Azt már tudjuk, milyen a COVID-járvány, na de milyen lenne egy zombijárvány?

2020 / 04 / 17 / Felkai Ádám
Azt már tudjuk, milyen a COVID-járvány, na de milyen lenne egy zombijárvány?
Ritkán járok csak ki, aminek nem is feltétlen a rendelkezések az okai, hanem hogy az üres utcák, a bezárt boltok a jó idő ellenére is rendkívül deprimálóak. Ismerős díszlet: megannyi zombis filmben/sorozatban/játékban köszöntek már vissza számtalanszor.

Ám ez most a valóság.

A valóságot azonban fel lehet dobni, és eltöprenghetünk azon, miként festene egy, a mostaninál is kegyetlenebb világ. Egy világ, ahol nem a koronavírustól és a kevés lélegeztetőgéptől rettegnek, hanem a hörgő élőhalottaktól.

A Bucknell Egyetem egyik antropológusa, Clare Sammels pedig éppen ezt tette, és több bejegyzésben hasonlította össze a COVID-járványt egy igazán izmos zombi-járvánnyal a Twitteren.

Először is tisztázzuk: az élőhalottak a fikcióban rengeteg módon kialakulhatnak, de Sammels most csak arra az aspektusra koncentrált, amely a kortárs művekből lehet ismerős: vagyis az élőhalotti-létet nem bizonyos tévécsatornák túl hosszas bámulása, hanem egy vírus okozza. Mindez így működött már Romero klasszikusaiban, de akár olyan újabb művekben is, mint a remek Vonat Busanba: Zombi expressz.

Első pillantásra ez a képzeletbeli vírus nagyon csúnyán fest: az R0, az alap szaporodási ráta (tehát hogy egy fertőzött egy immunitást még nem szerzett populációban hány más egyednek adja tovább a kórokozót) félelmetesen magas. Egy zombi rengeteg élő embert harap meg, akik ráadásul mind bezombulnak.

Ennek megfelelően a halálozási, vagyis élőhalálozási ráta sem túl szívderítő: 100 százalékos – akit a zombi megmart, az zombi lesz.

A fentiekből következik, hogy kár a nyájimmunitás kialakulására számítani (a koronavírussal kapcsolatban pedzegette pár ország, hogy erre játszana), hiszen ezekben a fikciós művekben nem nagyon akad, aki túléli a fertőzést és immúnissá válik. Ha pedig elő is fordul ilyen személy, az kifejezetten ritkaságszámba megy (28 héttel később, Wyrmwood - A holtak útja), vagy pedig folyamatos orvosi ellenőrzésre szorul, mint történt az a The Returned világában.

Sammels szerint sajnos a másik megoldás, a vakcináció sem jöhet szóba. A védőoltás lényege ugyanis, hogy a kórokozó egy gyengített formáját juttatjuk be a szervezetbe, ahol az nem okoz komolyabb bajokat, ellenben kialakul vele szemben az immunválasz, és az immunrendszer ezután már emlékezni fog rá.

Ezeknek a vírusoknak ugyanakkor nem létezik gyengített formája, emiatt nincsenek is enyhe fertőzéses esetek egy zombijárványban.

Sammels szerint viszont a zombivírus nem okozna a valóságban világjárványt, hiszen ezeknek a horrormoziknak két nehezen hihető pontjuk is akad épp a pandémia kialakulásával kapcsolatban.

Az első ilyen, hogy egy hasonló vírus megjelenésekor nem lenne szükségünk széleskörű lakossági tesztelésre, egyből ki lehetne szúrni a fertőzötteket. Mivel pedig ezeknek a szerencsétleneknek a gyógyítása nem jön szóba (hiszen halottak), így csak egyfajta kezelés maradt: jellemzően a központi idegrendszer megsemmisítése.

Ezen szabály alól csak az olyan műfajbeli vadhajtások a kivételek, mint az Eleven testek című zombis romkom. Ugyanakkor ez csak első látásra igaz, hiszen az Eleven testekben kétféle élőhalott akadt: egy még „visszahozható” típus, és egy másik, aki véglegesen szörnnyé vált. Tehát a filmben az első kategória lehet a fertőzés „enyhe esete”, míg a másik a végzetes fertőzés.

Egyébként a fent levezetett teória annyiban elfogadhatónak tűnik, hogy épp a COVID kapcsán láthatjuk, hogy egy világjárvány kialakulásához nélkülözhetetlenek a tünetmentes vagy csak enyhe szimptómákkal küzdő hordozók, akik sokszor maguk sem tudják, hogy fertőznek.

A zombifilmekben viszont nincsenek tünetmentes hordozók.

Sammels másik narratív gyenge pontját a műfajjal kapcsolatban talán nem mindenki fogadja majd el. Az antropológus amellett érvel ugyanis, hogy a zombi sztorik szerinti káoszban összeomló központi irányítószerv (kormány), és ennek leágazásai (hadsereg, rendőrség, mentők) nélkül is működőképes maradhat egy társadalom.

Vagyis nem feltétlen lesz ember embernek farkasa a járvány közepette, mint ahogy történt az a Walking Deadben, vagy az ez utóbbit részben karikírozó, részben saját mitológiát építő Z, mint zombi című sorozatban, illetve a korábban már említett Wyrmwoodban.

A fent kifejtett elv némileg realizmusra törekvőbb formában is ábrázolásra kerülhet, mint például a 28 héttel később című filmben vagy a Kiéhezettekben.

Sammels szerint ugyanakkor reálisabb ábrázolás ide vagy oda, igenis működnek társadalmak központi irányítás nélkül, sőt ezekben akár jóval kevesebb is a konfliktus, mint a miénkben.

Az antropológus ugyanis azt látja a mostani járványban, hogy az emberek inkább hajlamosak összefogni, segíteni egymáson. Valóban, személyes tapasztalatom is az, hogy a kezdeti pánik (mikor egy csomag budipapír miatt megtépték egymást a boltban a népek) elmúltával a szomszédok, barátok, családok jóval közelebb kerülnek egymáshoz.

Valami ilyesmire célozhatott David Lynch is, amikor azt mondta, hogy a karantén korszak után egy kedvesebb, spirituálisabb világ várhat ránk.

Higgyünk is bármit, az biztos, hogy idővel sokan rászorulhatnak egymásra, különösen ott, ahol a kormány semmit sem segít, vagy adott esetben kifejezetten akadályozza is a túlélést. (Természetesen még mindig a zombifilmekről beszélünk.)

(Kép: Pixabay, Wikipedia)


Gamernek keresel karácsonyi ajándékot? Mondjuk a tuti tippeket!
Ha nem szoktál játszani, akkor gamer barátodnak vagy családtagodnak karácsonyi ajándékot választani extra kihívást jelent, ezért az Acer segítségével mondunk öt tippet, amivel sikert arathatsz.
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Mekkora eséllyel tart az emberi evolúció egy új faj kialakulásának az irányába?
Mekkora eséllyel tart az emberi evolúció egy új faj kialakulásának az irányába?
Fajunk 300 ezer évvel egyedüli emberfaj lett a bolygón, az viszont nehéz kérdés, hogy éppen egy új faj kialakulásának az irányába tart-e az evolúciónk. Ennek oka, hogy bizonyos tényezők ebbe az irányba mutatnak, míg mások épp az ellenkezőbe. Elmondjuk, milyen körülmények esetén alakulhatna ki belőlünk egy új faj.
Azt hitték semmire sem jó ez a szervünk – pedig talán a ráktól véd
Azt hitték semmire sem jó ez a szervünk – pedig talán a ráktól véd
Elég gyakran ki is operálták.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.