A Parkinson-kór gyógyításától a hiperszonikus hajtóművekig - bemutatkoztak az ELTE innovatív kutatásai

2023 / 08 / 09 / Bobák Áron
A Parkinson-kór gyógyításától a hiperszonikus hajtóművekig - bemutatkoztak az ELTE innovatív kutatásai
Az ország legnagyobb egyetemén hosszú évek óta dolgoznak azon, hogy a kutatóik által kifejlesztett új technológiák és eljárások ne csak tudományos körökben arassanak elismerést, de a piacon is megtalálják a jól megérdemelt helyüket. Az ELTE Innovációs Központja által szervezett rendezvény résztvevői ezek közül ismerhettek meg jónéhány innovatív megoldást, amelyek jelentős részét már ma is hasznosítják, például a kémiailag szennyezett területek tisztítására vagy trombózisellenes gyógyszerek fejlesztésében.

Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az egyetemek a technológiai és tudományos innováció egyik legfontosabb összetevői, a felsőoktatási intézmények ilyen jellegű tevékenységével kapcsolatban ugyanakkor gyakran merül fel, hogy egyfajta "tudományos elefántcsonttoronyként" az elért eredményeiket nem tudják megfelelően menedzselni, így az ilyen megoldások ipari felhasználási lehetőségei sokszor kiaknázatlanok maradnak. Magyarország legnagyobb felsőoktatási intézményében, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nagyjából nyolc-tíz évvel ezelőtt indult el egy olyan paradigmaváltás, amelynek célja, hogy az egyetem nagyobb hangsúlyt fektessen a gazdasági integrációra - ennek motorja az Innovációs Központ, amelyet kifejezetten az egyetem innovációval, vállalati együttműködéssel és technológiatranszferrel kapcsolatos feladatainak ellátására hoztak létre.

A központ júniusban az Innovációk a Gazdaságban rendezvény keretében mutatta be az egyetemen az utóbbi években kidolgozott, már hasznosítás alatt álló valamint még hasznosításra váró megoldásokat, amelyeket maguk a kutatók prezentáltak az ELTE egyetem téri épületének dísztermében összegyűlt hallgatóságnak. Az előadások felvezetéseként Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója elmondta, hogy az egyetem szabadalmainak száma 2018 óta folyamatosan emelkedik, így mostanra már száz köré tehető az aktív szabadalmi bejegyzések száma. Az Innovációs Központ szerepével kapcsolatban kiemelte, hogy az elősegíti az egyetemen keletkező tudás ipari hasznosulását, például startup és spin-off cégek létrehozásán, kutatók és innovatív projektek felkutatásán keresztül, emellett mind a kutatók, mind a hallgatók számára biztosítanak olyan képzési programokat, amelyek elősegítik az innovációt.

A kutatómunka és az ipari kapcsolatok elősegítéséért a Természettudományi Karon az ELTE TTK Központi Kutató és Ipari Centrum felel, amelynek működését a szervezet igazgatója, Dr. Szabó István mutatta be. Mint mondta, a KKIC közép-európában egyedülálló kutatási és technológiai infrastruktúrát biztosít a vállalkozások innovációs igényeinek kielégítésére, aminek köszönhetően már ma is számtalan vállalattal működnek együtt, például a Tevával, az Egisszel, a Mollal és a Richter Gedeonnal is. Bár ezek ma még többségében csak eseti együttműködések, a hosszútávú céljuk az, hogy a cégek teljes mértékben integrálják a KKIC kapacitásait, ami a partnereiknek is megéri, hiszen az ELTE TTK olyan portfólióval rendelkezik, amely a vállalatok számára jellemzően nem elérhető. Az egyedülálló műszerpark mellett az egyetem széleskörű, nemzetközi kapcsolati hálóval is rendelkezik, emellett a legkiválóbb kutatók állnak a vállalatok rendelkezésére a projektjeik megvalósításához, így Szabó szerint akár már évi két-három projektben gondolkodva is szükség lehet ezeknek a kapacitásoknak a bevonására. Szabó hangsúlyozta, hogy a KKIC "nem egy kutatási elefántcsonttorony", számtalan különböző szolgáltatást tudnak nyújtani a partnereiknek, amihez egy olyan konstrukciót és átlátható árazási struktúrát is kidolgoztak, ami könnyűvé teszi az egyetemmel való együttműködést.

