A rossz szándékkal kikövezett út...

Az online megrendelhető, lakosságnak szánt tömegpiaci DNS-tesztek jó eszközt jelentenek ahhoz, hogy az ember egy kicsivel többet tudhasson meg saját származásáról, hiszen ennek mindenki számára fontos tanulságai lehetnek, és nem utolsó sorban egy családfa is elkészülhet. 

Mások - gyakran akaratukon kívül - mélyen eltemetett, gyakran fájdalmas családi titkokba botlanak, mint az a tucatnyi (talán több száz) mesterséges megtermékenyítés útján született gyermekből lett felnőtt, akik most jöttek rá,

hogy biológiai apjuk nem az, akiről azt gondolták, hanem az az orvos, aki az egészségügyi beavatkozást annak idején elvégezte. 

....a pokolba vezetett.

Ott van például Kelli Rowlette esete, aki 2017-ben az Ancestry.com webhelyen teszteltette DNS-ét, és sokkolta, amikor az eredmények rámutattak, hogy nem áll leszármazotti kapcsolatban az apjával. Ehelyett az derült ki, hogy egy dr. Gerald Mortimer nevű férfi az apja, aki az az orvos volt, aki várandóssága idején az anyját felügyelte. Rowlette perelt, és később még az is kiderült, hogy az Idaho-Fallsi Szülészeti és Nőgyógyászati Szövetség tagjai tisztában voltak Mortimer tetteivel. 

Jacqueline Mroz esete a The New York Times-ban is megjelent, és sajnos nem bizonyult egyedi történetnek. Az Egyesült Államokban (és a világban) egyre több ember jut ugyanarra a következtetésre, miszerint létezik egy egész életükre komoly hatással bíró információ, melyet soha nem tudtak volna meg, ha nem készíttetik el DNS-ük analízisét, az eljárás növekvő népszerűsége miatt. 

Újabb esetek, több száz gyermek

2019-ben a DNS-elemzés megerősítette, hogy dr. Jan Karbaat holland termékenységi problémákkal foglalkozó orvos (aki 2017-ben 89 éves korában elhunyt) legalább 49 gyermek apja volt, akiket azok a nők szültek meg, akik őt a Rotterdami klinikán orvosukként látogatták. De még ez a nagy szám is csak gyenge becslés lehet, a nyomozás szerint ugyanis a valós szám a 60-hoz is közelíthet. Az akkori jelentések szerint a doktor meghamisította az örökítőanyag-adományozók adatait és leírásait. 

Egyelőre nem teljesen világos, hogy az ilyen viselkedés (amerikai neve szerint a  termékenységi csalás) milyen gyakoriságú. A napvilágra kerülő esetek az IVF, és más fejlett termékenységi kezelések segítségével született gyermekek millióinak csupán apró részét képviselik.

Mivel azonban egyre több ember rendel DNS-tesztet, az ilyen típusú visszaélésekről idővel mindenképpen lehull majd a lepel.

"Hacsak nem válik gyakorlattá a csecsemők DNS-ének analízise, és feltételezett biológiai szüleik DNS-ével történő összehasonlítása a gének egyezőségének bizonyítására, akkor sosem fogjuk megtudni, milyen gyakran fordult vagy fordul ez elő" - mondta Dr. Julie Cantor az UCLA Jogi iskolájának doktora és jogtanára, aki az egészségjogra és a reproduktív jogokra szakosodott.

Pszichopatológia

Az sem világos még - bár ez esélyesen egy összetettebb pszichopatológiai kérdés - hogy a termékenységi orvosok némelyike miért csinálja ezt. A sajtó is csak találgat, bizonyos esetek talán a fagyasztott spermiumokhoz való hozzáférés hiányából származhatnak, máskor a dolog perverz hatalmi játék része lehet, esetleg Istenkomplexus, vagy hogy Cantor mondja: "A válasz két “truizmusra” vezethető vissza, Lord Acton „romlott hatalmára” és a “pénzügyi kérdésre”. 

"A legjóindulatúbb elképzelés szerint, miután a páciensnél nem állt be a várandósság állapota, és a rendelkezésre álló sperma nem vezetett embriókhoz vagy várandóssághoz, ezért az elkövető azt gondolhatja, hogy talán ezzel segít" - tette hozzá Cantor. "Egy sötétebb verzió szerint az érintett orvosok tucatjával akarták létrehozni saját gyermekeiket. Vagy talán az igazság valahol a kettő között van."

A probléma nagyságát és elterjedtségét jól jelzi, hogy egyes államok annak is szükségét érezték, hogy új jogszabályokat alkossanak az ilyen szokatlan termékenységi gyakorlatok kezelésére, bár ez gyakran csak az áldozatok kérésére történt meg.

A törvény ereje

Indiana és Kalifornia államokban, a kormányok új jogszabályokat fogadtak el, melyek szerint a sperma nem engedélyezett felhasználása bűntettnek minősül (ez már egy 1995-ös eset után megtörtént, mikor az érintett párok rájöttek, hogy egy termékenységi klinikán az embrióikat idegenekbe ültették be). Az érintetteknek azóta joguk van perelni a felelősöket. Időközben Texasban ugyanezt a szexuális zaklatás egyik formájának nyilvánították. Bárki, akit illetéktelen sperma, vagy petesejt vagy embrió felhasználáson kapnak, szexuális bűncselekmény elkövetőjének minősül.

Noha a fenti példák megmutatják, hogy egyes esetekben a bebizonyosodott termékenységi csalások nyomán módosították, vagy kiegészítették a jogszabályokat a bűncselekmény közvetlen megállapításával, a folyamat lassú és időigényes. "Sajnos a törvény nem igazán érte utol még a technológiát, és a rendelkezésre álló jogi terminusok sem passzolnak össze az elkövetett tettekkel" - magyarázta Cantor. 

Az első eset

1992-ben, évekkel az otthoni tesztelés hajnala előtt a New York Times beszámolt egy dr. Cecil B. Jacobson nevű termékenységi orvos bíróság elé állításáról Virginiában. Az orvos azt mondta a pácienseinek, hogy terhesek, miközben nem voltak azok és később kiderült, hogy saját spermájának felhasználásával megtermékenyítette őket a tudtuk és hozzájárulásuk nélkül. Mindezért akkor öt év börtönbüntetést kapott, 52 rendbeli csalás és hamis eskütétel miatt, ahogy azt a Washington Post  is megírta. Ma úgy gondolják, hogy több mint 70 gyerek apja lehetett.

Annak idején az egész ügyet olyan furcsának tekintették, hogy ez inspirálta a 90-es években a The Babymaker: The Cecil Jacobson története címmel forgatott televíziós sorozat létrejöttét is, melyben  George Dzundza játszotta Jacobsont. 

Most hasonló esetek látnak napvilágot más államokban is, például Vermontban és Connecticutban. A különbség annyi, hogy ez a lavina talán már nem megállítható, mivel az olyan mesterséges megtermékenyítés által született gyermekek mint például Rowlette, ennek hatására valószínűleg egyre nagyobb számban végeztetik majd el DNS-tesztjeiket.

(Kép: Unsplash)