Az ITER-t 2013-ban kezdték el építeni a franciaországi Cadarache-ban, ahol a leendő reaktoron kívül számos más épületet is készítenek, amelyek mindegyike fontos szerepet játszik majd a reaktor működtetésében. Ezek egyike a Vezérlő Épület, amelynek jelentőségét a reaktor életében talán csak maga a tokamak fogja felülmúlni - innen indulnak ugyanis a reaktor működtetésében létfontosságú parancsok, amelyek a rendszert irányítják.

Mint az ITER-ben minden, a Vezérlő Épület méretei is óriásiak, három emeleten, összesen 3500 négyzetméternyi területen helyezkednek itt el a különböző termek, köztük az irányítótermek, a szervereket tartalmazó helyiségek és azok az irodák, amelyekben a kutatók megbeszélhetik a napi eseményeket. Az ITER "agyaként" szolgáló épület központja a fő vezérlőterem, ahol a szokásosnál (például a JET tokamaknál) sokkal nagyobb számú személyzet dolgozik folyamatos váltásban, így a helyszínen állandóan jelen lesz egy 60-80 fős, kutatókból és mérnökökből álló szakértői csapat. Annak érdekében, hogy a hely alkalmas legyen a folytonos munkára, a tervezők igyekeztek minél inkább élhetővé tenni, olyan kialakítással, ami lehetővé teszi a zavartalan kommunikáció és együttműködés mellett a nagyfokú koncentrációt is. A reaktor megfigyelése a hatalmas képernyők segítségével zajlik, amelyeken a tokamak belseje látható, vagyis nem csak adatokat, hanem konkrét vizuális közvetítést is kapnak a szakértők.

Az irányítást eleinte, a konstrukció ideje alatt több más teremből végezték, illetve 2022 novemberében működésbe lépett az ideiglenes fő vezérlőterem (T-MCR) is az ITER HQ 2016-os szobájában. A teremben kezdték használni azt a CODAC munkaállomást is, ami később az utódjába, az MCR-ba (main control room) került át, és ahonnan többek között a különféle pumpákat (a folyadékokat és gázokat keringető rendszerek pumpáit) segítettek üzemeltetni. Az SCOD (Science, Controls & Operation Domain) operátorok voltak felelősek például a demineralizált vizet tartalmazó másodlagos hűtési rendszer kezeléséért.

A feladatokat most viszont végre átvehette az állandó fő vezérlőterem, ahonnan december 19-én el is küldték a terem történetének legelső CODAC (Control, Data Access and Communication) parancsát.

A művelet alatt egy, a Vezérlő Épülettől
fél kilométernyire lévő pumpát indították el, amely a RPC (reactive power compensation installation) hűtőrendszerében játszik szerepet. A fő vezérlőterem 750 négyzetméteres területén egyelőre egyetlen asztal és három kijelző található csak, de lassan benépesül, ahogyan az ITER közelebb kerül a beiktatáshoz. A reaktor működése idején a kijelzők már egy 120 négyzetméteres falat alkotnak majd, ahol minden fontos információ megjelenik a tokamak működéséről. A fő vezérlőterem helyét szükség esetén a tartalék vezérlőterem veszi át, ami egy szeizmikusan védett épületben kap helyet, hogy a reaktor működését minden körülmények között biztosíthassák.

A CODAC parancs elküldése jelentős mérföldkövet jelent az ITER előkészítésében, de más fontos események is történtek az elmúlt időkben, amelyek már a reaktor indításának közelgését jelzik.

A tavalyi év végén tesztelték azt a magyar készítésű berendezést az ITER mágnesesteszt-laboratóriumában, ami kulcsfontosságú lesz a tokamak biztonságos működésében.

A szóban forgó berendezés egy speciális pelletgyorsító eszköz, ami a tört pellet belövő technológia részét alkotja. A rendszer lényege, hogy a mínusz 260 Celsius fokos hőmérsékleten lefagyasztott szilárd hidrogén pelletet kilövi, összetöri és bejuttatja a tokamak plazmájába. A szilárd hidrogéntörmelék képes a plazma gyors lehűtésére, vagyis alkalmas rá, hogy megelőzze egy esetleges hiba során azt, hogy az instabillá váló, százmillió Celsius-fokos plazma problémákat okozzon. Az eszköz jelentősége abban rejlik, hogy ezzel a technikával szabályozott, kontrollált módon tudják lehűteni a forró plazmát, ahelyett, hogy az magától hűlne le, a berendezés falaiban esetlegesen nehezen javítható és az ITER hosszú ideig tartó leállítását eredményező károkat okozva.

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma munkatársai által fejlesztett berendezés egy gázszelep, ami képes az akár 150 bar nyomású gázt néhány ezredmásodperc alatt a pelletet tartalmazó csőbe juttatni, ezzel kilőve azt. A mágneses tesztek során sikerült több mint ötszáz ciklusban üzemeltetni az eszközt, így a laboratórium elnyerte az ITER-be építendő gyors szelep prototípus kifejlesztésére kiírt pályázatot. Az Energiatudományi Kutatóközpont leírása szerint a fejlesztés sikere nemcsak a huszonhét ITER-szelep legyártásának lehetőségét teremtheti meg, hanem szélesebb körű ipari alkalmazások előtt is kaput nyithat.

(Fotó: ITER Szervezet, HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont)

Hogyan készül az ITER fúziós reaktor vészleállítója? Az ITER reaktor plazmájába fagyasztott hidrogénpelleteket lövő szerkezettel lehet majd biztonságosan leállítani a fúziós berendezést - az erre szolgáló eszközöket többek között Magyarországon fejlesztik és itt sikerült először az ITER-hez adaptált hidrogénjég-lövedékeket készíteni és kilőni.