ELTE-s fejlesztés a világ vezető spektroszkópiai műszergyártójának eszközeiben

A rendezvénynek kiemelt jelentőséget adott, hogy ennek keretében írták alá az ELTE és a JASCO között létrejött hasznosítási szerződést, amelynek értelmében a japán vállalat a jövőben az egyetem Biokémiai Tanszékén kifejlesztett BeStSel (Beta Structure Selection) módszert fogja alkalmazni a nagy áteresztőképességű CD (cirkuláris dikroizmus) készülékek kiértékelő szoftverében. Ez igen komoly elismerése az ELTE-n végzett munkának, hiszen az 1958-ban megalapított Japan Spectroscopic Company piacvezető az optikai spektroszkópiai és kromatográfiás készülékek fejlesztésében és gyártásában; a cég öt kontinens 57 országában biztosítja a tudományos kutatás és ipari alkalmazások műszeres hátterét és többek között a JAXA (azaz a japán űrügynökség) is az ő műszerüket használja a Hayabusa-2 által a Ryugu kisbolygóról visszahozott kőzetminták elemzéséhez. A Kardos József és Micsonai András által kidolgozott eljárás azért nagyon jelentős, mert az a korábbi algoritmusoknál jóval pontosabban képes megbecsülni a CD spektrumból a fehérjék másodlagos szerkezetét és foldját, amely a karakterizálásuk szerves részét képezi.

Szennyezett területek megtisztítása bioremediációs eljárással

Az ELTE 2013 óta működik együtt a Fermentia Kft.-vel olyan mikrobiológiai oltóanyagok kifejlesztésében, amelyek az úgynevezett bioremediációs eljárással a vegyianyagokkal szennyezett területek megtisztítását teszik lehetővé. Romsics Csaba, a Mikrobiológiai Tanszék tudományos segédmunkatársa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kutatásaik három különböző területre koncentrálnak, amelyek közül a rövid szénláncú klórozott szénhidrogénekre (TCE) valamint a policiklusos aromás szénhidrogénekre (PAH) már sikerrel fejlesztettek ki oltóanyagot, míg a benzolt és alkilbenzolokat (BTEX) semlegesítő oltóanyag jelenleg is fejlesztés alatt áll. Az egyetemen a területspecifikus oltóanyagok mellett kijuttatási technológiákat is fejlesztenek és tesztelnek, amelynek során többek között meghatározzák az oltóanyag ideális mennyiségét, emellett a beavatkozások kémiai és biológiai hatásait is folyamatosan monitorozzák.

Erdélyi Balázs, a Fermentia Kft. ügyvezetője előadásában felhívta rá a figyelmet, hogy az európai talajok mintegy 60-70%-a nem megfelelő állapotú az emberi tevékenység miatt, az ilyen jellegű szennyezések pedig egyaránt veszélyeztetik az ivóvíz minőségét, a biológiai sokféleséget és az emberek egészségét is. Éppen emiatt a várakozások szerint a bioremediációs piac komoly felfutás előtt áll, hiszen amíg 2022-ben még csak egy 13,56 milliárd dolláros piacról beszélhetünk, ez a szám 2030-ra várhatóan nagyjából megduplázódik. Erdélyi hozzátette, hogy jelenleg a klórozott szénhidrogénekre, a policiklusos aromás szénhidrogénekre valamint az ásványolajra létezik oltóanyag; ezek a talajban található szennyezőanyagoknak a 43, míg a vízben található szennyezőanyagoknak nagyjából 38 százalékát adják. Emiatt is különösen fontosak a BTEX semlegesítésére irányuló kutatások, hiszen ezzel a talajnak újabb 10, míg a felszín alatti vizeknek további 15%-a válik megtisztíthatóvá. A Fermentia Kft. tavaly lépett piacra a Ferm&Go termékcsaláddal, amely három különböző terméket foglal magában, ezek közül pedig Erdélyi elmondása szerint a szénhidrogénekre kifejlesztett oltóanyagot már ma is széles körben használják.

