A Japán Keio Egyetem professzora, Yasuto Nakanishi a szokásostól eltérő módon közelítette meg az utcabútorok tervezését és különlegesen mozgékony formát adott nekik, ötvözve a mobil robotokat az egyébként általában passzív berendezési tárgyakkal. Nakanishi szerint a városokban a mindennapok egyre inkább megszokott részét képezik az utcákon gördülő, kiszállítást végző vagy éppen az éttermekben tevékenykedő robotok, amelyek különösen jól töltik be funkciójukat, de hamarosan a robotizáció más területre is betörhet és az urbánus környezet egészen dinamikussá válhat olyan területeken is, ami eddig kevesebb figyelmet kapott a gépesítés tekintetében.
A professzor a köztereket dinamikusan használó mozgalom, az úgynevezett taktikai urbanizmus példáját követve multifunkcionális, az affordancia elvén működő, illetve ható robotokat tervezett, amelyek mozognak, változtatják helyzetüket és formájukat, ezáltal minden alkalommal más-más szerepet tudnak betölteni. A robotok így nem csak az utcabútorok alapvető működését bővítik ki a gépesítés által, hanem sokkal sokszínűbbé teszik őket és a velük berendezett környezetet is.
Nakanishi Furnituroidoknak vagyis Bútoroidoknak nevezte el a tárgyakat,
amelyekből többfélét készítettek el, többek között az alakját változtatni képes ülőhelyet, ami asztallá is alakulhat és speciális útzárakat, amelyek mindig a kellő helyre gurulnak, valamint hozzájuk hasonló világítótesteket, amelyek szintén gördülő platformon jutnak el egyes helyszínekre szükség esetén.
A Bútoroidok egyszerre jelentenek technológiai megoldást és művészeti projektet, a "fantáziadús interakciók" elősegítésére a professzor szerint. A bútorokat Tokió Sibuja kerületében állították ki 2023-ban és Nakanishi elsősorban azt mérte fel a segítségükkel, hogy a velük berendezett terek hogyan hatnak az emberekre és milyen reakciókat váltanak ki belőlük vagy milyen akcióra ösztönzik őket. Egy szokványos padtól vagy asztaltól eltérően az újfajta bútorok szerepe nem egyértelmű, de éppen ez a lényegük.
"Jó ráülni, vagy jobb nem ráülni? Oda lehet tenni valamit, vagy jobb nem oda tenni? Rendben van, ha közeledünk hozzá, vagy jobb, ha nem közeledünk hozzá?
Ahelyett, hogy olyan eszköz lenne, amelynek funkciója és jelentése racionálisan megérthető, inkább olyan, mint egy jelöletlen anyag vagy topográfia, amely lehetővé teszi, hogy mindenki saját maga megítélje, milyen cselekvések lehetségesek." - összegzik a Yasuto Nakanishi Laboratórium munkatársai.
(Fotó: Yasuto Nakanishi Laboratórium)