A 2023 FW13 egy olyan sziklás égitest, amelyet kvázi-holdnak neveznek – vagyis ugyanannyi idő alatt kerüli meg a Napot, mint a bolygónk, de a Föld gravitációs vonzása csak nagyon kicsit befolyásolja. Mint látni fogjuk, hasonló égitestből elég sok akad, de annyit érdemes már most tisztázni, hogy a Földnek egyetlen tényleges holdja van, de számos olyan Földközeli objektum (NEO) akad, amelyek keringési pályája rezonanciában van a Földdel – a kvázi-holdak pedig ezek közé tartoznak.
A Nap körül keringő egyéb kisebb objektumok pedig rövid időre akár a Föld körüli pályára léphetnek, és ideiglenesen természetes holdakká válhatnak: 2020-ig a megerősített példák erre a 2006-os RH120 a Föld körüli pályán 2006-ban és 2007-ben, és a 2020-as CD3 a Föld körüli pályán 2018 és 2020 között.
A most szóban forgó objektum tehát egy kvázi-hold, és egyébként elég kicsi, mindössze 15 méteres átmérővel rendelkezik – írja a Live Science. A Nap körüli keringése során a 2023 FW13 a Földet is megkerüli, és 14 millió kilométeres távolságon belül található bolygónkhoz képest. Összehasonlításképpen: a Hold átmérője 3474 km, és pályájának legközelebbi pontján 364 000 km-re van a Földtől a NASA adatai alapján.
A 2023 FW13-at először márciusban figyelte meg a Pan-STARRS obszervatórium. Az aszteroida létezését később a hawaii Kanada-Francia-Hawaii Teleszkóp és két arizonai obszervatórium is megerősítette, majd április 1-jén hivatalosan is bejegyezte a Nemzetközi Csillagászati Unió Kisbolygó-központja. A becslések szerint az objektum legalább i.e. 100 óta lehet a bolygónk “kozmikus szomszédja”, és nagyjából 3700-ig a mostani pályán is marad. Ez alapján ez lehet a bolygónk leghosszabb idejű kvázi-holdja. Aggodalomra azonban nincs ok – bár a 2023 FW13 relatíve közel helyezkedik el hozzánk, az ütközésre nem igazán van esély.
Egyébként nem a 2023 FW13 a Föld egyetlen ilyen jellegű égiteste: egy másik, Kamo'oalewa néven ismert kvázi-holdat még 2016-ban fedeztek fel. Az a kődarab hasonlóan közel található a bolygónkhoz a Nap körüli keringése során, és egy 2021-es tanulmány szerint ez az objektum jó eséllyel a Föld Holdjának a töredéke lehet.
Ezeken kívül is akad kvázi-holdja bolygónknak még szép számmal, ilyenek a 2004 GU9, a 2006 FV35, a 2014 OL339, a 2013 LX28, valamint a 2020 PP.
(Kép: Pixabay/Terranaut)