Ígéretes kutatások a Parkinson-kór gyógyításában

Herberth Balázs és Fórizs Balázs a Cantabio Pharmaceuticals képviseletében egy olyan kutatás eredményeit mutatták be, amely jelentősen hozzájárulhat a neurodegeneratív betegségek, például a Parkinson- és az Alzheimer-kór gyógyításához, a 2-es típusú diabétesz kezeléséhez vagy akár újfajta rákterápiák kidolgozásához. A 2015-ben alapított startup által kifejlesztett diagnosztikai platform a DJ-1 fehérje oxidált variánsainak részletes vizsgálatát teszi lehetővé; ez a fehérje fontos szerepet tölt be az oxidatív stressz elleni védelemben, oxidációjának mértéke pedig összefüggésbe hozható számos betegség kialakulásával, így kulcsszerepet tölt be a diagnosztizálásban és a gyógyszerjelölt molekulák vizsgálatában is. A szilícium-völgyi központtal működő cég munkásságát már ma is kiemelt figyelem övezi, többek között a Scientific American és a World Economic Forum is beszámolt az eredményeikről, a Parkinson-kórral kapcsolatos kutatásaikat pedig Michael J. Fox alapítványa is támogatja. A Cantabio régóta szorosan együttműködik az ELTE-vel, amely jelenleg is több különböző területen segíti a kutatásaikat: a DJ-1 fehérje háromdimenziós struktúrájának megalkotásával például sokkal pontosabban tudják vizsgálni azok oxidációját, de az egyetemen zajlanak az úgynevezett béta-amiloid 42 peptidekkel kapcsolatos kutatások is, amelyről a kutatók úgy vélik, hogy kulcsszerepet játszhat az Alzheimer-kór gyógyításában.

Antivirális és trombózisellenes gyógyszerjelöltek kutatása

Az Innovációs Központ nem csak a vállalatokkal való kapcsolatot segíti elő, de ösztönzik az egyetemi alapkutatásokra alapuló startupok és spin-off cégek létrejöttét is. Ennek egyik ékes példája a Dr. Pál Gábor és Dr. Gál Péter által 2011-ben megalapított EvolVeritas, amely az egyetemen zajló, a komplementrendszerrel végzett alapkutatásokból nőtt ki.

Az emberi szervezetben a komplementrendszer feladata, hogy felismerje, megjelölje és ezáltal eliminálja a patogén organizmusokat (például baktériumokat, gombákat) valamint a veszélyesen megváltozott saját struktúrákat (például az elhalt vagy rákos sejteket), azonban bizonyos esetekben ez a rendszer képes "túlaktiválódni", így a fehérjék az egészséges sejteket kezdik el megjelölni a bekebelezősejtek számára. Ez olyan betegségek kialakulásához járulhat hozzá, mint a neurodegeneráció (például az Alzheimer-kór vagy az időskori látásromlás), a stroke és a szívinfarktus. Ahogy azt előadásában Dr. Pál Gábor, az ELTE TTK Biokémiai tanszékének docense és az Irányított Fehérjeevolúció kutatócsoport vezetője elmondta, a komplementrendszer három eltérő veszélyre három különböző útvonalon válaszol, ezek közül az EvolVeritas kutatásai az úgynevezett lektin-útvonalra fókuszálnak, amely elsősorban a szívinfarktusban és a stroke-ban játszik szerepet. A koronavírus-járvány során kiderült, hogy mindemellett a lektin-út a SARS-CoV-2-vel fertőzött betegekre is komoly veszélyt jelent, ugyanis véralvadást indít el a kapillárisokban, amely a betegek tüdejében súlyos érkárosodást és gyakran halálos kimenetelű trombózist okozhat.

