Az orosz „kísértet” rádióállomás, amely a háború előtt furcsa jeleket kezdett sugározni

2022 / 11 / 18 / Felkai Ádám
Az orosz „kísértet” rádióállomás, amely a háború előtt furcsa jeleket kezdett sugározni
Az orosz MDZhB rádióadó csak különös zajt sugároz, és hivatalosan nem tartozik senkihez – többek szerint azonban aggasztó jelentősége van, és idén nagyon különös üzeneteket kezdett el adni.

Az orosz MDZhB adó 1982, tehát a hidegháború utolsó évtizede óta sugároz. Mint azt a BBC vonatkozó cikke írja: Egy orosz mocsár közepén, Szentpétervártól nem messze áll egy rozsdás vaskapu – ezen túl rádiótornyok, elhagyatott épületek és elektromos vezetékek találhatóak, amelyeket egy kőfal szegélyez. Ez a baljós hely egy rejtély középpontja, amely egészen a hidegháborúig nyúlik vissza. Többen ugyanis azt feltételezik, hogy ez a „MDZhB” rádióállomás központja, amelyet hivatalosan senki sem üzemeltet. Ez az adó a nap huszonnégy órájában, a hét minden napján, az elmúlt három és fél évtizedben tompa, monoton hangot sugárzott. Néhány másodpercenként ehhez egy második hang is csatlakozik – amely egy kísérteties hajó ködkürtjére emlékeztet. Hetente egyszer-kétszer egy férfi vagy nő felolvas néhány szót oroszul, például „vitorlás csónak” vagy „gazdálkodási szakember”. Az adást bárki, bárhol a világon meghallgathatja, ha a rádióját a 4625 kHz-es frekvenciára tekeri. Vagy akár élőben is hallgathatja például a YouTube-on:

Az ilyen kísérteties adók természetesen sokakat érdekelnek, és így ezek hamarosan kapnak valami becenevet, az MDZhB esetében ez a Buzzer. A Buzzert a feltevések szerint az orosz hadsereg üzemelteti – de ők ezt hivatalosan sosem ismerték el. Jelenleg egyébként két helyszínről is sugároz, az említett Szentpétervár környéki adón kívül Moszkva közeléből is. Érdekesség, de a Szovjetunió bukását követően sem hallgatott el az adó – épp ellenkezőleg: nagyban megnőtt az aktivitása. Maga az általában hallható jel egyébként semmilyen információt nem hordoz a szakértők szerint.

A BBC cikke szerint a Buzzer eredetének magyarázatára három forgatókönyv jöhet szóba, amelyek közül az utolsó kettő összefügg. Az első, és talán ez a legnyugtalanítóbb: a „halott ember keze”. A régi akciófilmekből talán dereng valakinek, hogy a rosszfiú sokszor úgy tartotta sakkban a rendőröket, hogy olyan bombát fabrikált, amely akkor aktiválódott, ha lelövik, és a gombot vagy kapcsolót szorító keze elernyed. Ez lényegében tehát bármiféle „Dead Hand” technológia lényege – fenyegetés, egyben teljes bosszú az illető halála után.

Maga Putyin is nyilatkozott úgy korábban, hogy egy USA és az Oroszország közötti nukleáris háborút senki sem élne túl. Ehhez pedig vegyük még hozzá azt is, hogy ilyen rendszert fejlesztettek a Szovjetunió alatt – ekkor egy számítógépes rendszer figyelte az életre utaló jeleket, valamint a nukleáris csapadék nyomait. Mit jelent mindez a gyakorlatban? Hogyha a rendszer nem érzékeli egy megmaradt orosz katonai hierarchia nyomait, akkor aktiválódik, és teljes pusztítást zúdít a világra. A lényeg tehát, hogy senki se élje túl a Szovjetunió vagy esetünkben Oroszország bukását – több szakértő szerint ugyanis ez a rendszer a mai napig működik.

Elképzelhető, hogy a Buzzer ennek a rendszernek a része, és ha egyszer elhallgat, akkor finoman szólva is sokak napja lesz elrontva? Akadnak jelek, amelyek erre utalnak: a Buzzer viszonylag alacsony frekvencián működik, amelyet „rövidhullámnak” neveznek. Ez azt jelenti, hogy – a helyi rádió-, mobiltelefon- és televíziójelekhez képest – másodpercenként kevesebb hullám halad át egyetlen ponton, ami viszont azzal jár, hogy ezek a jelek sokkal messzebbre juthatnak. Ez tehát egy ideális Dead Hand megoldás lehet. Akad azonban ezzel egy probléma: ha biztosra akarunk menni, hogy az állomásunk mindig hallható a bolygó másik oldalán is (ami egy totális nukleáris háború esetén nem jön rosszul), akkor fontos, hogy a frekvenciát a napszaktól függően változtassuk. A világ minden tájára sugárzó BBC World Service például épp így működik – a Buzzer viszont nem.

