amennyiben a beteg sikeresen eljut az orvoshoz és megmentik az életét, a következmények akkor is súlyosak lehetnek, életen át tartó ellátást igényelve, így a stroke gazdasági terhe az összes betegség között a legnagyobb. Az irányelvek, melyek nemzetközi szinten szabályozzák (pontosabban tanácsokkal segítik) az ischaemiás stroke ellátását, elsősorban a 2013-ban kiadott Guidelines for the Early Managment of Patients With Acute Ischemic Stroke című kiadványra épülnek, melyet az American Heart Association / American Stroke Association fogalmazott meg. Európában is megjelent egy összefoglaló a témában, az European Recommendations on Organisation of Interventional Care in Acute Stroke (EROICAS), mely több vezető neurológiai intézmény (többek között az Európai Stroke Szervezet, vagy az Európai Neurológiai Akadémia) közös munkájának eredménye. Magyarországon ezekre épül a Magyar Stroke Társaság vezetősége által 2017-ben megjelentetett egészségügyi szakmai irányelv.

Indonéziában is az amerikai szabályzat szolgál útmutatóul a kezelésekhez, azonban törvényileg nem számít bűncselekménynek az előírásoktól való eltérés. Az egészségügyi miniszter, Terawan Agus Putranto így letért a kitaposott ösvényről és a normáktól elkanyarodó terápiát fejlesztett ki. Terawan, aki radiológusi képzettséggel rendelkezik, 2012 óta alkalmazta a Gatot Soebroto Katonai Kórházban a módszert, jelentése szerint ez alatt az idő alatt több ezer pácienst sikerült megmentenie, köztük prominens üzletembereket, katonai vezetőket és politikusokat, beleértve a korábbi miniszterelnököt, Susilo Bambang Yudhoyonót is. A kezelés ára igen magas, majdnem félmillió forint, de, mióta tavaly októberben kinevezték az egészségügyi miniszteri posztra, az orvos a terápia általános bevezetését tervezi, hogy mindenki számára elérhető legyen. „Ha megvalósíthatjuk, miért ne tennénk?” – tette fel a kérdést Terawan egy szemináriumon – „Amire szükségünk van, az a hajlandóság. Ha megvan a kellő elszántság, megtaláljuk a módját a finanszírozásnak is.”

A kezelést agymosásként, vagy agyöblítésként emlegetik, hivatalos nevén Intra Arterial Heparin Flushing (IAHF). Az IAHF a hagyományosan alkalmazott diagnosztikai művelet továbbgondolása, melynek során az úgynevezett digitális szubsztrakciós angiográfia (DSA) módszerével egy katétert vezetnek a páciens lábából az agyi erekbe, majd a kontraszt festékanyag segítségével a röntgensugár kimutatja az érhálózatot és a probléma forrását. Ilyenkor heparinnal, azaz antikoaguláns szerrel érik el, hogy ne alakuljanak ki vérrögök az agyban vagy artériákban. Eddig tart a tradicionális diagnosztika.

Terawan ezt terápiává alakította, extra heparin alkalmazásával, mely kimossa a stroke során kialakult vérrögöt az agyból.

A problémát az jelenti, hogy egy újfajta orvosi kezelés hatékonyságának alátámasztásához alapos vizsgálatokra van szükség, vagyis lehetőleg több klinikai teszten átesett, szakmai szempontból kiértékelt kísérletekre. Az indonéz neurológusok egybehangzó állítása alapján viszont nincs bizonyíték arra, hogy a kezelés hatékony lenne és azzal, hogy nem követi a nemzetközileg elfogadott protokollokat, lehetséges kockázatnak teszi ki a betegeket. A kockázatot ugyan csak 0.05% és 0.08% közé teszik, de így is megvan az esélye, hogy a nem megfelelő terápia okozza a stroke beteg állapotának súlyosbodását. 2018-ban az Indonéz Orvosi Társaság Etikai Bizottsága gyűlésre hívta Terawant, hogy megmagyarázhassa a munkájának részleteit, de az orvos nem jelent meg. A bizottság, távollétében, négy etikai szabály megszegésében találta bűnösnek:

  • költségek felszámolása a kezelésekért, melyek hatása nem bizonyított
  • hamis ígéreteket a gyógyulásra a betegeknek számára
  • mértéktelen önreklámozás
  • a bizottsággal való együttműködés hiánya

Ennek következményeként egy évre bevonták a tagságiját. Az indonéz kormány azonban támogatja Terawant. Az előző egészségügyi miniszter, Nila Moeloek 2018-ban egy titkos levélben megírta az indonéz hadsereg vezetőjének, hogy véleménye szerint a katonai kórháznak továbbra is alkalmaznia kéne a terápiát, noha a minisztérium munkacsoportja azt tanácsolta, hogy tiltsa be a gyakorlatot. Egy másik kiszivárgott levél szerint pedig az Indonéz Orvosi Bizottság kérte az újonnan kinevezett elnököt, Joko Widodót, hogy ne Terawant jelölje ki az egészségügyi miniszteri posztra, de az elnök nem fogadta meg a tanácsot.

Az újszerű orvosi kezelések kifejlesztése mindig ellentmondásos téma, nehéz megmondani, hány kísérlet elvégzésére és milyen mennyiségű adat begyűjtésére van szükség, mielőtt száz százalékig biztonságosnak lehet értékelni egy adott módszert. Maga a stroke-os eseteknél alkalmazott diagnosztikai eszköz, az angiográfia kezdeti alkalmazása sem volt sikeresnek mondható, António Egas Moniz, a portugál neurológus első kísérlete során a három páciensnél festékanyagként használt stroncium és lítium-bromid az egyikük halálát okozta.

Az orvos később áttért a nátrium-jodid alkalmazására és ezzel, 1927-ben már jobb eredményt ért el, kifejlesztve az azóta is használatos agyi angiogramot.

Moniz 1949-ben kapta meg a Nobel-díjat a lobotómia pszichiátriai eseteknél alkalmazott eredményeiért, a kezdeti problémákat és sikertelenséget így messze meghaladta a későbbi eredményessége. Ma azonban, mikor már vannak alkalmazható terápiák a szélütés gyógyításában, az új módszerek alapos, magas szintű szakmai vizsgálat alá vetése elengedhetetlen, kérdés, hogy Terawan, aki miniszteri posztjánál fogva döntési joggal rendelkezik, vajon megfogadja e az irányelveket.

(Forrás: Sciencemag,  Fotó:


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.