Na jó, a fenti sor inkább hangzik fenyegetően, mint bárhogy másként, de a Duke Egyetem koncepciója, az okosvécé valami ilyesmit ígér: éberen őrködik az egészségünk, sőt hálózatként (bizony: az okosvécéknek már ilyenjük is lesz) a tágabb populáció egészsége felett. És bár maga az elképzelés nem egy humoros magas labdát dob fel, valójában nagyon komoly egészségügyi megoldásról beszélhetünk. Mint az ugyanis az egyetem honlapján olvasható, mind a vizelet, mind a széklet adatgazdag minta, amelyek használata a klinikumban azonban nincs kiaknázva, elsősorban mert az emberek ódzkodnak ezek begyűjtésétől. Ezen segít azonban az okosvécé a maga „kezeket nem igénylő”, „húzd le, és felejtsd el” technológiájával.
A felhasználó szempontjából a dolog valóban nem igényel semmiféle befektetett munkát a mellékhelyiségekben szokásos teendők elvégzésén kívül. A háttérben azonban nagyon komolyan kiképzett mesterséges intelligencia dohog, amely 3328 darab székletről készült felvétel segítségével tanulta ki az elemzés csínját-bínját. Ezeket a képeket először a gasztroenterológusok kategorizálták a nemzetközi klinikumban bevett sztenderdek alapján, majd ezután a mély tanulásos algoritmus végigszkennelte a képeket, és a mesterséges intelligencia pedig elvégezte a besorolást. A gép egyébként az esetek 85,1 százalékában pontosan kategorizálta az adott székletet, így például felismerte a vért, vagy bizonyos emésztőrendszeri megbetegedések kísérő tüneteit.
A technológia egyfelől tehát azért jó, mert a krónikus gyomor- és bélrendszeri betegségeket lefolyását, illetve a kezelések hatását lehet a segítségével folyamatosan monitorozni akár olyan betegek esetén is, akik maguk valamilyen okból nem tudnak beszámolni arról, hogy milyen volt a székletük, vagy akár valamilyen ellátóhelyen, intézetben élnek. A berendezést egyébként csak installálni kell a vécé lefolyójában, és innentől a felhasználónak semmi dolga nincs vele. Ennyiben tehát egyszerűbbnek tűnik, mint egy korábbi megoldás, amelyről írtunk (lenti cikk): abban az esetben ugyanis egy teljes okoseszközről lenne szó (amely azonban valamivel többet is tud, mint a most szóban forgó kütyü).
Emellett az okosvécé másik jelentős megoldása, hogy épületenként képes a patogének (vírusok, bakétriumok és egyéb kórokozók) megjelenését vizsgálni. Vagyis valami olyasmit kell elképzelni, mint a járvány miatt immár közismert szennyvíz-szondázás, csak ezzel a technológiával immár egy-egy járványkitörés gócaként nem egy települést lehet beazonosítani, hanem akár egyetlen épületet is.
A végső elképzelés épp ezért egy hálózatnyi okosvécé, melyekkel az egyéni betegségek nyomonkövetése és prevenciója valósítható meg, míg populációs szinten a különböző járványok kezelésére is lehetne használni. A kutatók idén létrehozták a Coprata Inc. nevű vállalatot, hogy a koncepciót kereskedelmi forgalomban kapható termékké alakítsák.
(Kép: Pixabay)