A következő megoldás szerint a Buzzer úgynevezett számállomás. Ilyenekből rengeteg akad, és lényegében a hadseregnek és a kémhálózatnak lehet ezekkel feltörhetetlen üzeneteket küldeni. Ilyen állomást tudomásunk szerint épp az oroszok működtettek először, de a hatékonyság miatt ezt hamarosan a britek és egyéb titkosszolgálatok is lemásolták. A dolog egyszerű, és még a mai szuperszámítógépek korában is feltörhetetlen – létre kell hoznunk egy valóban random számokból álló kulcsot (ez egyébként meglepően nehéz feladat, mivel a legtöbb generált számsorban megjelenik valamiféle rendszer), majd ezt megosztanunk azzal, akinek az üzenetet szánjuk. Innentől egészen biztosak lehetünk abban, hogy az üzenetet csak az tudja feloldani, aki a kulcs birtokában van. Épp ezért nem gond az sem, hogy ezen számállomások üzeneteit bárki foghatja, sőt még hasznos is, hogy nem kell mindenféle eszközzel bíbelődni – elég egy egyszerű rádió is.

Hogy ez a megoldás még az okostelefonok korszakában is él, arra konkrét bizonyíték van: 2010-ben Amerikában az FBI orosz ügynökök hálózatát leplezte le, akik mind a 7887 kHz-es rádióállomásról kapták az üzeneteiket.

Ezzel csak az a probléma, hogy a Buzzer számállomáshoz képest sosem ad számokat tartalmazó üzenetet. Sőt az „alapadásban” egészen biztosan nincs információ kódolva. A számok hiánya önmagában azonban nem gond, hiszen bármit át lehet ültetni a matematika nyelvére – ehhez elég akár a közvetített hullámok magasságát vagy a köztük lévő szüneteket módosítani. Azonban – mint tehát arról már volt szó – a Buzzer esetén nem akad semmilyeféle variancia, vagyis nem kódolhat semmiféle üzenetet.

Ezek alapján a legnagyobb esélye annak van, hogy a Buzzer két dolgot egyesít: maga az általában hallható adás csak amolyan helykitöltő, az az egyedüli célja, hogy lefoglalja a szóban forgó frekvenciát. Ha azonban történik valami, mondjuk Oroszországot lerohanják, akkor a Buzzer számállomássá változik, és utasítást küld mind a hadseregnek, mind pedig az ország akár külföldön tartózkodó kémhálózatának. 2013-ban például már sor került ilyesmire, akkor egy adással a teljes harckészültséget tesztelték.

Emiatt aztán, ha a Buzzer a szokásos „műsoron” kívül mást sugároz, azt mindig élénk érdeklődés kíséri. Ilyesmire pedig idén januárban (tehát az orosz invázió előtt) már sor került – ahogy arról az IFLScience beszámol. Az adó ugyanis nem csak a Gangnam Style című slágert adta le, de ha az adást átküldték egy spektrumanalizátoron, akkor ismert mémek is megjelentek, mint például a lenti „troll face”.

A feltevések szerint azonban ez nem az oroszok műve, hanem a frekvenciát „ellopta” átmenetileg egy kalózadó – hamarosan azonban ismét visszatért a Buzzer jól ismert műsora. Aztán persze ki tudja, ilyen rövid idővel Ukrajna lerohanása előtt lehet, hogy a Gangnam Style is valami kulcsfontosságú információt közölt.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Flickr/Frans Berkelaar)


Hello Szülő! Ha a gyereked nem tud valamit, akkor téged fog kérdezni. De ha te szülőként nem tudsz valamit, akkor kihez fordulsz?
A digitális kor szülői kihívásairól is találhattok szakértői tippeket, tanácsokat, interjúkat, podcastokat a Telekom családokat segítő platformján, a https://helloszulo.hu/ oldalon.
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Repül már a vén diák. Hová? Hová?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogy áll a magyar lakosság generációkra bontva a kiberbiztonsághoz? – Erről szól az ESET rendkívül átfogó felmérése, amelyből olyan meglepő eredmények is kiderülnek, hogy kik a romantikus csalások legfőbb célpontjai, miközben az adott csoport nem is nagyon ismeri ezt a fenyegetést.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.