Az EvolVeritas kutatói irányított fehérjeevolúció segítségével fejlesztették tovább az egyetemen kifejlesztett MASP-2 inhibitort, amely így laboratóriumi körülmények között már órákon keresztül képes stabilan gátolni az enzim aktiválódását, összességében 24-szer hatékonyabban gátolva a Lektin-útvonalat. A cég 2021-ben az ELTE TTK Biokémiai Tanszékével és az ELKH Enzimológiai Intézettel közösen kezdett bele abba a kutatásba, amelynek során a szívinfarktus okozta szövetpusztulás és a koronavírus okozta trombózis ellen bevethető gyógyszerjelölteket vizsgálják állatkísérletek útján, emellett pedig egy TMPRSS2-gátló hatóanyagot is fejlesztenek, amely a humán proteáz gátlásával megelőzheti a SARS-CoV-2 és az Influenza A és B variánsa által okozott fertőzéseket. Utóbbival kapcsolatban az EvolVeritas volt az első a világon, akiknek sikerült aktív TMPRSS2-termelő eljárást kifejleszteniük.

Mesterséges szövetek automatizált tenyésztése

Szintén az egyetemen végzett kutatásokból kinőtt projektet mutatott be Czirók András, az ELTE TTK Biológia és Fizika tanszékének docense, aki munkatársaival, Tárnoki-Zách Júliával és Csiszér Miklóssal tavaly alapította meg a Biophys Concepts nevű céget. A kutatók egy úgynevezett moduláris millifluidikai multiplexer automatát fejlesztettek ki, amely sejtkultúrák automatizált tenyésztésére alkalmas, ugyanakkor csupán a töredékébe kerül a kifejezetten erre a célra gyártott gépeknek. Ahogy Czirók elmondta, a mesterséges szövetek egyre nagyobb teret kapnak a gyógyszerkutatásban, például a ható- és hordozóanyagok vizsgálatában, a jövőben pedig egyre inkább átvehetik az állatkísérletek szerepét az ilyen jellegű kutatásokban. A sejtkultúrák tenyésztésének ugyanakkor ma még van egy igen komoly akadálya, hiszen manapság ezeket még többnyire teljesen manuálisan tartják fenn, a komplex szövettenyészetek pedig egyre bonyolultabb kezelési mintázatot követelnek, ami rengeteg erőfeszítést igényel a kutatók részéről.

A Biophys Concepts megoldása lehetővé teszi, hogy a kutatók a jelenleginél költséghatékonyabban tudják automatizálni ezeket a folyamatokat, a hálózat pedig lehetőséget biztosít többek között háromdimenziós sejttenyésztésre, időben változó (pl. hormonális) könyezet biztosítására, neuronhálózatok fenntartására és automatizált mintavételezésre is. Czirók azt is hozzátette, hogy az ilyen eszközök gyártása nem csak a tudomány fejlődését segítheti elő, de piacilag is jövedelmező üzlet lehet, hiszen az Allied Market Research piacelemző előrejelzése szerint 2026-ig jelentősen meg fog emelkedni a laboratóriumi automatizálási megoldások iránti kereslet.

Hiperszonikus hajtómű fejlesztése

Dr. Sinkó Katalin, az ELTE TTK kémiai intézetének oktatója egy olyan fejlesztést mutatott be, amely utat nyithat a jövő hiperszonikus repülőgépeinek. Az Európai Unió 2012-ben indította útjára az Advanced Hypersonic Cryotanks Research projektet, amelynek célja a szélsőségesen alacsony hőmérsékletet igénylő üzemanyagok (például folyékony hidrogén) kezelésének a kidolgozása, valamint az ehhez szükséges üzemanyagtartály kifejlesztése, ami akár a hangsebesség 20x-osánál fellépő erőhatásokat is kibírja. A nemzetközi konzorcium keretében megvalósuló projektben német, svéd, belga, osztrák, holland és brit egyetemek valamint kutatóintézetek mellett az ELTE TTK kutatói is részt vettek, akiknek a feladata az volt, hogy olyan szigetelést fejlesszenek ki, amely ezer fok feletti hőmérsékletet is kibír, mindeközben viszont elég könnyű ahhoz, hogy repülőgépeknél is tudják alkalmazni.

