A Monte Sierpe („Kígyó-hegy”) oldalában a lyukak szabályos sávba rendeződnek: a sáv hossza kb. 1,5 km, egy-egy üreg 1–2 méter átmérőjű és legfeljebb 1 méter mély. A drónfelvételek „matematikai mintázatot” mutatnak, a mintázat pedig a khipu – az inkák csomózott zsinórja – logikájához hasonló számbavételt sejtet.

A kutatók mikroszkopikus növénymaradványokat is találtak: kukoricapollent a lyukakban, valamint gyékény nyomait, amelyet a Chincha Királyságban kosárfonáshoz használtak.

„Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a közösségek időről időre kibélelték a lyukakat, és árut helyeztek beléjük – fonott kosarakban vagy kötegekben” – mondta Jacob Bongers, a Sydney-i Egyetem kutatója.

A lelőhely feltehetően még az inkák előtt, valószínűleg Kr. u. 1000–1400 között, a több mint százezres Chincha Királyság idején jött létre cserekereskedelemre; az inka hódítást követően pedig adó- és járulékszámadásra szolgálhatott.

A tanulmány november 10-én jelent meg az Antiquity-ben; a lyukak így mostanra kevésbé misztikusak, sőt a céljuk talán egészen banális volt: egy rég elnémult piactér könyvelősorai.

(Kép: C. Stanish; Antiquity Publications Ltd; CC BY 4.0)