Éppen emiatt érdekes, hogy a NSA 2020-ban közzétett egy nyilvános dokumentumot, amelyben ahhoz adnak tippeket, hogyan tudjuk a leghatásosabban elkerülni, hogy bárki információkat szerezhessen a tartózkodási helyünkről. Mivel a dokumentumot elsősorban olyanoknak szánták, akik nemzetbiztonsági szempontból érzékeny területen dolgoznak, így egy hétköznapi felhasználónak talán kevésbé hasznosak az NSA tanácsai, ugyanis attól függően, hogy mire és mennyit használjuk a telefonunkat és egyéb mobileszközeinket, eléggé megnehezítené az életünket, ha minden egyes utasítást be akarnánk tartani. A dokumentum ezzel együtt tökéletesen rávilágít, hogy mennyire nehéz annyira levágni magunkat a hálózatról, hogy senki se tudja lenyomozni, merre járunk.
Ez valószínűleg nem sok ember számára jelent új információt, hiszen a mobileszközökről köztudott, hogy számtalan különböző módon osztják meg a helyzetüket. Már önmagában a cellainfromációk alapján, vagyis azzal, hogy kapcsolódunk a hálózatra, a szolgáltató nyomon tudja követni a készülék helyzetét. Ez a legtöbb esetben nagyon hasznos, például ha valaki az USA-ban felhívja a 911-et (általános segélyhívó), de nem tudja elmondani, hol van. Ugyanakkor nem egy esetben kiderült, hogy a szolgáltatók adatokat adtak el harmadik félnek, valamint ismertek olyan hamis bázisállomások is, amelyekkel bárki könnyen nyomon követheti az egy területen tartózkodó emberek mozgását.
A legtöbb eszközben megtalálható GPS, Bluetooth és wifi szintén információkat szolgáltathat a tartózkodási helyünkről, az NSA szerint pedig ezekből az adatokból rengeteg információ kinyerhető, akár az egy területen tartózkodó emberek számára vonatkozóan, akár az emberek vagy szervezetek napi rutinjáról, vagy emberek, szállítmányok mozgásáról.A dokumentum szerint a vezeték nélküli technológiákon kívül a tartózkodási helyünk akár az úgynevezett browser fingerprintinggel is felmérhető, vagyis azzal a technikával, amit egyes oldalak használnak arra, hogy a böngésző beállításai alapján azonosítsák a felhasználókat.
Bár a helyadatokat ki lehet kapcsolni az egyes alkalmazásoknál, azonban az NSA figyelmeztet, hogy ezzel magát a GPS-t nem kapcsoljuk ki, és valójában alig csökkentjük annak a kockázatát, hogy nyomon tudjanak követni minket. Ez ugyanis csak az alkalmazások számára teszi elérhetetlenné a helyadatainkat, de egyáltalán nem akadályozza meg, hogy az operációs rendszer kommunikálja az információkat a hálózat felé.
Az NSA kiemeli, hogy a GPS nem egyenlő a helyadatokkal, vagyis ha a GPS és a mobilhálózat ki is van kapcsolva, a készülék képes bemérni a saját helyzetét akár wifi vagy Bluetooth segítségével is. Emellett a weboldalak és alkalmazások a készülékben található más szenzorok vagy a böngészőnk adatait is felhasználhatják a tartózkodási helyünk megállapítására, arról nem is beszélve, hogy a kikapcsolás nem is mindig jelent valódi kikapcsolást, hiszen a Bluetooth bizonyos eszközökön akkor sem kapcsol ki teljesen, amikor éppen nem aktív.
A tartózkodási helyünket nem csak a mobileszközök leplezhetik le, a különböző fitneszkarkötők, okosórák, okos orvosi eszközök, IoT eszközök és járművekbe épített kommunikációs eszközök mind el vannak látva olyan adatkapcsolati szabványokkal, amelyek alapján bemérhető a helyzetük. Az NSA külön kitér az otthoni okoseszközökre, amelyeknek egy jelentős részében az adatkapcsolatot ki sem lehet kapcsolni, és nem csak magukról, de a környezetükben lévő összes többi eszközről is információkat szolgáltathatnak.
Az alkalmazásokkal kapcsolatban az NSA megjegyzi, hogy számos app annak ellenére is hozzáférést kér a tartózkodási helyünkhöz, hogy a működésük szempontjából erre egyáltalán nem lenne szükség. A hírszerző ügynökség szerint emellett nagyon óvatosnak kell lennünk a közösségi médiában megosztott információkkal, a különböző oldalakra feltöltött képek például olyan metaadatokat tartalmazhatnak, amelyek árulkodnak arról, hogy hol készültek (ez mondjuk sokszor még metaadatok nélkül is kitalálható).
És most következzenek az NSA tippjei azoknak, akik szeretnék a lehető legkevesebbet elárulni arról, hogy mikor merre járnak:
Ez a cikk eredetileg 2020. 09. 21-én jelent meg a Rakétán.
(Borítókép: Henry Perks/Unsplash)