A Sinkó Katalin vezette csapat egy alumínium-oxidból készült aerogélt választott erre a célra, amelyet továbbfejlesztve sikerült kifejleszteniük egy olyan szol-gél technológiát, ami mindössze két, nagyon egyszerű és olcsón beszerezhető anyagból, szervetlen alumínium-sóból valamint szerves oldószerből áll össze. A kutató elmondta, hogy ennek az anyagnak számos előnye van, hiszen hónapokig megőrzi a szálasíthatóságát, miközben a maximális kezelési hőmérséklete mindössze 600 Celsius-fok. Bár az alumínium-oxidok ezer fok felett általában szétesnek, az ELTE kutatóinak egy speciális eljárással közel háromdimenziós kötésrendszert sikerült létrehozniuk, így az általuk létrehozott anyag 1600 fokon is megőrzi a porózusos és szálas karakterét.

Az újfajta szol-gélt azóta a 2019-ben elindított ATL-1 műholdnak köszönhetően már az űrben is tesztelték, és az idén júniusban elindított MRC-100 műhold szigetelését is ők biztosították, így várhatóan a következő három évben is rengeteg hasznos információt fognak kapni arról, hogyan viselkedik az anyag a világűrben.

Fogyatékossággal élők piaci integrációja szemléletformálással

Dr. Perlusz Andrea, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kar oktatója egy olyan szemléletformáló módszert mutatott be, amely a fogyatékossággal élő személyek piaci integrációját hivatott elősegíteni. Ahogy az előadásban elhangzott, az Európai Bizottság 2021-ben közzétett felmérése alapján az EU-ban a társadalom mintegy 15%-a él valamilyen fogyatékossággal, ami Magyarországon csaknem másfél millió embert érintő probléma. A KSH 2011-es adatai szerint hazánkban 490 ezer fő volt a munkaképes korú fogyatékos személyek száma, akik közül csak alig több mint 65 ezer volt foglalkoztatott, ez pedig jóval alacsonyabb arány, mint ami a nem fogyatékos személyeknél megfigyelhető. Ebből következik, hogy a fogyatékos személyek jóval nagyobb hányada, mintegy ⅓-a van kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának, 53%-uk pedig úgy érzi, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesül a munkaerőpiacon.

A probléma kezelésére az egyetemen egy olyan innovatív, szemléletformáló programot dolgoztak ki, amely a hatásvizsgálatok alapján hatékonyan tudja pozitív irányba formálni a fogyatékossággal élő személyek megítélését a munkáltatók között, ezzel hozzájárul egy befogadó és mindenki számára hozzáférhető munkaerőpiac kialakításához. A három alkalomból álló, egyenként 150-180 perces foglalkozásokból álló workshopokon a munkáltatók csapatépítő feladatokkal, a munkahely inklúzióját elősegítő akadálymentesítési feladatokkal valamint az ehhez szükséges ismeretek gyakorlatias átadásán keresztül ismerkedhetnek meg azzal, hogyan tehetik befogadóbbá a munkahelyüket a hátrányos helyzetű munkavállalók számára, a módszert pedig már olyan hazai nagyvállalatokkal való együttműködés keretében is sikerrel alkalmazták, mint a Market Zrt., a LEGO Hungaria Kft. és a Trans-Sped Kft.

(Fotó: ELTE)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Miért nem találkozunk idegenekkel? – A válasz az AI lehet egy félelmetes elmélet szerint
Miért nem találkozunk idegenekkel? – A válasz az AI lehet egy félelmetes elmélet szerint
Egy új elmélet szerint a Nagy Szűrő egy versenyfutás az mesterséges szuperintelligencia és a bolygóközi utazás és letelepedés között – és ebben a versenyben nem állunk épp túl jól.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.